|
| Fotó: MTI |
A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.
Tavaly májusban részletesen írtunk a beruházásról, amely az apja révén ghánai származású magyar üzletemberhez, René Hutton-Millshez köthető. Az ismerősei által Renéként emlegetett férfi a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett 1985-ben, majd könyvvizsgálóként és tanácsadóként dolgozott. René több vállalkozással is próbálkozott, bár ezek jellemzően megszűntek vagy otthagyta őket. Két éve el is tiltották a cégvezetéstől öt évre, mivel egymillió forintos tartozást halmozott fel az egyik érdekeltsége.
Később ingatlanokkal kezdett foglalkozni, így ismerkedett meg Serfőző Péterrel, aki Giró-Szász András korábbi kormányszóvivő volt sógoraként többször szerepelt a sajtóban (legutóbb pedig egy hamarosan induló elektromos rolleres cégnél bukkant fel). René 2010 környékén megkereste Serfőzőt, hogy építsenek utakat a világ egyik legszegényebb és legkorruptabb országában, a Kongói DK-ban. A Magyarországnál 25-ször nagyobb országban kevesebb az aszfaltozott út, mint az apró Luxemburgban.
A célország kiválasztásának hátterében egy szerencsés rokoni kapcsolat állt. Az ásványkincsekben hihetetlenül gazdag Katanga tartomány (innen származik a gyémánt világtermelésének a harmada, vagy a mobiltelefonok és elektromos autók akkumulátoraihoz nélkülözhetetlen kobalt-kitermelés hatvan százaléka) kormányzója Moise Katumbi volt, Kongó egyik legbefolyásosabb és legvagyonosabb embere, akivel sógori viszonyban állt René.
A magyar üzletember ennek köszönhetően került képbe egy három kilométeres városi út megépítésénél, ami lényegében előfeltétele volt annak, hogy elnyerhessék a kongói bányavidéket egy zambiai várossal összekötő óriásberuházást. Ez egy kifejezetten fontos út lesz, mivel a Renéék szerint a jelenlegi 28 napról 11 napra lerövidítené az ásványkincsek útját a tanzániai főváros, Dar es-Salaam kikötőjébe (itt megy át a kongói export fele).
Az elkészült útnak köszönhetően több mint 200 kilométerrel csökkenne az út Dar es-Salaamba. Forrás: Dél-Afrikai Fejlesztési Bank
A 182 kilométer hosszú út a korábbi tervek szerint PPP-konstrukcióban valósulna meg a zambiai és a kongói kormánnyal, és az állami tulajdonban lévő Dél-Afrikai Fejlesztési Bank finanszírozza. A tervezett beruházás összköltsége 473 millió dollár volt (138 milliárd forint). A megépítéséről szóló szerződést 2016-ban írták alá Zambia fővárosában, Lusakában.
Az aláírásról a magyar kormány honlapján a Külgazdasági és Külügyminisztérium is beszámolt. A KKM korábban azt közölte, hogy Renével hosszú ideje közösen dolgoztak az útépítés megvalósulásáért. A KKM erősítette meg tavaly, hogy a Szijj László tulajdonába tartozó Duna Aszfalt konzorciumi tagként részt vesz a projekt megvalósításában. A Duna Aszfalt az egyik legjelentősebb építőipari céggé vált Magyarországon, mióta a Fidesz van hatalmon. Tarol a közbeszerzéseken, és hét év alatt 19 milliárd forintról 130 milliárdra nőtt a bevétele. Szíjj több szálon is üzletelt közösen Mészáros Lőrinccel.
René tavaly májusi találkozásunkon azt mondta nekem, hogy csak akkor mondana részleteket a projektről, ha elkezdődik. Akkor azt mondta, pár hónap múlva indulhat az építkezés, de ez továbbra is késik, amit már a zambiai elnök is szóvá tett egy hónapja, és sürgette a projekt elkezdését.
René azóta sem árult el nekem részleteket, de pár hete küldött egy reklámvideót, amely a projektet mutatja be. A videó végén a Duna Aszalt logója is feltűnik azon intézmények között, akik a videó szerint “közösen építik a kongói-zambiai jövőt”.
Arra nem válaszolt René, hogy a reklámot pontosan mire fogják használni, és erre a Duna Aszfalt sem tért ki, amikor megkerestem őket. A magyar cégcsoport azonban több részletet is elárult amellett, hogy a kivitelezés várhatóan 2020-ban fog elkezdődni. Levelükből kiderül, hogy a projekt jelenleg a kivitelezés előkészítéséhez szükséges műszaki felmérések, tervezések és tanulmányok elkészítésének fázisában van. Ezek azonban időigényesek a fejletlen afrikai infrastruktúra miatt és “a kollégák, elsősorban a helyi alvállalkozók nagy nehézségekkel küzdenek”.
Azt is elárulták, hogy a beruházásban a Duna Aszfalt a projektfejlesztés szakmai és pénzügyi támogatójaként vesz részt, bár a konkrét összeget nem árulták el. A projektet elsődlegesen banki hitelből fedezik, de szerepet vállal a finanszírozásban “magánbefektetés és afrikai projektek finanszírozására létrejött pénzügyi szervezetek és alapok”. A Duna Aszfalt szerint magyar szakemberek a projekt minden elemében részt fognak venni, tehát a tervezésben, a kivitelezésben, a pénzügyi források felkutatásában és a projektmenedzsmentben is.
(G7)
A kormány benyújtotta a feltárásról szóló törvényjavaslatot. 
