A kínai tulajdonban lévő legendás svéd eredetű gyártó az első a hagyományos gyárak közül, aki jelzi, hogy közeleg a belsőégésű motor bő 100 éves történetének vége. 2019 és 2021 között a hibridek mellett öt teljesen elektromos modellt és piacra dobnak, a csak belsőégésűekből már csak a régi típusokat gyártják, amíg ki nem futnak. A cég kínai tulajdonosa, a Geely már 10 éve fejleszti az elektromos autókat, és 2025-ig egymillió darabot szeretne belőlük eladni.
Lökés
A BBC elemzője szerint a bejelentés drámainak tűnik, pedig csak arról van szó, hogy az innovatívabb és bátrabb gyártók is mutatják, hogy merre halad az iparág. Már nem csak Elon Musk kósza kísérletezéséről van szó, hanem kész tényként kezelhető, hogy megfelelő, és főleg megfelelő árú akkumulátor birtokában az emberiség megszabadul majd a belsőégésűektől. A folyamatnak persze az is lökést ad, hogy a szabályozás egyre szigorítja a belsőégésűek kibocsátási adatait, így tolja az iparágat a tiszta megoldás felé.
2021-től például az EU-ban az autógyártóknak biztosítaniuk kell, hogy az általuk gyártott belsőégésűek széndioxid kibocsátása nem lehet több mint 95 gramm kilométerenként. Ez sokkal kevesebb, mint a legtöbb most gyártott jármű adata. Érthető, hogy a gyártók igyekeznek a teljesen elektromos modellek felé fordulni, és akkor egyszer és mindenkorra megszabadulnak a környezetszennyezési előírások szorításától.
A középút
Ugyanakkor még hátra van az a feladat, hogy kifejlesszék azokat a típusokat, melyek elég olcsók ahhoz, hogy tömegesen eladhatók legyenek, és paramétereikben is megfeleljenek a megszokott autózásnak: ugyanolyan sokat lehessen menni töltés nélkül, és a töltés ideje se legyen sokkal hosszabb, mint most a tankolás. Ez még rengeteg költségigényes fejlesztést jelent, és végül a vásárlókat is meg kell győzni, bár ha az ár az egyéb jellemzők megfelelőek, ezt a piac maga elvégzi.
Amíg mindez megvalósul, arany középút gyanánt a hibrideket is árulják. Ezek lehetővé teszik, hogy városban elektromos üzemmódban használják az autót, országúton a belsőégésű motorral, amely mindjárt fel is tölti az akkumulátort. Így semmivel nem kényelmetlenebb az autózás, mint eddig, és a szigorú környezetvédelmi előírásoknak is meg lehet felelni, igaz, az ára még ezeknek a típusoknak is magas. Nem is véletlen, hogy a Volvo az első, aki élen jár a folyamatban: ő eddig sem árult olcsó modelleket.
Az úttörő
A folyamat felgyorsításában nem kis szerepe van a Teslának, aki nulláról kezdte az iparágat, és most jut el oda, hogy ha nem is olcsón, de már a drágábbnak tekintett sáv alsó részén, 35 ezer dollárért (10 millió forint) kezdi meg a főbb paramétereiben már a szélesebb közönség igényeinek megfelelő típus, a Model 3 gyártását és szállítását, és jövőre már félmillió darabot szeretne gyártani. A Tesla részvénye tegnap 7 százalékkal esett, a befektetők egy része talán arra gondol, hogy a hagyományos gyártók lassan felveszik vele a versenyt.
Elon Musk korábban is azt mondta, hogy nem célja egyeduralkodóvá válni az elektromos autók piacán, hisz ez nem lehetséges, ebben az iparágban nem lehet monopolhelyzetet kialakítani. Viszont célja, hogy jó pár évvel előrehozza az elektromos autózás elterjesztését, és úgy tűnik a mostani Volvo-döntéssel, ez sikerült is.
Együttes ülést tarthat ősszel a cseh és a magyar kormány. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
