A lakás-takarékpénztári támogatás megszüntetése derült égből a villámcsapásként hatott hétfőn és kedden, bár már vasárnap feltűnt, hogy egy bevásárlóközpontban igen aktívan próbálja az egyik bank belépésre ösztönözni a közönséget. Azon kezdtünk morfondírozni, hogy miért most, több év gazdasági fellendülés, sőt fékeveszett ingatlanár-emelkedés után került erre sor.
Hasonlóság az áfa-üggyel
Ha megnézzük, milyen más, az ingatlanszektort érintő változás történt a közelmúltban, leginkább az új lakások áfa-kedvezményének meg nem hosszabbítása a szembetűnő, különösen annak indoklását is figyelembe véve. Ott az volt az egyébként logikusnak tűnő indok, hogy az alacsonyabb forgalmi adó nem csak a támogatandó családokat segíti, hanem az új ingatlanok nagyobb részét megvásárló bel- és külföldi befektetőket is. Most hasonló volt az indoklás: lakás-takarékpénztári támogatás nem elég célzott és hatékony, a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) sokkal inkább betölti ezt a szerepet (jóllehet sokkal szűkebb körű felhasználást tesz lehetővé).
Mindkét indoklásnál feltűnik, hogy nem új helyzetről van szó: a CSOK esetében egy éppen felpörgő, szinte mánia övezte ingatlanpiacon nyilvánvaló volt, hogy a piacnak csak egy részét fedheti le, így az áfacsökkentésnek mások is kedvezményezettjei lesznek. A lakás-takarékpénztárak (ltp) állami támogatásának mértéke pedig régóta vonzó hozamot jelent mindenkinek, akár lakást vesz, akár szaunát épít, hisz a különösen alacsony kamatok korszaka bő 3 éve tart.
Elszaladt a büdzsé
Valaminek akkor történnie kellett, ami miatt mégis most jött el az idő. Egy lehetséges ok benne is van az indoklásban: nagyon sokat költ az állam a CSOK-ra, túl sok kiadást jelent mellette még a lakástakarékokra is költeni. Ebből az adódhat, hogy alulbecsülték a CSOK várható népszerűségét és kihasználtságát, és most már olyan nagy összegről van szó, ami megterheli a költségvetést. A CSOK visszavágása nagyon rosszul hangzana, ezért maradt a takarékok megszüntetése.
Ezen a ponton felmerül a kérdés, hogy miért is olyan sok, ami a CSOK esetében a költségvetésre hárul? Alapvetően azért, mert nominálisan túl nagy összegnek tűnik az a bizonyos igénybe vehető 10 millió forint, amihez csak jövőbeni gyermeket kell vállalni, tehát tekinthető egy kamatmentes, közepes lejáratú hitelnek is, ha mégsem lesz megfelelő nagyságú a család. És hogy miért ilyen nagy az összeg? Mert kifejezetten új lakásokra szánták, amik eleve drágábbak voltak az ingatlanpiac szárnyalása előtt, de aztán pont a CSOK-kereslet is fűtötte az árakat, ami viszont már a használt lakások piacát is húzta.
Torzulások
A konstrukció tehát magában hordozta, hogy önmagában is torzítja a piacot, hiszen míg egy rétegnek lehetővé teszi, hogy jóval magasabb árakon is vásárolhasson, a többiek kiszorulnak az áremelkedés révén. Így értéktelenedett el ingatlanpiaci szempontból az ltp összege is (igaz, inkább csak fővárosi viszonylatban), de egyúttal felmerül az a szélesebb körű probléma, amit épp tegnap boncolgattunk: az ingatlanpiacok ciklikusságának figyelmen kívül hatása. A mostani döntésben így szerepet játszhatott a túl sokáig fújódó ingatlanlufi és egy, a kelleténél bőkezűbb támogatási forma, melynek költségvetési hatásait alulbecsülték.
A magyar fizetőeszköz összességében erősödött a héten. 
