Hatalmas rejtett adósságai lehetnek a BYD kínai autóipari óriáscégnek egy hongkongi elemzőintézetnek a Bloomberg által ismertetett, január közepi elemzése szerint. Miközben a BYD nettó adósságállománya a saját bevallása szerint 2024 közepén 27,7 milliárd jüan volt, a valóságban ennek több mint tízszerese, 323 milliárd jüan, azaz mostani árfolyamon bő 17 ezer milliárd forint lehet a valós érték. (Csak a miheztartás végett: a magyar költségvetés 2024-es hiánya kicsit több mint 4 ezer milliárd forint lett.)
A háttérben a vállalatnak az a gyakorlata áll, hogy a beszállítói lánc felé felhalmozott adósságokból finanszírozza a saját működését. Ugyan sok vállalat veri magát adósságba, hogy a növekedést „fűtse”, a hongkongi GMT Research elemzése szerint
„úgy tűnik, a BYD ’rászokott’ a beszállítói lánc-finanszírozásra”.
Könyvelési bűvészmutatvány
Az intézet elemzői szerint amennyiben nem vesszük figyelembe a vállalat mérlegében szereplő azon követeléseket, amelyek mögött már eladott vagy olyan eszközök vannak, amelyek ellenében a cég már kölcsönt vett fel, akkor a BYD 2024. június végi adósságállományát 323 milliárd jüanra, avagy 44,1 millárd dollárra lehet becsülni. Közben a BYD a hongkongi tőzsdén jegyzett értéke 105 milliárd dollár (azaz nagyjából 41 ezer milliárd forint).
„Akárhogy strukturáljuk, ez nyilvánvalóan a finanszírozás egy formája, másképpen rejtett adósság. Bűvészmutatvány ezeket a követeléseket a működőtőke részeként bemutatni”
– fogalmaz Nigel Stevenson, a GMT elemzője.
A GMT-t leginkább a vállalat pénzügyi eredményeinek „egyéb fizetési kötelezettségek” rubrikájában olvasható szám aggasztja, amely 2021 decembere és 2023 decembere között a cég beszámolói szerint is 41,3 milliárdról 165 milliárd jüanra nőtt.
A rejtett adósságokkal az az egyik probléma, hogy nehezebbé teszik a befektetők számára azt, hogy felmérjék a BYD valós pénzügyi helyzetét, miközben egyre erősödik a verseny az elektromos autók piacán. A részben éppen a BYD által kezdeményezett kemény árverseny jókora ütést vitt be a piac gyengébb szereplőinek, miközben a „nagy halak” eladásai kilőttek. Ezek a folyamatok ráadásul a beszállítókat is kiszolgáltatottabb helyzetbe hozták, hiszen kevesebb olyan gyártó maradt a piacon, amely biztos felvevőpiacot tud biztosítani termékeikre.
Ez is szerepet játszhat abban, hogy a BYD – legalábbis a GMT elemzőinek gyanúja szerint – elérheti azt a beszállítóinál, hogy „besegítsenek” a cég finanszírozásába. Ez két formát ölthet. Az egyik esetben a beszállító egy díj megfizetésével elérheti, hogy még a lejárat előtt kifizessék a számláit. A másik – gyakoribb – esetben pedig a beszállító hajlandó jóval hosszabb fizetési határidővel kiállítani a számlákat, ezzel gyakorlatilag hitelezve a céget. Ez azért érheti meg a beszállítóknak, mert ők maguk is fel tudnak venni hitelt, a BYD felé fennálló követeléseiket biztosítéknak használva.
Nem tilos, de kockázatos
Ez a gyakorlat egyébként önmagában nem ellentétes a könyvelési szabályokkal, azonban bizonyos szigorúbb pénzügyi jelentéstételi szabályzatok megkövetelik, hogy az ilyen konstrukciók esetében a befektetőket tájékoztassák arról, milyen hatásokkal járhatnak ezek a vállalat pénzforgalmi egyenlegére, kötelezettségeire, és likviditási kockázataira.
A BYD esetében azonban, ahogy Stevenson fogalmaz, „nem világos e kötelezettségek természete”, és a befektetők, részvényesek számára már csak a vállalat hatalmas méretei miatt is nehéz átlátni, pontosan milyen kockázatokat is rejtenek ezek a megoldások.
„Az a kockázatos, hogy fogalmad sincs arról, mik a feltételek, milyen gyorsan kerülhet sor e pénzeszközök visszavonására, valamint, hogy pontosan milyen összegekkel tartozik a cég”
– fogalmaz az elemző.
A BYD esetében a Bloomberg 2023-as adatok alapján arra jutott, hogy a vállalat abban az évben átlagosan 275 napra fizette ki a beszállítóit. Ugyan Kínában nem ritkák az ilyen hosszú fizetési határidők, a világ többi részén az autóiparban jellemzően 45-60 napos ciklusokkal dolgoznak. A BYD talán legnagyobb nyugati konkurense, a Tesla a saját elmondása szerint rendszerint 90 napon belül fizeti ki beszállítóit.
Fotó: Depositphotos
A kínai autóipari óriáscég egyébként egy Dilink nevű, 2021-ben elindított rendszeren belül intézi a beszállítói lánc-finanszírozást. A rendszer összeköti a beszállítókat pénzügyi szolgáltatókkal, és a beszállítók a kintlevőségeik fejében egyfajta váltókat kapnak. Azzal kapcsolatban is merültek fel kérdések, hogy vajon a beszállítók a saját könyvelésükben megfelelően kezelik-e ezeket a váltókat, amikor mondjuk ezeket 100 százalékos értéken szerepeltetik a bevételi oldalon. Erre a BYD egyik beszállítója azt a választ adta, hogy a BYD váltói AAA minősítésűnek számítanak.
Emlékezhetünk, a kínai autógyártókra azzal az indoklással szabott ki büntetővámokat az Európai Unió, hogy azok eltitkolt állami finanszírozást kaphattak, és ezzel jogosulatlan versenyelőnyre tettek szert a nyugati versenytársaikkal szemben, amelyeknek sokkal szigorúbb versenyjogi szabályozások közepette kell működniük.
A GMT által most reflektorfénybe állított gyakorlat ugyan nem egyértelműen tiltott, inkább a szürkezónába tartozik, ám biztosan nem fogja erősíteni sem a nyugati döntéshozók, sem a befektetők bizalmát a BYD irányába. Arról nem is beszélve, hogy valamilyen váratlan piaci megtorpanás esetén mind a BYD, mind a beszállítók számára valós kockázatot is jelenthet.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 3768,85 pontos, 2,99 százalékos emelkedéssel, 129 730,83 ponton zárt szerdán.
