2024 februárjában Floridában egy 7 éves kislány halt meg, mert egy közel 1,5 méteres lyukban, - amelyet ő és testvére ásott -, rázuhant a homok és élve eltemette.
„Tengerparti tudományos kutatóként évek óta foglalkozom a strandok tanulmányozásával, ezért segítettem kivizsgálni a kisgyermek halálát. A közelben hiába próbálták sokan kiszabadítani a kislányt a homoklyuk beomlása után, a helyi tűzoltók csak pár perccel az eset után tudtak kiérkezni, amikor már késő volt az áldozat újraélesztéséhez” – meséli Stephen P. Leatherman, A Floridai Nemzetközi Egyetem tengerparti tudományának professzora.
Ártatlan dolognak tűnik gödröket ásni a homokban, de ha a lyuk elég mély és ráomlik az emberre - rendkívül nehéz kimenekülni. A kutatások azt mutatják, hogy többen halnak meg a homok miatti fulladás következtében, mint cápatámadások következtében.
Fotó: Depositphotos
A homok jellemzői
A homok valójában nem egynemű anyag. A homokszemek átmérője 0,06 és 2 milliméter között van, és a típusát az azt alkotó anyagok határozzák meg.
A szilícium-dioxidból álló kvarchomok a leggyakoribb a tengerpartokon, kivéve a trópusi partokat, ahol kalcium-karbonátból álló korallhomokos strandok vannak.
A homoknál durvább anyagok, mint az iszap és az agyag, már ilyen puha tapintásúak, ezekből nem is készítünk homokvárakat. A homok súlya az összetételétől függ. A tiszta kvarchomokos strandok, amelyek nagyon fehér partok, szárazon körülbelül 90 fontot (41 kilogrammot) nyomnak köblábonként. (1 köbláb = 28,316 846 592 dm³, vagyis ugyan ennyi liter).
A legtöbb strand azonban ásványi anyagok keverékéből áll, ami barna vagy barnás színű.
A homokot besötétítő ásványok pedig sokkal nehezebbek – a legtöbb strandon a homok szárazon akár 130 fontot (63,5 kilogrammot) is nyomhat köblábonként.
„A száraz, laza homokszemek körülbelül 33 fokos dőlésszögű halmot képeznek, amelyet nyugalmi szögnek neveznek. A nyugalmi szög az a legmeredekebb szög, amelynél a szemcsehalom stabil marad, amit az egyes szemcsék közötti súrlódási erő határoz meg” – magyarázza tovább a szakértő a The Conversation cikkében.
Fotó: Depositphotos
A homok stabilabb, ha nedves, mert a víz és a homokszemcsék közötti felületi feszültség függőlegesen a helyén tudja tartani a homokhalmot. De amint megszárad, a halom összeomlik, mivel nincs többé felületi feszültség. Tehát ha gödröt ásunk a strandon, az addig marad stabil, amíg a homok nedves. Amint megszárad, a lyuk beomlik.
A homok instabil anyag
Amikor egy homokgödör kiszárad, vagy valaki a lyuk széléhez közel áll, és súlyával ránehezedik, a homoklyuk beomlik, és a szemcsék kitöltik a lyuk minden szabad részét. Ezzel pedig kis levegőt sem hagynak a beszorult személy számára.
Míg a lavinák csapdájába esett síelők tarthatják úgy a kezüket, hogy légzsákot képezzenek, mert könnyű a hó, a homoknál ez nem működik. Ezért nagyon nehéz valakit kimenteni egy beomlott homokvárból vagy gödörből, mert a homok nehéz és instabil. Miközben a mentőegység próbálja kiásni a homokot, hogy kiszabadítsa az áldozatot, a lyuk tovább omlik a segítők súlya alatt, ezért az újra megtelik homokkal.
És a mentőknek mindössze 3-5 percük van arra, hogy megmentsenek egy homoklyukba szorult embert, mielőtt megfulladna.
A szakemberek, például a tűzoltók fa- vagy fémrudakat helyeznek be a lyukba, amikor próbálnak kimenteni valakit a homokomlásból. Így le tudnak nyúlni a gödör aljára, miközben szerszámokkal eltávolítják a homokot anélkül, hogy bármilyen súlyt helyeznének a lyuk szélére. A szakértők azt javasolják, hogy soha ne ássunk mélyebb lyukat, mint a csoport legkisebb emberének térdmagassága – tehát a maximális mélység 2 láb (0,6 méter) legyen.
Tanácsok vészhelyzet esetén
Ha valakit ki akarunk menteni egy beomló homoklyukból, összpontosítsunk szájának szabaddá tételére és a homok eltávolítására a mellkasáról. Ha szabaddá válik a szája, akkor el lehet kezdeni a mentőlégzést, míg a többi mentő folytatja a mellkas kiásását. (A mentőlégzés az elsősegélynyújtás egyik fajtája, amelyet azoknak adnak, akiknek leállt a légzése. Levegőt kell fújni az ember szájába, hogy létfontosságú oxigénnel lássuk el).
Ha túl sok ember zsúfolódik össze egy beomlott homoklyuknál, több kárt okozhat, mint hasznot. Csupán két-három mentőnek szabad az áldozat közvetlen környezetében dolgoznia, míg másoknak a homok eltüntetésével kell foglalkoznia az ásatási területtől távolabb, ezzel segítve a gödörnél tartózkodók számára a homok eltávolítását. Vészhelyzetben a külső peremen tartózkodó embereknek a homokot bármivel meg kell próbálniuk eltakarítani a központi területről, ami rendelkezésre áll. Vödrökkel, lapátokkal, strandszékekkel vagy akár szörfdeszkával.
10 év alatt 52 eset
Az Egyesült Államokban 1997 és 2007 között a beomló homokgödrök 31 halálos áldozatot követeltek, többségükben gyerekeket. Ugyanezen időszakban 21 másik homokbeomlás is történt. Ők túlélték, bár sokuknál újraélesztésre volt szükség.
A homoklyuk-omlás áldozatainak életkora 3-21 év közé esik. A gödrök általában 2-15 láb (0,6-4,6 méter) átmérőjűek és 2-12 láb (0,6-3,7 méter) mélyek voltak. A véletlen baleseteket oka a gödrök ásása, alagutak építése, a gödörbe való ugrálgatás és a lyukba zuhanás okozta.
A beomlások mindig hirtelen történnek, és olyan helyzetekben, amelyek legtöbbször nem tűnnek veszélyesnek. Tehát a következő tengerparti utazásunk során ügyeljünk arra, hogy ne ássanak mély gödröket sem a gyerekeink, sem mi. Ha esetleg ilyet látunk, temessük be, ugyanis még egy sekélyebb gödör is okozhat balesetet, ha belebotlik valaki.
A vezetőség különleges okokra hivatkozott. 
