Ez az irányzat főleg a skandináv és a balti országoknak, valamint Németország és Lengyelország északi tengerparti vidékének kedvez majd. Már most érezhető a növekvő érdeklődés. De jövőre és majd pár év múlva lesz csak igazán kimutatható, hogy az afrikai 40 fokos levegőhőmérséklet és a 30 fokos tengervíz helyett a hűvösebb éghajlatú országok felé veszik az irányt az emberek.
A hőhullámok és a görög szigeteken pusztító tüzek miatt sokan olyan desztinációkat fognak felfedezni, amelyeket eddig viszonylag kevesen látogattak. A másik szegmense ennek, hogy a hagyományos célpontok maradnak, csak tavasszal meg ősszel lesznek inkább tele. Ugyancsak várható tendencia, hogy a hagyományos nyaralóhelyek esetében az adott országok északi részére tolódik át a kereslet.
Fejlesztésekre is szükség lesz
Mindez átrendezi tehát majd a szezonokat, miközben a már említett hűvösebb éghajlatú országok turizmusát új feladatok elé állítja, ahogy azt már egy idő óta emlegetik a svéd turisztikai online lapok.
Mivel sokkal többen utaznak majd ezekbe a hűvösebb éghajlatú országokba, jelentős fejlesztésekre is szükség lesz. A kellemes hőmérséklet, a kibírható meleg csupán egy, bár újabban igen vonzó adottság, de a turisták elvárják majd, hogy ugyanolyan komfortos körülmények között töltsék a szabadságukat, mint ahogy azt megszokták a klasszikus nyaralóparadicsomokban.
Általában több szálláshelyre lehet szükség, ahhoz meg beruházásokra, szállodafejlesztésekre. Növekedhet arrafelé az Airbnb lakások iránti kereslet is.
Csökkenhet a tömegnyomor
Megjósolható, hogy némely ország kormánya és turisztikai vezetése, és főképp lakossága egyáltalán nem bánja majd, hogy csökkenni fog - az egyébként a helyiek által korántsem kedvelt - overtourism, azaz túlturizmus, amikor már mozdulni sem lehet egymástól a sikátorokban, és egy törülközőnek sincs hely a parton. Franciaországban, Olaszországban, számos spanyol városban és némely görög szigeten már régóta ez a helyzet.
Hatással lehet az árakra is
Talán lesz főszezonban szabad szoba, - persze nem mindenki fog egyszerre átállni a hűvösebb éghajlattal kecsegtető nyaralásokra – és kevesebbet kell sorban állni a pizzériák és tavernák előtt, ahol tömegetetés zajlik, reggeltől estig.
Befolyással lehet ez majd az árakra is, elsősorban azokban az uniós országokban, ahol a szabadpiac, a fogyasztó, a vendég akarata érvényesül, és nem szökik az egekbe az állami infláció, meg uralkodik a zsaroló tarifák rendszere.
Felértékelődik Lengyelország
Európában újabban észrevehető egy jelentős kiegyenlítődés. Lassan a francia, német és olasz szállodaárakhoz kezdenek felnőni a hazaiak. Bár nem elsősorban a luxusszálloda jelenti a magyarok számára a tipikus szálláshelyet, éppen a négy- és ötcsillagos házak azok, amelyek szinte árkartellben dolgoznak a kontinensen, és nemcsak a nemzetközi láncok esetében.
Horvátország sem olcsóbb lassan, mint mondjuk Finnország, - csak utóbbi éppen messzebb van – nem beszélve Lengyelországról. Ez utóbbi állam turisztikai vezetése számíthat rá, hogy marketingkampányok ide vagy oda, a klímaváltozás segíthet a legtöbbet azon, hogy az emberek bejárják az itteni nemzeti parkokat, fürödjenek a kevésbé meleg tengerben, és megismerjék azokat a lengyel kisvárosokat, amelyekről eddig alig hallottak.
Ebben a ligában már kevesen "fociznak". 
