143 millió forint nyereség naponta – van, ahol jó üzlet a futball

A Tottenham új stadionja a szerdai avatón. EPA/WILL OLIVER

Átszámítva napi 143 millió forint nyereséget termelt a Tottenham Hotspur 2018-ban, ami nem csak a brit, hanem az egyetemes futball történetében is rekordnak számít.

Dől a pénz

Az észak-londoni csapat 138,9 millió font (52 milliárd forint) adózás előtti nyereséget ért el a 2018. június 30-val zárult üzleti évben, 87 millió fonttal többet, mint az előző évben. Az eddigi rekordot szintén egy angol klub, a Liverpool tartotta 125 millió fonttal.

Ezzel párhuzamosan 309,7 millióról 380,7 millió fontra nőtt az árbevétele is, írja a Financial Times a klub tegnap közölt jelentésére hivatkozva.

Mi hozza a legtöbbet?

A rekordnyereség a játékos-eladásoknak, a jegyárbevétel növekedésének, valamint a Bajnokok Ligájából származó bevételeknek köszönhető.

A játékos-transzferekből 73,1 millió fontot profitáltak: a legjobb üzlet Kyle Walker eladása volt a Manchester Citynek. A Premier League-meccsek jegyeladásaiból 42,6 millió fontot zsebeltek be, 19 millió fonttal többet, mint egy évvel korábban. A növekedés annak köszönhető, hogy az új stadion építése miatt a hazai meccseket tavaly a Wembleyben játszották, amelynek befogadóképessége jóval nagyobb (90 ezer fő), mint a régi stadioné (36 ezer fő).

A Bajnokok Ligájában pedig 62,2 millió fontot keresett a csapat – mintegy 18 millióval többet, mint 2017-ben –, miután kvalifikálta magát a legjobb 16 közé. Idén még többet szakíthatnak, hiszen már a legjobb nyolc között vannak, és épp a Manchester Cityvel játszanak majd a legjobb négy közé jutásért.

A klub az anyagiakat tekintve közelebb került Európa legtehetősebb csapataihoz, a Real Madridhoz, az FC Barcelonához, a Manchester Unitedhoz és a Bayern Münchenhez, amelyek legutóbb még minimum 150 millió fonttal több bevételt termeltek a Spursnál.

A csúcsra törnek

A londoni egyesület ráadásul úgy ért el rekorderedményt, hogy közben felépített egy új stadiont. A 62 ezer fős aréna, amelyben szerda este játszották az első hivatalos meccset, több mint egymilliárd fontba került. A beruházást részben a HSBC, a Goldman Sachs és a Bank Of America Merrill Lynch által nyújtott 537 millió fontos hitelből finanszírozták, amit 2022 májusáig kell visszafizetniük.

Daniel Levy, a Spurs elnöke szerint nagy ambícióik vannak: szeretnének a sportban a csúcsra érni.

„Hosszútávon gondolkodom. Nagyon nehéz a legjobbak közé kerülni, de már most egyike vagyunk a világ legnagyobb klubjainak, és tovább fogunk növekedni. Ott akarunk lenni, nyerni akarunk.”

A Tottenham védője, Ben Davies harcol a labdáért az új stadion nyitómeccsén. EPA/WILL OLIVER

Az 1882-ben alapított egyesület kétszer nyert angol bajnokságot (legutóbb 1961-ben), nyolcszor angol kupát (FA, legutóbb 1991-ben), négyszer Liga Kupát (legutóbb 2008-ban) és háromszor európai kupát (legutóbb 1984-ben) - tehát az elmúlt évtizedekben még Angliában sem tartozott a topklubok közé.

Nem a leggazdagabbak a legjobbak

A sikert persze a mostani pénzeső sem garantálja. A brit gazdasági lap korábban például kimutatta, hogy relatív értelemben nem azok a klubok a legjobbak, ahol a legdrágább játékosok játszanak.

Az elemzés, amely a bajnokságban szerzett pontokat vetette össze a focisták keresetével 2011 és 2015 között egy bajnokságon belül, arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy Európa „legokosabban költő klubja” az Atlético Madrid.

A spanyol csapat (a focistákra fordított kiadásokhoz viszonyítva) messze jobban teljesít a pályán, mint a riválisai. Annak ellenére tudott például bajnokságot nyerni és folyamatosan versenyben lenni a Bajnokok Ligája trófeáért, hogy játékoskerete pénzben kifejezve körülbelül feleannyit ért, mint a Real Madridé vagy a Barcelonáé.

Az okos klubok közé tartozik még a Saint-Étienne, a Monaco, az Everton, a Tottenham és a Napoli, de befért a top 10-be a Southampton, az Udinese, a Real Sociedad és a Lazio is.

A legrosszabbul teljesítő klubok között pedig részben olyan csapatok vannak (Real Madrid, Paris Saint-German, de még talán ide sorolható az AC Milan és az Inter is), amelyek közismerten csillagászati összegeket költenek spílerekre.

A magukat degeszre kereső sztárok ugyanis sok esetben nem lendítenek annyit a csapaton, mint amennyit a klubvezetők remélnek – tehát ez esetben is igaz, hogy pénzzel nem lehet mindent elérni.

Sorozatunk az FC Barcelona kulisszatitkairól:
- Első rész: A futball forradalma
- Második rész: Transzferek, sérülések és csodaitalok
- Harmadik rész: Globalizált birodalom