„Szabadon megtarthatja, eladományozhatja vagy újrahasznosíthatja! Ha a termék megsérült, akkor kérjük, kezelje biztonságos hulladékfeldolgozó módszerrel. Köszönjük a segítségét!”. Ezt az üzenetet kapta Joe Miller, a Financial Times publicistája, amikor vissza akart küldeni egy frissen vásárolt ruhadarabot, mert rájött, hogy nem megfelelő a mérete. A pénzét visszautalták.
Ráguglizott, hogy minek köszönheti az ajándékot, és gyorsan rátalált a kiskereskedők körében terjedő új módszerre, az úgynevezett visszavétel nélküli visszafizetésre. A legnagyobb cégek, az Amazon a Walmart és a kisebb áruházak is alkalmazzák ezt a gyakorlatot webáruházaikban. Az őrültségnek tűnő dolog mögött nagyon is logikus pénzügyi logika húzódik és a cégek tudják mit csinálnak.
Fotó: Pixabay
Az online kiskereskedelem távoli rendeléseihez meglehetősen nagyvonalú visszaküldési lehetőségek társulnak, hiszen a vásárló úgy szerzi meg az árut, hogy nincs módja fel- vagy kipróbálni. Ennek eredményeként az amerikai Nemzeti Kiskereskedelmi Szövetség adata szerint a cégek évente együtt 248 milliárd dollár veszteséget szenvednek el ezen a tevékenységen. Ez Magyarország éves GDP-jének 1,25 százaléka.
A visszaküldött terméket szállítani és raktározni kell, újra kell csomagolni és ha eközben megsérül, mehet a kukába. A kiskereskedők tapasztalatai szerint a koronavírus-járvány óta pörgött fel ez a tevékenységük, amikor megugrottak az online értékesítések.
Nem verik nagy dobra az ajándékozást
Természetesen nem verik nagy dobra a boltok, hogy esetenként eltekintenek a kifizetett áru visszakérésétől, miközben visszafizetik az árát. Honlapjaikon nem kínálják fel ezt mint egy szolgáltatást és persze nem ment el az eszük, nem mindenkire vonatkozik a visszaküldés nélküli visszafizetés. Az algoritmusok korában természetesen vannak olyan programok, amelyek monitorozzák a fogyasztók viselkedését, hogy kiderítsék, melyikük próbál rájátszani erre a lehetőségre, azaz ki próbálja ellopni az árut. A brit üzleti lap cikkíróját olyan vevőnek ítélték, akik nincs tisztában a saját méreteivel, ezért jóhiszemű vásárlónak minősítették.
Ezért ajánlotta fel a bolt, hogy ajándékként megtarthatja a terméket. Úgy gondolták, most ugyan buknak némi pénzt, de a vásárló máskor is felkeresi majd őket, és végül többet nyernek a réven, mint amit vesztenek a vámon.
Egyszer vagy kétszer, aztán vissza a feladónak
Chirstian Piller, a visszaküldési szolgáltatást kínáló Pollen Returns logisztikai vállalat szakértője úgy véli, a nagy online áruházak maguknak köszönhetik, hogy vevőik rákaptak a visszaküldésre. Rászoktatták ügyfeleiket, hogy bármit megrendelhetnek platformjaikon, mert könnyen visszaküldhetik, ha nem találják megfelelőnek. Cége egyébként arra szakosodott, hogy szolgáltatási díjért átvegye ezt a terhet a webáruházaktól.
A visszaküldés egyszerűsége miatt kifejlődött a „bracketing”, amikor a vásárló többféle méretet rendel ugyanabból a termékből, hogy végül csak a megfelelőt tartsa meg. Mások a „wardrobing” szokására kaptak rá, ami azt jelenti, hogy egy-két használat után küldik vissza az árut kihasználva az erre rendelkezésre álló határidőt. A cégek technológiai választ látnak abban, hogy a vevők a mesterséges intelligencia segítségével virtuálisan felpróbálhatják a ruhákat. A Financial Times szakírója kipróbálta ezt, és egyelőre nem találta kielégítő megoldásnak.
Péntek hajnalban elfogadták a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
