A cikk eredetileg laptársunk, a Piac & Profit oldalán jelent meg.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még a nyár folyamán jelentette be, hogy jövő évtől megváltoznak a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) szabályai. Eszerint 40 százalék adót kell fizetni az ugyanazon felek között, évi 3 millió forintot meghaladó számlák után.
"Nagyságrendileg százezer bújtatott munkavállaló lehet, akiket katás vállalkozásként szerződtetnek a nagyobb cégek. De a szigorítás során arra nagyon kell figyelni, hogy 4-ből 3-an még így is szabályosan élnek a kata adta lehetőségekkel, ezért a visszaélést az adóharmonizációval úgy kellene megszüntetni, hogy az alacsonyabb bevételűeket kevésbé érintse" - közölte megkeresésünkre a Budapesti és Kereskedelmi Iparkamara (BKIK).
A kamara mint mondja, a becslések szerint a Lex Parragh-ként elhíresült szigorítás nagyjából 70 ezer katás vállalkozót büntetne, illetve érintene hátrányosan, különösen a jelenlegi járványhelyzetben, ami szintén komolyan sújtja ezt a csoportot. Többek között az is nagy probléma, hogy ez az intézkedés bizonytalanságot okoz és azok, akiket most nem érint, azt mondják, hogy egy holnapi változás már őket is érintheti.
A múlt heti Kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter azonban elmondta, a kormány véglegesnek tekinti a kata 2021. január elsején hatályba lépő szabályozását.
Mekkora esély van rá, hogy meghallgatják az érdekképviseletek javaslatait?
A szigorítás ellen többször is felszólalt, illetve több javaslattal is élt a BKIK és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).
„Reális esélye lehetne, ha az MKIK elnöksége oly módon tárgyalná a javaslatunkat, hogy határozatot is hoz, ami egyébként kötelezettsége is ilyen fajsúlyos a vállalkozások széles rétegét érintő kérdésekben. Őszintén sajnáljuk, hogy az MKIK elnöke többszöri kérésünk ellenére erre nem volt nyitott” – közölték lapunkkal.
A kamara szerint egy konstruktív egyeztetés volt, ahol a felek meghallgatták egymás érveit, de következő forduló elmaradt. Ugyanakkor úgy látják, az MKIK elnökségének támogatása nélkül sokkal nehezebb a helyzet.
BKIK: még megmenthető a kata
A konfliktust erősíti az is, hogy a BKIK pénteken kiadott egy közleményt, amelyben Nagy Elek, a BKIK elnöke levélben kérte Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, hogy vonják vissza a kata szigorítását. Parragh László járjon el az MKIK alapszabálya szerint és hívja össze a szervezet elnökségét, hogy határozatot hozzanak a kata szabályozásának ügyében. Az országos kamara alapszabálya ugyanis előírja, hogy elnökségi állásfoglalás szükséges, ha a kamara a gazdaság egészét, vagy a vállalkozók széles körét érintő jelentős ügyben alakít ki véleményt. Parragh László MKIK elnök ezzel szemben nem kérte az elnökség állásfoglalását javaslata benyújtásakor, ezzel pedig megsértette az alapszabályt, amivel súlyosan csorbítja a kamarai rendszer hitelességét. A BKIK ugyanakkor az MKIK elnökségi döntésének hiányában is javasolja a kata szabályok újragondolását és több más vállalkozói érdekképviselet támogatásával arra kéri a törvényalkotót, hogy az MKIK elnökének nem szabályszerű eljárása ellenére fontolja meg a BKIK 7+1 pontos javaslatát, amelyik mind a vállalkozók, mind a kormány igényeit kielégíthetik. A BKIK és az MKIK között folyó virától laptársunk, az Mfor.hu oldalán részletesen is olvashat >>>>
Miként látják a helyzetet a vállalkozások?
„A kormányzattal jó a kapcsolatunk, rendszeresen egyeztetünk a vállalkozókat, a gazdaságot érintő közös témákban. Nincsenek úgymond tabu témák, tehát ha valamit javasolunk és első körben elutasító választ kapunk, azt akár később újra elővehetjük. Az egyeztetés valóban egy jó munkakapcsolattá alakult az utóbbi időben” – mondta a Piac & Profitnak Perlusz László, a VOSZ elnöke.
A VOSZ képviseletében az érintett államtitkársággal részletesen átbeszélték a témát, és mindkét fél megértette a tárgyalópartnere érveit és egyébként tisztességes szándékait. Mindemellett az álláspontok eddig nem közeledtek, mert a várható hatásokat másként ítélik meg. A VOSZ-nál úgy látják, hogy a „vadhajtásoktól” más eszközökkel (például ellenőrzés, feltételek szigorítása) is meg lehet szabadulni, az adóemelés fölösleges és indokolatlan szigorítást hoz a katások jelentős részének, a piacra nézve inkább romboló hatású lesz, az adó elkerülését célzó technikák nagyban csökkentik a remélt pozitív hatást és a pluszbevételek a költségvetésben csak kis részben fognak teljesülni.
Perlusz László egyúttal hozzátette: a VOSZ nem támogat semmilyen adóemelést, különösen a mostani, koronavírus által terhelt időszakban, amikor mindennél fontosabb az újraindulás, a kibontakozás, a piac újraépítése.
„A különböző javaslatokat jól meg kell vizsgálni, hiszen némelyik azt tartalmazta, hogy a teljes katás adózói körre legyen szétterjesztve egy jelentősebb adóemelés, amelynek még negatívabb lehet a hatása” – mondja a főtitkár.
Arra a kérdésre, hogy milyen lehetőségük lesz jövőre a szabályosan tevékenykedő, de érintett katásoknak, a főtitkár úgy látja, nekik tárgyalniuk kell a megrendelőikkel, és abban reménykedni, hogy a teljes szigorítást ne a kisebb, katás cég viselje egyedül. (Azzal, hogy a vállalási árat kell csökkentenie a megrendelőt terhelő büntetőadó mértékéig.) Továbbá a piaci alkut nehéz megítélni, de ha meg is osztják a terhet egymással az üzleti partnerek, akkor is jelentkezik egy adóemelési „sokk”, amely a legritkább esetben hat az üzleti tevékenység bővülése és az adómorál javulása irányába.
Az eredményt 27,1 milliárd forint árfolyamveszteség terhelte. 
