Idén márciusban 2021 azonos hónapjához képest 20 százalékkal zuhant az utasok száma az Aeroflot Csoportnál (Aeroflot, Pobeda, Rosszija légitársaságok), ékes jeléül annak, hogy most már erősen hatnak a szankciók az orosz gazdaságra. A nemzetközi járatokon 50, a belföldieken 16 százalékos volt a visszaesés.
A top 10-be tartozó orosz légitársaságok sem remekelnek, egyre nyilvánvalóbb, hogy a nem európai célpontokra és a belső forgalomban indított új járatok sem képesek ellentételezni azt, hogy Nyugat-Európából és Észak-Amerikából kitiltották az orosz légitársaságokat. A szankciók a flottában közlekedő repülőgépek alkatrészeire is vonatkoznak, márpedig rengeteg Boeing és Airbus gépet lízingelnek az oroszok. Időközben egyes lízingcégek lefoglaltak orosz légi járműveket, a fizetési konstrukciókról még nem kezdtek tárgyalásokat.
Ilyen helyzetben a repülőterekhez hasonlóan kormányzati segítség kell a legnagyobbnak számító Aeroflot Csoportnak. Kötvénykibocsátásra készül a cég – közölték a hét elején. Ennek végleges összegét az április 29-én sorra kerülő igazgatótanácsi ülésen határozzák meg. Az Interfax hírügynökség szerint a kormány a jóléti alapból elkülönített pénzből kifizeti a cég adósságát. Utoljára a Covid járvány kitörését követően, 2020 őszén kellett az Aeroflot hóna alá nyúlni, akkor 40,9 milliárd rubelt kapott az államtól és további 40 milliárd rubelt kötvénykibocsátásból.
A csoportban jelenleg 57,3 százaléknyi tulajdona van az orosz államnak, 40,7 százalék szabad forgalmú részvény. Úgy tudni, hogy más orosz légitársaságokba is beszáll az állam, azoknál is kifizetve a tartozásokat. Ugyanakkor azt is leszögezték, hogy az állam nem akar többséget szerezni ezekben a cégekben, mert az csökkentené a versenyt.
Vlagyimir Putyin elnök utasította az orosz vagyonügynökséget és a közlekedési minisztériumot, hogy június 1-ig dolgozzák ki az orosz légitársaságok és a légiközlekedési ágazat más szereplőinek a stabilizálását szolgáló programot. Andrej Belouszov, a miniszterelnök első helyettese azt mondta, hogy idén a légitársaságok 110 milliárd rubeles segítséget kapnak, ez ötszöröse a tavalyinak. A pénzt a nyári-őszi főszezonban a működési költségek fedezésére adják.
Tavaly még minden rendben volt ebben az ágazatban, nagyon megugrott az utasforgalom: a vállalatok 111 millió embert szállítottak, ez 60 százalékos növekedés 2020-hoz képest. A belföldi forgalom 56, a nemzetközi 80 százalékkal emelkedett. Ezeket a számokat idén el lehet felejteni, jó, ha fele vagy kétharmada összejön.
Az orosz számviteli rendszer szerinti elszámolásból az derült ki, hogy a 15 vezető orosz légitársaságból nyolc cég kisebb-nagyobb tiszta nyereséggel zárta a 2021-es évet. A társaságok összesen 19 milliárd rubelnyi nyereséget értek el, de például 2020-ban még 123 milliárd rubelt. Tavaly az S7 légitársaság 12 milliárd rubeles tiszta profitot könyvelt el, az Uralszkije Avialinyii 5,4 milliárd rubelt. Érdekes, hogy az Aeroflot Csoportba tartozó fapados Pobeda 4,9 milliárd rubel hasznot termelt, miközben maga a csoport (Aeroflot, Pobeda, Rosszija) viszont hiába felezte meg a 2020-as veszteségét, az még így is 45,6 milliárd rubelt tett ki 2021-ben. A pénzügyi gondok ellenére az Aeroflot egyelőre nem készül tarifaemelésre a nyári szezonban.
Hátránya származik az orosz cégeknek abból is, hogy nem látják őket szívesen a nagy nemzetközi légi szövetségekben. A Oneworld például a napokban jelentette be, hogy felfüggeszti az S7 légitársaság tagságát, vagyis nem adhat el jegyet a tagvállalatok járataira és persze az övéire sem foglalhat senki a tagok közül. Ez nagy érvágás, a nemzetközi gyakorlatban a közösen üzemeltetett járatok sok pótlólagos üzleti bevételt is hoznak a cégeknek a jegyen kívül.
Vnukovon is elbocsátások voltak
Először a moszkvai Seremetyevo nemzetközi repülőtéren bocsátották el az alkalmazottak ötödét (1500 fő), most a szintén moszkvai, de kisebb forgalmú Vnukovo légikikötőt üzemeltető jelentett be kirúgásokat: egyelőre ez csak 149 fő, vagyis a dolgozók öt százaléka. Ezen kívül kényszerszabadságra is küldtek embereket, áttértek a csökkentett bérrel járó csökkentett munkaidőre és elhalasztottak fejlesztéseket. Márciusban több orosz repülőtér üzemeltetője kért állami szubvenciót vagy kedvezményes hitelt, ezt a kormány meg is adta, de az összeg nem elegendő a tejes működési költség fedezésére, ezért volt szükség az elbocsátásokra.
Közben a repülőgépiparban – ugyancsak kormányzati ukázra – felgyorsították a saját fejlesztésű polgári repülőgépek gyártását. Április közepén közölték, hogy a legújabb, az IL-96-400M típus első darabja még idén elkészül, s azzal megindulhat a sorozatgyártás. Évente két-három ilyen, főleg a hosszú távú járatokon használatos repülőgépet fognak gyártani. A járművön egyszerre 370 utas fér el.
Új utak és új lehetőségek kiaknázását teszi lehetővé a digitalizáció a HR-esek számára. Mihók Krisztinát, az Erste humánerőforrás-vezetőjét kérdeztük. 
