Míg régen kevesek kiváltsága volt kozmetikai terméket vásárolni, ma milliók hétköznapi gyakorlata lett, főleg, amióta a nagy német drogéria-láncok megjelentek Magyarországon Ezek egybemossák a régi illatszertárakat a hajdani háztartási boltokkal, de újabban már gyógynövény- és diétás termékeket, sőt, babaápolási cikkeket, konyhai kisgépeket, karácsonyfa-díszeket és bizsukat is árusítanak. 

Nem kell bajlódni a szervizzel, a reklamációval

Elképesztő mennyiségű, márkájú, fajtájú arc-, kéz- és lábkrémet, lemosót, tonikot, arcmaszkot, szemránckrémet lehet kapni. A választék gyakorlatilag áttekinthetetlen. Piacon, kínai boltban, hipermarketben és gyógyszertárban is meg lehet ezek egy részét vásárolni, arról nem beszélve, hogy interneten és multilevel-hálózaton keresztül is. De ettől nem leszünk okosabbak.

Arra nem nagyon ad tanácsot senki, hogy melyiket vegyük a több ezer közül? Sok nő – ők a fő fókuszcsoport, a férfiaknak is ők vásárolnak – nem tudja, milyen típusú a bőre, mi a különbség a nappali és éjszakai krém hatásfoka között és arról sincs fogalma, jó-e ha algás, aloés vagy éppen olívás krémmel keni magát. Azzal viszont mindenki tisztában van, hogy akár pár száz forintba, akár 30 ezerbe kerül egy kis tégely, nincs garancia az eredményre, és reklamálni sem lehet. Voltaképpen nagyon megéri kozmetikai termékeket gyártani, hiszen nem kell bajlódni szervizzel, senki nem kérheti számon rajtuk – meg a bőrünkön – a hatékonyságot.

Nincs, aki szakmai tanácsot adjon, egyre kevesebb az eladó

Ehhez adódik még egy új gond: a drogériákban mostanában alig találunk eladót, aki mégis ott dolgozik, az a raktárban matat, árut pakol vagy nagy kelletlenül beül a pénztárgéphez, ha valaki megakad az önkiszolgáló pénztáraknál. De az is megesik, hogy végre találunk valakit, aki pakol az egyik polcon, aztán kiderül, korán örültünk: a hölgy egy adott kozmetikai világmárka szakembere, ő dönti el, abban a hónapban melyik rúzs és szemfesték kerüljön a vevő szemmagasságába, ám fogalma sincs róla, hogy egy konkrét babakrém vagy vízkő eltávolító mit tud, és hogy akinek a bőre száraz, az uborkás arctejjel mossa-e vagy micellás vízzel?  Arra sem nagyon kapunk választ, mi a különbség az egyes szérumok vagy maszkok hatásfoka között, valamint hogy milyen gyakran és mikor kell azokat használni.

A boltokban mindenütt tévelygő vevőket látni, egyedül a biztonsági őr tudja megmondani, merre vannak az öblítők, a szivacsok, a pelenkák vagy éppen a gluténmentes kekszek. Neki ugyanis fejből kell tudnia, melyik állványon vannak a parfümök, a legdrágább termékek.

A csomagolásért legalább annyit fizetünk, mint a krémért

Mielőtt elindulunk vásárolni, fontos lenne megtudni – szakembertől – milyen típusú a bőrünk. Manapság a száraz bőrűek vannak többségben – az elektroszmog, a párahiány, a füst, a klímaberendezések mind szárítják a bőrt. A száraz bőr többnyire gyakoribb hidratálást, tápanyag és zsírpótlást igényel.  De minden bőrtípusnál alapszabály: nem biztos, hogy a legdrágább krém a leghatékonyabb számunkra.

Karácsony előtt hatalmas állványokon vannak felhalmozva a kozmetikai csomagok. Ha egyenként vásároljuk meg, amiket tartalmaznak és mi csomagoljuk be, nagyon sokat spórolunk. Tudni kell, hogy minél drágább, híresebb márka mellett döntünk, annál biztosabb, hogy többet hagyunk ott a pénztárnál – a brandért, a tégelyért, a designért, a csomagolásért, a marketingért, hiszen a világsztárt, aki hirdeti, meg kell fizetni.

Hova lettek az áruminták?

Az áruházak legjobb vevői a férfiak. Gyorsan levesznek valami mutatós nagy dobozt a polcról, és ezzel el van intézve a karácsonyi ajándék. A nők nagy része azért előbb körülnéz a neten, sőt, lehet, hogy még nagyító is van nála, ha véletlenül nem volna az hozzárögzítve a bevásárló kocsihoz, hogy megnézze a termék összetevőit.

Régen gyakori volt, hogy a világmárkák mind krémben, mind parfümben kis reklámmintákat ragasztottak a magazinokba. Hasznosak voltak, hiszen ezekből kiderült, hogy kedveljük-e az adott termék állagát, illatát, és pár napos utazáshoz is jól jöttek, helyettesítve a nehéz tégelyeket, üvegeket. Újabban csak a több ezer forintos külföldi női magazinokban lelünk rá ilyenekre, mert ezek maradtak csak fenn az online média korszakában.

Ne dőljünk be az újdonságoknak

A tudatos vevő megjegyzi annak a készítmények a márkáját és nevét, ami bevált. Régen felírtuk, ma elég lefotózni a mobillal. Bár nem biztos, hogy egy év múlva is rálelünk: a gyártók úgy vélik, az újdonságok állandó piacra dobásával lehet növelni a forgalmat. Gyakran előfordul, hogy csak az illatanyag és a csomagolás változik. Főleg úgy, hogy egyre nagyobb lesz a doboz, míg a beltartalom nem változik – ami nem más, mint becsapás, csak kozmetikázva… A műanyag tartály olcsóságot sugall, a drága porcelán tégely és mintás doboz eleganciát – a krém viszont ugyanaz. Sokszor a csomagolásért – ami reklámeszköz – többet fizetünk, mint magáért a hatóanyagért.

A gyógyszertár ügyes trükk

Ne dőljünk be az olyan csábításoknak, minthogy a krém-tusfürdő-testápolós díszcsomagolás mellé még egy neszesszert is kapunk. Általában nincs szükségünk még egy neszesszerre, viszont a termékek általában kisebb kiszerelésűek a megszokottnál. Az ügyesebbek sok mindent fodrász és kozmetikuskellék szaküzletekben vásárolnak. Ott többnyire szerényebb a csomagolás és nagyobb a kiszerelés.

Léteznek olyan kozmetikai márkák, amelyek csak gyógyszertárakban kaphatók. Ez kiváló marketingfogás, azt sugallja, hogy nem kozmetikumot vásárolunk, hanem gyógyhatású   készítményt. Ám semmi nem garantálja, hogy ezek hatékonyabbak lennének, mint bármelyik más hasonló kozmetikum. Küllemükben kevésbé díszesek, hogy ne tűnjenek ki a patikák gyógyszerei közül, de nem spórolnak kevésbé a csomagolással, mint a drogériában kapható társaik.

A kozmetikusoknál vásárolni készítményeket luxus. Ők nagyker áron szerzik be, nekünk nagy felárral adják. Ráadásul úgy, mintha titkos varázsszert kínálnának, és figyelmeztetnek, hogy sokszor használd – mert csak akkor hat (?) – no meg gyere minél hamarabb, az újért.

Divatba jönnek-e a házi szépítőszerek?

Erősen illatosított kencéket vásárolni nem érdemes. Hiszen minden termék ma már illatosítva van, az egész egy nagy kavalkád lesz, nem beszélve arról, nem biztos, hogy illik a kedvenc parfümünkhöz.

Egyszer még divatba fognak jönni – akár szeretné a kozmetikai ipar, akár nem – újra a házi, nem illatosított, természetes szépítőszerek, mint a méz, a joghurt, a tejföl, a túró, a tojás, az uborka, bizonyos gyümölcsök. Igaz, ezek ma már sokkal több mikroműanyagot tartalmaznak, mint hetven évvel ezelőtt, amikor az asszonyok vidéken a frissen gyúrt vajas tészta maradékát paskolták az arcukra, ami táplált is, meg peelingezett. Igaz, ezeket nem fogja senki reklámozni az áruházakban meg a tévében.

A fogyasztóvédelem része, hogy tisztában legyünk azzal, mikor járnak le a termékek, mit tartsunk hűtőben, mit ne, koszos kézzel ne nyúljunk bel a tégelybe és hogy fölösleges kipróbálni a barátnő kencéit. Arra ne várjuk, hogy erre majd megtanítanak bennünket a szaküzletekben.