Veszélyben a szurkolók pénze is

Most arra törekszenek, hogy legalább a szezon végéig életben tartsák az – egyébként a lista 17. helyén álló – focicsapatot, hogy aztán később regionális bajnokságon indíthassák újra. A csőd a rajongóknak is sokba fájhat, nekik ugyanis ötmillió eurót kéne visszafizetni jövőre a lejáró szurkolói kötvények után. Az Aachen 2006/2007-ben esett ki az első osztályú Bundesligából, és tavaly csúszott le a másodosztályból a harmadosztályba.

Egy osztállyal feljebb is vannak problémák, az MSV Duisburg is a csőd szélén áll, és strukturális átalakítással próbál talpon maradni. Egy befektetői csoport szanálási tervet készített, ha ezt elfogadják, legalább rövid távon biztosított a klub jövője. Állítólag sürgősen mintegy kétmillió euróra lenne szükség a túléléshez. Csak a stadion fenntartása évi 4,5 millió euróba kerül, a klubot különösen érzékenyen érintette, hogy a Bundesligából való távozása után kiestek a televíziós bevételek. A tervek között

Durván visszaeshetnek a bevételek

Lehet, hogy az ország második legnagyobb stadionjával rendelkező Hertha BSC Berlin is hasonló sorsra jut. A csapatnak a Fortuna Düsseldorf ellen vívott mérkőzésén történt atrocitások után az első osztályú Bundesligából a második osztályba csúszott le, és ezzel költségvetése drasztikusan csökken: 50 százalékkal kevesebb szponzor- és tévébevétel, 30 százalékkal csökkenő közönségbevétel lett az eredmény. Ingo Schiller pénzügyi vezető szerint a csapat játékosokra fordítható büdzséje 27-ről 13 millió euróra zsugorodott.

Hertha Berlin - FC St. Pauli (Fotó: Hertha Berlin, www.herthabsc.de)

Az ilyen különbségek a lap szerint nem ritkák, a pénzügyi szakadék az egyes osztályok, „ligák” között csak egyre nő. Az utóbbi tíz évben ugyan az első osztály és a második osztály bevételei egyaránt duplájukra nőttek, de ezzel a közöttük levő különbség is kétszeres lett. A legfrissebb adatok még a 2010/ 2011-es szezonból valók, akkor a Bundesliga 1,9 milliárd eurós forgalmat ért el, a másodosztály (2. Liga vagy 2. Bundesliga) csak 350 millió eurót. Ráadásul az első osztállyal ellentétben a másodosztályú csapatok több mint fele veszteséges volt.

Főleg a televíziós bevételekkel van a baj

Az alul levők elsődleges célja ezért a felfelé jutás, mert minél több ideig van valaki lentebb, annál nehezebb lesz a másodrangúságból kitörni. Három év a kritikus idő, ezután elbúcsúznak a szponzorok és a nézőknek is egyre kevesebb kedvük lesz a stadionba jönni – idéz a lap egy egyetemi kutató sportközgazdászt.

Különösen a televíziós közvetítések díjainak visszaesése sújtja nagyon a másodosztályú csapatokat, itt a pénz 80 százaléka megy ugyanis a Bundesliga csapatainak, a maradék 20 százalékon kell a másodosztálynak osztoznia. Az első osztályból jövő csapatok még három évig élveznek előnyöket egykori hírnevükből, de ezek az előnyök évről évre kisebbek lesznek. A DFL labdarúgó-szövetség tervezi ugyan a televíziós pénzek újraelosztásának reformját, de radikális változtatásra nemigen számít senki.

A harmadosztályt intenzív osztálynak csúfolják

A 3. Ligában végképp annyira aránytalanul visszaesnek a bevételek, hogy ezt a mezőnyt intenzív osztálynak is szokták csúfolni – írja a Wirtschaftswoche futballpiaci blogja. Ezt mutatja az Aachen példája is.

Több nehéz helyzetben levő német futballklub szurkolói kötvények kibocsátásával próbálja finanszírozni magát, az 1. FC Köln október végén tízmillió eurót tudott így összeszedni. Korábban több más klub tett így, mint a Schalke, a Nürnberg, a Hertha BSC vagy az FC St. Pauli.

Amint azonban az Aachennél látszik, ez igen kockázatos üzlet, az 5-6 százalékos kamat és a tőke visszafizetése ebben az üzletágban korántsem biztos. A klubok, ha elmarad a siker a sportban, könnyen pénzügyileg is negatív spirálba kerülnek.

A részvényesek sem örültek nagyon

A Bundesliga felső klubjainak helyzete persze sokkal jobb, augusztus végén a szezon megnyitása alkalmából a Handelsblatt.com cikke például „A futball, mint nyereséggyártó gépezet” címmel jelent meg. De még ott sem teljesen fenékig tejfel az élet, a foci mint üzlet nem mindenkinek jön be. A Borussia Dortmund például nemrég néhány cent osztalékot fizetett ugyan részvényeseinek, de ez csak sovány vigasz számukra a papírok tőzsdei mélyrepüléséért.

Bár az is igaz, hogy sok szurkoló lelkesedésből, támogatásként vesz egy kisebb címletet a csapata részvényéből vagy kötvényéből, meg hogy bekeretezve a falra akaszthassa. Túl nagy nyereséget a legtöbben valószínűleg eleve nem vártak tőle.