Ahogy egy évvel korábban, úgy tavaly is 3,3 milliárd forint körüli veszteséget hozott össze a Paks II Zrt., az a cég, amelynek a dolga az új atomerőművi blokkok felépíttetése. Ez önmagában nem jelenti a világvégét, egy állami projektcégről van szó, amelynek elsősorban az építkezéssel járó költségek menedzselése a feladata.

A tavalyi, 3,37 milliárdos adózás utáni negatív eredmény valamivel magasabb, mint az egy évvel korábban kimutatott 3,22 milliárdos veszteség. Értelemszerűen egyik év után sem keletkezett társasági adó fizetési kötelezettsége a társaságnak. Nem csak e számok, hanem a beszámoló egésze alapján ki lehet jelenteni, hogy a beruházás 2020-ban sem kapcsolt magasabb fokozatba - és ennek a pandémia csak az egyik oka volt.

Ennek oka többrétű: az orosz technológiát előbb el kellett fogadtatni az európai uniós hatóságokkal, ami hosszabb időt vett igénybe, mint az Orbán-kormány gondolta. Amit a kormányban a lassú brüsszeli bürokráciával magyaráznak, de a teljes igazsághoz tartozik, hogy a kivitelezésben közreműködő orosz partner sem volt teljesen ura a helyzetnek az engedélyeztetési dokumentáció megfeleltetése során.

Így aztán az új blokkok eredeti, 2024-2025-ös időszakra tervezett átadása tarthatatlanná vált, erről lapunk több cikkben is beszámolt az elmúlt években. Azt is megírtuk két éve, hogy a magyar kormány újratárgyalja a beruházáshoz kapcsolódó hitelszerződést (melyet az orosz fél nyújt, 10 milliárd euró értékben, a beruházás 12 milliárd eurósra tervezett teljes költsége részeként), arra törekedve, hogy a hitel törlesztése később kezdődhessen el, úgy, hogy a kamat feltételei ne változzanak (értsd: ne kerüljön többe a hitel).

Az akkori információinknak megfelelő előterjesztés nemrég a parlament elé került, ez alapján a hitel törlesztése a korábbi megállapodásban szereplő 2025 helyett csak 2031-től indul, az utolsó részletet pedig 2046-ben kell teljesíteni (ez a része a szerződésnek tehát nem változott). Ennek megfelelően az új blokkok elkészültét is már csak 2030 környékére várja a kormány.

Itt tart most a projekt, amelyre évente több tízmilliárd forintot költ a kormány a büdzséből, tőkeemelés címén. A 2022-es költségvetésben már 270 milliárd forintot szánnak a beruházás finanszírozására, ami a kivitelezés felgyorsulását jelzi. Az évenkénti tőkeemelésből - melyek eredményeképpen tavaly már 231,9 milliárdosra hízott a saját tőke - egyelőre az alap előkészítési feladatokat fedezi a Paks II Zrt. Az anyag- és személyi jellegű ráfordításokra tavaly mintegy 12,4 milliárd forintot fordítottak a 2020-a évről szóló beszámolójuk szerint.

A beruházások állománya közel 52 milliárd forinttal növekedett tavaly a cég mérlege szerint. Egy évvel korábban, tehát 2019-ben ennél nagyobb szám - 78,4 milliárd - szerepelt ezen a soron, a koronavírus-járvány gazdaságölő hatása tehát itt is tetten érhető.  A számok ugyanakkor arról árulkodnak, hogy a beruházás még 2020-ban sem tudott nagyobb fokozatba kapcsolni, hiszen a projekt teljes értéke mai árfolyamon mintegy 4000 milliárd forint. Bár a kormány illetékeseinek tájékoztatása szerint már elkezdődtek az érdemi munkák a terepen (ami jelen fázisban a talaj-előkészítést jelenti, illetve a munkához szükséges létesítmények felhúzását), a blokkok falai még mindig nem kezdtek kinőni a földből. A pandémiás helyzetről egyébként azt írták a beszámoló kiegészítő mellékletében, hogy "a COVID-19 okozta pandémia elleni védekezés a Társaság tevékenységét is befolyásolta, viszont a feladatok ellátása nem sérült, jelentős negatív hatást nem okozott a Társaság vagyoni, jövedelmi, pénzügyi helyzetében". Az előbb bemutatott számok mégis azt mutatják, hogy magát a beruházást lassította a járvány, a tárgyi eszközök állománya kisebb mértékben tudott csak bővülni, mint a megelőző évben.

A kiadások egy részét évek óta a rendelkezésre álló orosz hitelből fedezik, de a kormány gondosan ügyel arra, hogy amilyen gyorsan csak lehet, előtörlessze a lehívott hitelrészeket (erre a hitelszerződés lehetőséget adott). A piacról ugyanis ezekben az években olcsóbban lehetett hitelhez jutni, egyszerűbb volt tehát kiváltani ezeket a tételeket friss forrással, és így el lehetett kerülni azt a vádat, hogy gondatlanul járnak el a projekt finanszírozása során. Az alaphitelt ugyanis 4-5 százalékos kamaton vették fel az oroszoktól, ennél pedig - mint jeleztük - olcsóbban lehetett a rákövetkező években forráshoz jutni. A kormány részéről azonban ehhez rendre hozzáteszik, hogy ha az orosz hitel 30 éves futamidejét nézzük, már más az optikája az ügyletnek: ilyen időtávon szerintük nem lehetett volna jobb kondíciókkal megállapodni forrásbevonásról akkoriban.

Végül, de nem utolsósorban érdemes egy bekezdés erejéig kitérni a cég tisztségviselőinek javadalmazására. Az igazgatóság, felügyelőbizottság - változatlan létszámú - tagjainak tiszteletdíjazására összesen bruttó 100 464 000 forintot költöttek tavaly, míg egy évvel korábban 92 347 957 forintot. A differencia 8 116 043 forint, azaz 8,7 százalék. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint tavaly az év során átlagosan 9,7 százalékkal emelkedett a nettó átlagkereset, vagyis ettől elmaradó mértékben nőtt a cégnél a tisztségviselők díjazása. Így egy főre (az it-ben és az fb-ben összesen tizenketten vannak) átlagosan havi bruttó 697,6 ezer forintos díj jön ki 2020-ra. Ez a magyar átlagkeresethez képest sok, az atomenergia megkívánta szakmai ismeretekhez - már akinél ez a posztjához kötött feltétel - viszonyítva viszont már nem tűnik elrugaszkodottnak. Ami pedig az összes dolgozót illeti, tavaly az átlagos statisztikai állományi létszám 421 fő volt, az egy évvel korábbi 379 után. A járulékokkal együtt számolt bérköltség 10,8 milliárd forintot tett ki tavaly (2019-ben 8,6 milliárdot), vagyis egy főre tavaly átlagosan 2,1 millió forint havi kiadás jön ki (az előző évi 1,9 millió után). Erre ugyanaz a megállapítás érvényes, mint előzőleg: az atomenergia-iparban mindig az országos átlagot érdemben meghaladó béreket fizetnek.