Az idegenforgalom a járvány elleni korlátozások egy évvel ezelőtti fokozatos feloldását követő élénkülése miatt emelkedő bázis, valamint a hazai vendégforgalom visszaesésének hatására 0,2 százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma. Ezen belül a belföldiek vendégéjszakái 16,7 százalékkal csökkentek, mivel a hazai vendégek egy része a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti emelése és a megugró infláció, valamint bizonytalanabbá váló kilátások miatt óvatosabbá válhatott.
Ugyanakkor a külföldiek vendégéjszakáinak száma továbbra is erőteljesen, 26,6 százalékkal emelkedett, ami a külföldi vendégek visszatérését mutatja. A szálláshelyek árbevétele így októberben 23,8 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest. A helyreállás továbbra is csak részleges a járvány előtti szintekhez képest, ugyanakkor a belföldi turizmus a tavalyi nyári hónapokban teljesen helyreállt, ami magas bázist eredményezett. Az első tíz hónapban összesen 50,4 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma, ezen belül a belföldieké ötödével, a külföldieké 131,1 százalékkal.
A tavaly májusi fokozatos nyitást követően érdemben élénkült a szálláshelyek forgalma. A járvány enyhülése és a magas átoltottság hatására számos országban szinte minden korlátozást feloldottak, ami miatt kedvező kilátásokkal indult az idei év, egyre több tengerentúli járat is kezd visszatérni. A szálláshelyek forgalmát a felhalmozódott óriási kielégítetlen igény is élénkítette, világszerte megfigyelhető az utazási kedv markáns élénkülése, egyes turisztikai célpontokban történelmi csúcsra számítanak. Az orosz és ukrán vendégek részesedése közel 6 százalékos volt a külföldiek vendégéjszakáinak számában, ami nem túl jelentős, azonban az innen érkező vendégkör az átlagosnál többet költött.
A korlátozások megszűnése után gyorsan újraindult a turizmus, mivel óriási kielégítetlen igény halmozódott fel az elmúlt két év során, így rengetegen pótolták elmaradt utazásaikat, nyaralásukat, amit alátámasztottak az előfoglalások és a légitársaságok beszámolói a repülőjegy foglalásokról. Ezt azonban hátráltathatták a repülőtereken és a légitársaságoknál kialakult kaotikus helyzetek, járattörlések, az elégtelen munkaerő állomány, az üzemanyagárak és az utazási, nyaralási költségek elszállása. Kérdés, hogy az üzleti turizmus milyen gyorsan áll talpra, megtartják-e az elmaradt konferenciákat, kiállításokat, vásárokat, de erre is kifejezett igény várható.
Nemzetközi sportrendezvények és a nagyobb nyári fesztiválok megtartása jelentős mértékben élénkítette a turizmust a nyári hónapokban. A távol-keleti járványhelyzet miatt ugyanakkor a távol-keleti vendégkör visszatérése csak később lehetséges. Kockázatot jelent, hogy számos európai országban az infláció érdemben meghaladja a bérnövekedést, így a megélhetési költségek növekedése fékezheti a kilábalóban levő nemzetközi turizmust, a belföldi turizmus dinamikáját pedig a rezsicsökkentés részleges kivezetése törheti meg.
A belföldi turizmus helyreállását emellett a magyar háztartások jelentősen magasabb külföldi utazási hajlandósága fékezheti némileg. A szálláshely-szolgáltatók számára messze a legnagyobb kockázat az energiaköltségek elszállása, így a nem kellően hatékony energiaintenzitású szálláshelyek komoly versenyhátrányba kerülhetnek, a meredeken elszálló költségeket nem tudják áthárítani, így átmeneti, vagy végleges bezárásra is kerülhetnek. A közeljövőben kulcskérdés lesz az energiahatékonyság növelése, a megújuló energia felhasználása, az energiatakarékos üzemeltetés, a szigetelés javítása és számos más intézkedés, aminek hatására az energiaköltségek markánsan csökkenthetők.
A nemzetközi turizmus fokozatos javulását tükrözik a Liszt Ferenc repülőtér forgalmi adatai is, amelyek meredek felpattanást mutatnak a járvány elleni korlátozások feloldását követően. Októberben a légi utasforgalom 64,1 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest, azonban még mintegy 21 százalékkal marad el a három évvel ezelőtti, járvány előtti 2019 októberi szinthez képest.
Suppan Gergely, Magyar Bankholding, vezető elemző
Dinamikus növekedést mutattak. 
