Alig mozgunk és rengeteget ülünk - komoly veszélyben a magyarok

Két fontos statisztikát is frissített az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala. A legtöbb ülőmunkát végző ember Hollandiában van, ott a lakosság 55 százaléka így dolgozik, ezt szorosan Németország követi 53,9 százalékkal.

2017-ben a magyar dolgozók 33,3 százaléka végzett ülőmunkát, 14,6 százalék főleg állva dolgozott (ebbe a kategóriába tartoznak a tanárok), 36,1 százalék pedig könnyű (például pincérek, gyártósor melletti dolgozók), míg 15,9 százalék kemény fizikai munkát végzett (például építkezéseken dolgozók).

Nem mozgunk eleget

Amellett, hogy a magyarok harmada ülve dolgozik, komoly problémát jelent, hogy a 25-64 év közti megkérdezettek fele (49,6%) saját bevallása szerint egy átlagos héten egyáltalán nem sportol. Azok közül, akik mozognak, 6,8 százalék hetente 1 óránál kevesebbet, 18,7 százalék 1-3 órát, míg 10,1 százalék 3-6 órát szán sportolásra. Érdekesség, hogy a magyarok 14,8 százaléka azt vallja, hogy hetente 6 óránál többet tölt edzéssel.

A rengeteg ülőmunka és a mozgásszegény életmód nagyon ártalmas lehet a testünknek. Megkérdeztük Mayer Gábort, az F&M Fitness and More személyi edzőjét arról, hogy pontosan mi a gond a sok üléssel.

Mint mondta, a gerinc egészségét a három testhelyzet – fekvés, ülés, állás – közül az ülés veszélyezteti a legjobban. A fekvés tehermentesíti, állás közben, pedig optimális esetben az izmok tehermentesítik, úgy hogy nem csak a törzs körüli izmok törekednek erre. Az ülés trükkös, mert arra készteti az embert, hogy ne használja az izmait, mintegy arra hivatkozva, hogy „álltam én már eleget, megérdemlem a pihenést”.

Az evolúció során nem volt mindennapos az ülés, azaz vagy talpon voltak az emberek a túlélés érdekében, vagy feküdtek alvás céljából. Ha előfordult, hogy megpihentek nap közben, azt guggolásban tették általában, amit a ma is fennmaradt ősi törzseknél meg lehet figyelni (érdekesség, hogy Ázsia egyes területein, a munkahelyeken ülés helyett ezt a bizonyos guggoló állást alkalmazzák).

A szakember szerint a testtartásért felelős izmok kötelessége, hogy egész nap funkcionáljanak, tehát nem kell magunkat sajnálni, ha úgy érezzük elfáradtunk, ez csupán annyit jelent, hogy nem vagyunk túl jó kondicionális állapotban. Ezért is hasznos az edzés, sportolás, de a testtartásért felelős izmok edzés nélkül is meg tudnak erősödni saját feladatuk elvégzéséhez, ha figyelünk a körülményekre, és a helyes testtartásra.

Miért egészségtelen ennyit ülni?

A gerinc körüli izmok a csigolyákat illetve a köztük lévő porckorongokat tehermentesítik. Ez azért fontos, hogy életünk végéig gond és fájdalom nélkül tudjunk mozogni, illetve hogy megőrizzük mozgásképességünket. Az ülő munka legjelentősebb negatív hatása tehát a gerincoszlop rongálása – emelte ki.

Ez a rengeteg terhet elbíró, testtartásért felelős izmok (gerinc körüli mély hátizmok, izomkoordináció) passzivitása miatt történik. Ülés közben csak ideiglenesen passzívak az izmok, amint felállunk, ezeknek újra aktivizálódniuk kell. De ha túlságosan sokáig ülve maradunk, az izmoknak természetessé válik az, hogy nem dolgoznak, mivel a szervezetünk mindig alkalmazkodik a körülményekhez. Így egy idő után ezek az izmok már állás és járás közben sem fognak funkcionálni, máshogy fognak működni, illetve más izmoknak kell kompenzálniuk hiányukat, és kialakul a helytelen testtartás – mondta Mayer Gábor.

A helytelen testtartás és a porckorongsérv kialakulása mellett súlyosabb problémák is kialakulhatnak, például végleges gerincferdülés is, amelynek következtében akár a tüdő helyzete és működése is megváltozhat. Ez a szív illetve az egész keringési rendszer működésében súlyos, akár végzetes problémákat generálhat.

A munkánk minőségén is meglátszik

Az ülő életmód során nemcsak a testtartásért felelő izmok passziválódnak, hanem az egész izomzat is, ami az erő és a keringési rendszer működésének gyengülését eredményezi, ez által a fizikai illetve mentális állóképességünk is hanyatlik – tette hozzá.