Hamarosan előállnak valamivel
További piacbefolyásoló intézkedéseket tervez a kormány a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmében. Szatmáry Kristóf, a Miniszterelnökség kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztosa a Magyar Időknek beszélt arról: a közeljövőben napirendre kerülhetnek olyan ágazati előírások, amelyek megoldják egyebek mellett a munkaerő elvándorlása vagy a szakemberhiány miatti problémákat is a nagyáruházakban. Részleteket nem árult el arról, ezt hogyan képzeli el a kormány.
Érdemes azonban megemlíteni, hogy 2015-ben épp a Magyar Idők írt arról a jogszabálytervezetről, ami szerint a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházakban a nyitvatartási idő alatt 70 négyzetméterenként legalább egy alkalmazottnak a vásárlók rendelkezésére kell állnia. Ez azt jelentené, hogy a hiper- és szupermarketekben, diszkontokban a munkáltatóknak átlagosan a duplájára kellene emelniük a dolgozók létszámát, ami jelentősen megnövelné a vállalatok bérköltségeit. Szatmáry szavai alapján nem zárható ki, hogy ezt vagy egy ehhez hasonló elképzelést melegített most fel a kormány.
A pénz kitalicskázását is megállították?
Szatmáry szerint abból is látszik, hogy a kormánynak be kell avatkoznia, hogy a legutóbbi korlátozó intézkedés is sikeres volt. Itt nem a csúfosan megbukott vasárnapi boltzárra, hanem Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter indítványára utalt, amelynek értelmében 2018-tól megvonhatják a napi fogyasztási cikkek árusításának jogát attól az 50 milliárd forintnál nagyobb árbevételű vállalattól, amely két egymást követő évben papíron veszteséget mutat ki.
Mostanra ugyanis valamennyi nagy üzletlánc nyereséget mutatott ki, miközben az elmúlt években a Tesco, a Spar, az Auchan, az Aldi és a Metro is folyamatosan veszteséges működést könyvelt el - a biztos szerint tehát kitalicskázták az országból a pénzt.
| Privátbankár kommentár: ha az egyébként is munkaerőhiányos helyzetben a létszám bővítésére kényszerítik a láncokat, az csak a bérköltség drasztikus emelkedése mellett képzelhető el, ami áremelés nélkül biztosan nem gazdálkodható ki. Az üzletláncok a nyereségessé tételt pedig részben azért tudták megoldani, mert visszafogták a magyarországi beruházásaikat, bővítéseiket, esetenként üzleteket is bezártak - valamint az is segített, hogy az Európai Bizottság elkaszálta a sávos élelmiszerlánc-felügyeleti díjat - ennek bevezetése a Tesco és a Spar esetében hússzorosra emelte volna a terhet. |
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 1,30 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
