2024 februárjában Floridában egy 7 éves kislány halt meg, mert egy közel 1,5 méteres lyukban, - amelyet ő és testvére ásott -, rázuhant a homok és élve eltemette.
„Tengerparti tudományos kutatóként évek óta foglalkozom a strandok tanulmányozásával, ezért segítettem kivizsgálni a kisgyermek halálát. A közelben hiába próbálták sokan kiszabadítani a kislányt a homoklyuk beomlása után, a helyi tűzoltók csak pár perccel az eset után tudtak kiérkezni, amikor már késő volt az áldozat újraélesztéséhez” – meséli Stephen P. Leatherman, A Floridai Nemzetközi Egyetem tengerparti tudományának professzora.
Ártatlan dolognak tűnik gödröket ásni a homokban, de ha a lyuk elég mély és ráomlik az emberre - rendkívül nehéz kimenekülni. A kutatások azt mutatják, hogy többen halnak meg a homok miatti fulladás következtében, mint cápatámadások következtében.
Fotó: Depositphotos
A homok jellemzői
A homok valójában nem egynemű anyag. A homokszemek átmérője 0,06 és 2 milliméter között van, és a típusát az azt alkotó anyagok határozzák meg.
A szilícium-dioxidból álló kvarchomok a leggyakoribb a tengerpartokon, kivéve a trópusi partokat, ahol kalcium-karbonátból álló korallhomokos strandok vannak.
A homoknál durvább anyagok, mint az iszap és az agyag, már ilyen puha tapintásúak, ezekből nem is készítünk homokvárakat. A homok súlya az összetételétől függ. A tiszta kvarchomokos strandok, amelyek nagyon fehér partok, szárazon körülbelül 90 fontot (41 kilogrammot) nyomnak köblábonként. (1 köbláb = 28,316 846 592 dm³, vagyis ugyan ennyi liter).
A legtöbb strand azonban ásványi anyagok keverékéből áll, ami barna vagy barnás színű.
A homokot besötétítő ásványok pedig sokkal nehezebbek – a legtöbb strandon a homok szárazon akár 130 fontot (63,5 kilogrammot) is nyomhat köblábonként.
„A száraz, laza homokszemek körülbelül 33 fokos dőlésszögű halmot képeznek, amelyet nyugalmi szögnek neveznek. A nyugalmi szög az a legmeredekebb szög, amelynél a szemcsehalom stabil marad, amit az egyes szemcsék közötti súrlódási erő határoz meg” – magyarázza tovább a szakértő a The Conversation cikkében.
Fotó: Depositphotos
A homok stabilabb, ha nedves, mert a víz és a homokszemcsék közötti felületi feszültség függőlegesen a helyén tudja tartani a homokhalmot. De amint megszárad, a halom összeomlik, mivel nincs többé felületi feszültség. Tehát ha gödröt ásunk a strandon, az addig marad stabil, amíg a homok nedves. Amint megszárad, a lyuk beomlik.
A homok instabil anyag
Amikor egy homokgödör kiszárad, vagy valaki a lyuk széléhez közel áll, és súlyával ránehezedik, a homoklyuk beomlik, és a szemcsék kitöltik a lyuk minden szabad részét. Ezzel pedig kis levegőt sem hagynak a beszorult személy számára.
Míg a lavinák csapdájába esett síelők tarthatják úgy a kezüket, hogy légzsákot képezzenek, mert könnyű a hó, a homoknál ez nem működik. Ezért nagyon nehéz valakit kimenteni egy beomlott homokvárból vagy gödörből, mert a homok nehéz és instabil. Miközben a mentőegység próbálja kiásni a homokot, hogy kiszabadítsa az áldozatot, a lyuk tovább omlik a segítők súlya alatt, ezért az újra megtelik homokkal.
És a mentőknek mindössze 3-5 percük van arra, hogy megmentsenek egy homoklyukba szorult embert, mielőtt megfulladna.
A szakemberek, például a tűzoltók fa- vagy fémrudakat helyeznek be a lyukba, amikor próbálnak kimenteni valakit a homokomlásból. Így le tudnak nyúlni a gödör aljára, miközben szerszámokkal eltávolítják a homokot anélkül, hogy bármilyen súlyt helyeznének a lyuk szélére. A szakértők azt javasolják, hogy soha ne ássunk mélyebb lyukat, mint a csoport legkisebb emberének térdmagassága – tehát a maximális mélység 2 láb (0,6 méter) legyen.
Tanácsok vészhelyzet esetén
Ha valakit ki akarunk menteni egy beomló homoklyukból, összpontosítsunk szájának szabaddá tételére és a homok eltávolítására a mellkasáról. Ha szabaddá válik a szája, akkor el lehet kezdeni a mentőlégzést, míg a többi mentő folytatja a mellkas kiásását. (A mentőlégzés az elsősegélynyújtás egyik fajtája, amelyet azoknak adnak, akiknek leállt a légzése. Levegőt kell fújni az ember szájába, hogy létfontosságú oxigénnel lássuk el).
Ha túl sok ember zsúfolódik össze egy beomlott homoklyuknál, több kárt okozhat, mint hasznot. Csupán két-három mentőnek szabad az áldozat közvetlen környezetében dolgoznia, míg másoknak a homok eltüntetésével kell foglalkoznia az ásatási területtől távolabb, ezzel segítve a gödörnél tartózkodók számára a homok eltávolítását. Vészhelyzetben a külső peremen tartózkodó embereknek a homokot bármivel meg kell próbálniuk eltakarítani a központi területről, ami rendelkezésre áll. Vödrökkel, lapátokkal, strandszékekkel vagy akár szörfdeszkával.
10 év alatt 52 eset
Az Egyesült Államokban 1997 és 2007 között a beomló homokgödrök 31 halálos áldozatot követeltek, többségükben gyerekeket. Ugyanezen időszakban 21 másik homokbeomlás is történt. Ők túlélték, bár sokuknál újraélesztésre volt szükség.
A homoklyuk-omlás áldozatainak életkora 3-21 év közé esik. A gödrök általában 2-15 láb (0,6-4,6 méter) átmérőjűek és 2-12 láb (0,6-3,7 méter) mélyek voltak. A véletlen baleseteket oka a gödrök ásása, alagutak építése, a gödörbe való ugrálgatás és a lyukba zuhanás okozta.
A beomlások mindig hirtelen történnek, és olyan helyzetekben, amelyek legtöbbször nem tűnnek veszélyesnek. Tehát a következő tengerparti utazásunk során ügyeljünk arra, hogy ne ássanak mély gödröket sem a gyerekeink, sem mi. Ha esetleg ilyet látunk, temessük be, ugyanis még egy sekélyebb gödör is okozhat balesetet, ha belebotlik valaki.
Megérkezett az Európai Unió válasza arra, hogy az Egyesült Államok 25 százalékos vámot vetett ki az acél- és alumíniumtermékekre. 
