|
| Napelemek Las Vegas közelében (USA), fotó: Wikimedia Commons |
Mustapha Bakkoury, a marokkói MASEN (Moroccan Agency for Solar Energy) napenergia-ügyi állami hatóság vezetője szerint 3-5 év múlva Marokkó szállíthat napenergiát Európának a tenger alatti kábelen, ahol most fordított irányba halad az áram. Az ország ugyanis jelenszükségleteinek 15 százalékát Európából elégíti ki ezen a kábelen keresztül – írta a német Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Október közepén kezdhet működni Ouarzazate településen, a sivatag szélén a világ egyik legnagyobb naperőmű-komplexumának az első része. Majd a kiépítés folytatódik, és 2020-ra a tervek szerint az ország energia-felhasználása 42 százalékának megfelelő mennyiségben állítanak majd elő nap-, szél- és vízenergiát, amiből bőven jut Európának is. A beruházásban a német KfW fejlesztési bank is részt vesz.
Sokat segített a napelemek árzuhanása
Az az ötlet, hogy Afrikából, ahol nagyon sok és erős a napsütés, ráadásul rengeteg a szabad hely, Európába napenergiát exportáljanak, persze korántsem új. Korábban a napelemek drágasága miatt nem látszott azonban gazdaságosnak a terv kivitelezése. A fejlődés azonban gyors, a napelemek ára a töredékére esett az utóbbi pár évtizedben, sőt pár év alatt is sokat csökkent. A hatékonyságuk pedig nőtt. A Szahara területének állítólag egészen kicsi része elegendó lenne ahhoz, hogy akár az egész világ energia-ellátását fedezze (lásd a képet).
|
| Mekkora területen kellene napelem a világ, Európa vagy Németország áramellátásához? |
| (Fotó: Wikipedia, Nadine May) |
Mégis tűnőben a sivatagi áramtermelés ötlete
Még 2003-ban a globális problémákkal foglalkozó Római Klub kezdeményezésére létrejöttek a Trec, illetve a Desertec nevű szervezetek, amelyek a nap, szél és egyéb megújuló forrású energiafajták termelését és továbbítását tervezték a fejlődő országok felől a fejlett országok nagyfogyasztóiig. Régebben közel 500 milliárd eurónyi beruházást tervezett a Desertec, a jelek szerint korábban részt vett a Ouarzazate-projektben is.
Ám a Desertec úgy tűnik, kiüresedik, sorra hagyták el nagyobb befektetői. A német 3Sat.de és a Reuters tavaly őszi tudósítása szerint húszból három szereplő maradt, egy német, egy kínai és egy szaúd-arábiai. A tervek feladásának a cikk szerint két oka van, egyrészt az arab tavasz, amely instabillá tett egy sor észak-afrikai és közel-keleti országot.
Fukushima után szabadon és decentralizáltan
Másrészt paradox módon a japán Fukushima atomerőmű-katasztrófa sem a szaharai naperőmű-projekteknek kedvezett. Azóta az egyes országok ugyanis egyrészt a decentralizált, tehát kis egységekben a fogyasztókhoz közeli áramtermelést részesítik előnyben. (Kivéve Magyarországot, amely szinte az egész világgal szembe megy.) Másrészt pedig úgy látszik, a napelemek áresése azt eredményezte, hogy jobban megéri Európában felszerelni ezeket, és nem éri meg más országokban kockáztatni.
Örök kérdés, hogy mi legyen akkor, amikor nem süt a nap, nem fúj a szél, illetve mi legyen akkor, ha a napsütéses időkben túl sok áram termelődik. Ezzel kapcsolatban számos elképzelés létezik, a Tesla nemrég házi akkumulátor-telepeket mutatott be, már ezek gazdaságossága még erősen kétséges.
A Tesla nem más, mint marketingfogás?
Német vállalkozók szerint ráadásul semmi új nincsen az ötletben, ők már régóta kínálnak hasonlót, az egész csak egy marketingfogás. Az egyik cég szerint a nappal termelt napenergia reggelig történő tárolásának megoldása egy családi házban hat és 15 ezer euró közötti összegbe kerül. (Hozzávetőleg 1,8 és 4,5 millió forint között, 300 forintos euróárfolyammal.)
Sok más módszerrel kísérleteznek, ilyen például a víz bontása oxigénre és hidrogénre, majd a hidrogén újbóli elégetése. Egy másik, hogy a felesleges energiával vizet szivattyúznak fel magasra, például egy hegyre, majd amikor kevés az energia, ismét leengedik azt egy vízturbinán keresztül. Egyelőre azonban egyik módszer sem hozott áttörést, nem túl gazdaságos, mert a kiépítés nagyon drága, vagy nagy a közben elvesző energia aránya.
A világ legnagyobb merülőforralói
Németországban óriási napelem-kapacitásokat építettek ki – részben a mániákusan spórolós lakosság önként, az állami támogatások hatására –, és napsütéses időben rengeteg felesleges áramuk van. Erre próbálnak megoldást találni a világ legnagyobb merülőforralóinak csúfolt új üzemmel, amelyet Frankfurtban egy Mainova nevű cég állított üzembe néhány hete.
A Berliner Zeitung szerint itt a felesleges árammal gyorsan vizet tudnak forralni, amivel azután fűtenek. Hogy mi van nyáron, amikor fűtésre sincs szükség, arról itt nem írnak, bár akkor a légkondicionálók fogyasztása csúcsra szokta járatni az elektromosáram-igényt is.
Szélturbina lapátok nélkül
A fejlődés nem áll meg, biztosan lesznek még újítások, talán áttörések is. Egy spanyol cég például lapátok nélküli szélerőművekkel kísérletezik, amelyek a szélben berezegnek, mint sok oszlop, épület vagy híd is, és így termelnek energiát. Kevesebbet ugyan, mint a hagyományosak, de a cég vezetője szerint mintegy feleannyiba kerülnének, és sűrűbben telepíthetők. Előnyük, hogy nincsen bennük forgó alkatrész, mint a lapátkerekes verzióban. (Angol és spanyol nyelvű videó itt.)
Már márciusban elkészülhet az európai uniós tervezet azokkal a központokkal kapcsolatban, amelyeket a visszaküldendő illegális bevándorlók számára alakítanának ki az EU-n kívül. 
