A cégek ugyan kényesen vigyáznak arra, hogy nehogy nyilvánosságra kerüljön, hogy melyik országban mekkora bevételt értek el, mivel az adózási szokásaikat nehéz lenne teljesen törvényesnek mondani, arányszámokból azonban lehet következtetni. A Forbes számítása szerint, amelyben a cégek az európai bevételét a GDP arányában osztották le az országokra, így a Google Ireland 7 ezer milliárd forintos árbevételéből 53 milliárd jut Magyarországra. A Facebook 1,8 ezer milliárd forintos reklámbevételéből pedig nagyjából 14 milliárd forint juthat Magyarországra. Az MRSZ és a Forbes becslése szerint a közel 70 milliárd forintos digitális hirdetési kiadások fele landolhat a két nagy amerikai vállalatnál, így 35 milliárd forint, a teljes magyar reklámtorta mintegy 22 százalékát náluk költik el.
De mennyit bukik az állam a pároson?
Mivel a cégekre nem terjed ki a reklámadó, így kapásból lejön az 5,3 százalékos bevétel (ez emelkedik majd júniustól 7,5 százalékra). A törvény szerint internetes reklámoknál a hirdetés közzétevőjének kell megfizetni az adót, ha az főként magyar nyelvű oldalon történik, illetve, ha a hirdetés megrendelője nem kap igazolást a közzétevőtől, akkor szintén saját zsebből kell állni az adót. Ezt a nagyvállalatok és reklámpiaci cégek megcsinálják, a kkv-k azonban nem, ezekből és a Google és a Facebook. Ezek a bevallatlan adók akár 1-2 milliárd forintra is rúghatnak.
Ráadásul az áfát sem itthon fizetik meg ezek a cégek, így ha azzal számolunk, hogy a bevételek fele után nem fizetik ki a 27 százalékos adót, az további 4-5 milliárd forint adókiesést jelent az államnak. A legnagyobb kárt azonban az okozza, hogy a magyar cégek nem tudnak versenyképesek lenni a nemzetközi reklámpiacon, ez további fél milliárd forint kiesést jelenthet. A magyar reklámipar becslések szerint 13 ezer embernek ad munkát, ezt a 160 milliárd forintból náluk maradó 125 milliárd bevételből érik el. A 35 milliárd forintos külföldre távozó árbevétel ha itthon maradna, hasonló arányokkal számolva legalább 3 ezer munkahelyet jelenthetne, ami 7 milliárd forint adó- és járulékbevételt jelentene az államnak.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
