|
| Fotó: google.com |
Korábban még ambiciózus tervei voltak a vállalatnak: a Bloomberg idézte Chris Urmsont, a Google önjáró autóján dolgozó robotika szakértőjét, aki előszeretettel hangoztatta, hogy mire a fia abba a korba ér, hogy autót vezessen, már nem lesz szükség jogosítványra. Az évtized vége lassan a nyakunkon van, az önvezető autók azonban – néhány szűk kivételtől eltekintve – továbbra is a kutatólaborokban és műhelyekben porosodnak.
Félreértés ne essék – nem arról van szó, hogy a Google nem dolgozna a terveken, épp ellenkezőleg. Nemrég jelentették be, hogy készek új személyszállítási szolgáltatást indítani, ami árában nem csak a taxisoknak, de az egyébként is pofátlanul olcsó Ubernek is aláígért, erről korábban itt írtunk a Privátbankár.hu-n. A szolgáltatás egyértelműen előkészítené a terepet a Google önjáró autóinak, a probléma csupán az, hogy egy kicsit megkéstek. Vegyük sorra az akadályokat, amiket le kéne küzdenie a vállalatnak, ha tartani szeretnék a 2019-es határidőt!
Kiégett dolgozók, érdektelen piac
A cégnek számos belső gonddal kell megküzdenie, köztük a kiábrándult, ezért elvándorló munkaerő pótlásával. A Google még 2009-ben kezdett el dolgozni az önjáró autók koncepcióján, ekkor még lelkesek voltak a mérnökök és a tervezők – az évek során el is készültek a prototípusok, a vállalat önjáró autói csaknem 1,8 millió kilométert vezettek már önállóan. Azóta hét év telt el, a kocsiból azonban továbbra sem lett tömegtermék. A mérnökök pedig, látva, hogy az erőfeszítéseiknek nincs gyümölcse, beleuntak a várakozásba, és ott hagyták a Google-t, hogy saját vállalkozás keretében folytassák az önjáró autók fejlesztését.
|
| A Google New York-i székháza. Kép forrása: MTI |
A csúszásban közrejátszik a korábbi projektek bukása is. Korábban a viselhető eszközök piacán reméltek áttörést a Google Glasstól, ez azonban csúfosan megbukott: amellett, hogy borzalmasan drága, nem lett belőle tömegtermék, így a cég pénzügyi vezetője, Ruth Porat azóta többször is meggondolja, hogy milyen kutatásra ad pénzt. Az egyébként is elhúzódó munka így még inkább lelassult, ami viszont a konkurenciának kedvez.
Egyre szorosabb a verseny
A versenytársak ugyanis nem várnak kiforrott késztermékre, ők, mondhatni, a gyakorlat útján tökéletesítik az eszközöket. A Tesla például már több mint 70 ezer autójában kínál részleges önjáró funkciókat (ehhez épp a napokban érkezik szoftverfrissítés), a Googleből kivált mérnökök alapította (és azóta az Uber által felvásárolt) Otto pedig épp azon dolgozik, hogy a teherszállító járművekbe telepítsen önjáró funkciót – ez egyébként lényegesen egyszerűbb probléma, mint amit a Google próbál megoldani a városi közlekedés automatizálásával.
Mindezek tetejébe a Reuters cikke szerint a chipgyártó nVidia és a kínai Googleként is ismert Baidu épp a napokban kötött együttműködési megállapodást, aminek keretében hétfőn mutatták be a legújabb mesterséges intelligencia chipjüket, amiket a tervek szerint hamarosan a Baidu önjáró autóiba szerelnek majd. Az nVidia chipje ráadásul olcsóbb és gyorsabb a most kapható daraboknál, így a megjelenés újabb lökést adhat az újabb cégeknek a piacra lépéshez.
Elvonultak az elefántcsont tornyukba
Az önjáró autózásnak ráadásul feltétele, hogy a jármű képes legyen alkalmazkodni a forgalmi helyzethez, képes legyen felismerni az esetleges veszélyhelyzeteket, valamint az úton előforduló tereptárgyakat – például a közlekedési táblákat vagy a többi járművet, a morális dilemmákról már nem is beszélve. Míg azonban a Google a műhelyeiben dolgozik egy ilyen robot elme megalkotásán, addig a többi gyártó az úton szerzett tapasztalatok alapján, internetes összeköttetés segítségével fejleszti tovább a sajátját – ezt teszi az Uber és a Tesla mellett immár a Daimler csoport, a Mercedes-Benz és a Volvo is.
A Morgan Stanley elemzői szerint a részleges automatizáció ma már bőven elég ahhoz, hogy adatot gyűjtsenek, ebből a szempontból pedig a Google alaposan lemaradt. Ráadásul elég nehezen veszik rá magukat arra, hogy szövetséget kössenek másokkal – májusban ugyan összefogtak a Fiattal, hogy teszteljék a rendszerüket, de végül mindössze 100 kisbuszba építették be a szoftvert. Ma egy Uber kocsi 24 perc alatt gyűjt annyi forgalmi adatot, mint amennyit a Google önjáró autója gyűjtött az elkészítése óta.
A nagy kérdés: mikor lesz kész?
Azt már szinte biztosan lehet látni, hogy a beígért 2019-es határidőt nem fogja tartani a Google, még ha sikerül is valamilyen csoda folytán orvosolniuk a problémákat. A cél továbbra is a teljes automatizáció marad, ehhez azonban még rengeteg tesztet le kell futtatniuk – például, hogy hogyan teljesítenek a robotok havas, jeges időben. Amennyiben azonban sikerül tanulniuk a konkurencia hibáiból (például a Tesla májusi halálos balesetéből), úgy lehetséges, hogy 20-25 éven belül már mindennapos lesz az önjáró autós közlekedés a városokban. Már ha addig sikerül versenyben maradniuk.
Az atomprogramról még van mit egyeztetni. 
