Nagyobb a kosár: már a kis boltokban is nagybevásárlunk

A tavalyi 1,7 százalékos csökkenést követően a GDP várhatóan fokozatosan stabilizálódik az év vége felé, mi több 2014-ben már kismértékű növekedés várható - írja a GfK közleményében. Tavaly óta nőttek a nettó bérek, és az infláció is alacsonyabb lett. A kedvező fordulatot a háztartások fogyasztása is tükrözi, a háztartások napi fogyasztási cikk vásárlásainak nominális forgalmában bekövetkezett enyhe - alig 2 százalékos - növekedése egyben azt jelenti, hogy mérséklődik a napi fogyasztási cikkek piacán a kiskereskedelmi forgalom volumen alapú csökkenése.

A boltok típusainak piaci részesedése a napi fogyasztási cikkek forgalmából

Forrás: Kereskedelmi Analízisek 2013. I. félév, GfK Hungária

Számottevő elmozdulás nem történt a különböző bolt típusok piaci részesedését illetően, a hipermarketek, szupermarketek és diszkontok őrzik közel 60 százalékos összesített részesedésüket. A diszkontok annak ellenére tartják részesedésüket, hogy egy országos lánc kiesett, ami azt jelenti, hogy a többi lánc átlag feletti forgalomnövekedést tudott elérni az év első hat hónapjában. Megfigyelhető  azonban egy fontos elmozdulás: a független kisboltok erősödtek az előző év azonos időszakához képest és mintegy 2 százalékponttal növelte részesedését a napi fogyasztási cikkek forgalmából.

Nagyobb a kosár, de kevesebb a vásárló

A független kisboltok vásárlói által egy-egy vásárlás során átlagosan elköltött összeg nőtt, azaz az átlagos kosárméret nagyobb lett, amely mintegy 10 százalékkal volt magasabb az előző év első félévével összehasonlítva – mondta Vella Rita, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. A nagyobb bevásárlások esetén immár a független kisbolt is lehetséges alternatíva – tette hozzá a szakember.

Az elmúlt időszakok trendjeinek fényében kedvező tendenciaként értékelhető, hogy a hipermarketek, a hazai láncok és a független kisboltok némiképp több vásárlót is magukhoz tudtak csábítani. Ugyanakkor a vásárlási gyakoriság a legtöbb csatorna esetében továbbra is csökkenő irányt mutat, azaz egyre kevesebb alkalommal mennek az emberek a boltokba. Így hiába emelkedik az átlagos kosárméret értéke, a háztartások átlagos napi fogyasztási cikk költése összességében is, és a legtöbb csatorna esetében is stagnált vagy visszaesett.

Egyre többet fizetünk kártyával

Fontos kiemelni, hogy a kártyás fizetések terén jelentős a fejlődés üteme az előző évekkel összehasonlítva. Bankkártyával 2013 első félévében a vásárlásaik 26 százalékának ellenértékét egyenlítették ki a háztartások, míg 2008 első félévében ugyanez az arány még mindössze 7 százalék volt. Mivel bankkártyával jellemzően nagyobb értékű vásárlásokért fizetünk, ezért nem meglepő a kereskedelmi csatornák közül a hipermarketekben és a cash&carry üzletekben fizetnek a vásárlók legnagyobb arányban kártyával, itt a vevők fele kártyával fizet, míg szupermarketekben és a diszkontokban csak a vevők 30 százaléka.

A kisebb boltokban egyre több helyen válik lehetővé a kártyás fizetés, mégis – a kisebb kosárméret eredményeképpen – jelentősen alacsonyabb a plasztikkártyás beszerzések aránya, a független kisboltok esetében alig éri el az 5 százalékot és a hazai láncok esetében is mindössze 11 százalék.