Azon kamatláb, amely mellett egy befektetés jelenértéke megegyezik annak piaci árával.

Az a kockázati prémium, melyet egy adott ország fizet belföldi devizában jegyzett adósságpapírjaira a külföldi (USD, EUR) devizában jegyzett adósságpapírjai felett, beleszámítva a leértékelődést is.

A jövőbeli pénz (áramlás) jelenbeni pénzben kifejezett értéke.

A jelenérték és az aktuális piaci ár különbsége. Egy befektetést akkor érdemes megvalósítani, ha nettó jelenértéke pozitív, azaz ha a jelenértékénél alacsonyabb piaci áron lehet megvásárolni vagy megvalósítani.

Egy adott eszköznek a kockázatmentes eszköz hozamához viszonyított többlethozama, amit a befektetők az adott eszköz különböző (politikai, partner, likviditási stb.) kockázatai miatti ellentételezésként várnak el. Az elvárt (ex ante) és a ténylegesen realizált (ex post) hozam eltérhet egymástól.

A kamatprémium a hazai deviza hozamának a külföldi hozam és a hazai deviza várt leértékelődése feletti része. A kamatprémiumnak megfelelő többlethozamot annak fejében várják el a befektetők, hogy pénzüket a (dollárba vagy euróba történő befektetésekhez viszonyítva) kockázatosabbnak tartott forintba fektetik.

Egy befektetés hozamának azon része, ami a kockázatmentes állampapír hozama felett van.

A hozam inflációtól megtisztított mértéke. Attól függően, hogy múltbeli vagy jövőbeli inflációval számolunk, megkülönböztetünk ex post és ex ante reálkamatot.

Pénzállományunk növekedési üteme, egy termék tartásából keletkezett - kezdőtőkére vetített - eredmény százalékos mértéke. A hozamszámítással ellentétben a kezdőtőke átértékelődését ilyenkor nem vesszük figyelembe.

Vásárlóerőnk növekedése, a nominális kamatnak az inflációtól megtisztított mértéke. Attól függően, hogy múltbeli vagy jövőbeli inflációval számolunk, megkülönböztetünk ex post és ex ante reálkamatot.

(lásd spot) Olyan elszámolási rendszer, amely szerint az üzlet megkötésének napját (tárgynap) követő második napon történik meg az ügylet pénzügyi teljesítése.

Olyan értékpapír, amely nem fizet kamatot. A befektető haszna a névérték alatti vételár és a lejáratkor kifizetésre kerülő névérték különbözete.

Egy adott futamidőhöz tartozó zéró-kupon hozam az a hozam (diszkontráta), amely mellett egy kamatfizetés nélküli, a futamidő végén a névértéket egy összegben törlesztő értékpapírt ki lehet bocsátani az adott piaci körülmények között. Zéró-kupon hozamot olyan pénzügyi eszközökből is lehetséges számolni, amelyek nem csupán a futamidő végén törlesztenek (kamatot és tőkét külön, több alkalommal is fizetnek). Ha egy ilyen, többször is fizető pénzügyi eszköz kifizetéseit a pénzáramlás időpontjához tartozó zéró-kupon hozammal diszkontáljuk, a pénzáramlások jelenértékének összege a pénzügyi eszköz piaci árával lesz egyenlő.

Egy termék tartásából keletkezett - kezdőtőkére vetített - eredmény százalékos mértéke. Számítása során figyelembe vesszük a kezdőtőke átértékelődését is. Nem azonos a kamattal, ami az az összeg, amelyet egy értékpapírra a befizetett tőkén felül fizetnek. A kamat mindig pozitív, a hozam viszont az árfolyamveszteség lehetőségéből következően negatív is lehet.

Az adott időpontban kibocsátás alatt álló fix kamatozású államkötvény-sorozatok. Az államkötvény addig minősül referencia államkötvénynek, amíg az államkötvény eredeti futamidejével megegyező futamidejű államkötvény-sorozat kibocsátására sor nem kerül.

Az ilyen kamatozású értékpapírok konstrukciójukat tekintve igen hasonlítanak a lépcsős kamatozású papírokhoz. Az alapvető különbség közöttük az, hogy a sávos kamatozású papírok esetében az egyes időszakokra megállapított kamat nem az egész eltelt futamidőre, hanem csak az adott időszakra vonatkozik. Így tehát például egy sávosan növekvő és egy lépcsősen növekvő kamatozású konstrukció közül - feltételezve, hogy a kamatidőszakok ugyanazok, továbbá a visszaváltás a futamidő kezdetétől számítva ugyanakkor és azonos meghirdetett kamatszint mellett történik - a lépcsős kamatozású konstrukció esetében jut a befektető több pénzhez a visszaváltást követően.

A pénzpiacokon általánosan elfogadott elszámolási ciklus, amikor az ügylet elszámolása az üzletkötést követő második munkanapon történik.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Magyarország pénzügyi közvetítő rendszert, a hazai értékpapír- és tőkepiacot felügyelő, ellenőrző és szabályozó független alkotmányos szerve.

Adott piacra bevezetett értékpapír gyors és alacsony költségek melletti értékesíthetősége. Feltétele egyrészt, hogy folyamatos legyen az áralakulás, amit kiemelt piaci szereplők folyamatos árjegyzése biztosíthat (az állampapírpiacon az elsődleges forgalmazók), másrészt, hogy egy-egy tétel értékesítése ne befolyásolja jelentősen az áralakulást, azaz a piac minél több szereplővel és jelentős kapitalizációjú értékpapírokkal rendelkezzen.

Egyfajta "kosár", amely a befektető által birtokolt különböző típusú, kockázatú, hozamú értékpapírokból és egyéb befektetési eszközökből áll össze.

A MAX Composite index a MAX index, és az RMAX indexek piaci súlyok alapján kialakított átlaga. A MAX Composite index tartalmazza az elsődleges forgalmazói rendszerben szereplő államkötvényeket és diszkont kincstárjegyeket.

A már kibocsátott értékpapírok befektetők közötti adás-vételének színtere.

A magyar állampapírok esetében 365 napos évvel számolunk (365/365). A szökőnapra nem jár kamat, ezért február 29-re sem inflációs tőkenövekményt, sem felhalmozott kamatot nem számol az ÁKK.

Normál hozamgörbe esetén az értékpapírok futamidejének növekedésével emelkedik az általuk elérhető hozam is.

Az ilyen kamatozású értékpapír-konstrukciók esetében a kibocsátó a futamidőt több időszakra osztja fel. Az egyes időszakokra a futamidő előrehaladtával általában növekvő mértékű kamatszintet határoz meg, ami a teljes eltelt futamidőre vonatkozik, és amit a befektető akkor kaphat meg, ha papírját az adott időszakban váltja vissza. Így a befektető attól függően kap kamatot, hogy a futamidő kezdetétől mennyi ideig tartja meg papírját. Lépcsősen emelkedő kamatozás esetén a befektető a papír minél hosszabb ideig (azaz lejáratig) történő megtartásában érdekelt (Kincstári Takarékjegy I-II, Kincstári Takarékkötvény).

A MAX olyan értékindex, melynek "kosarában" az egy év feletti hátralévő futamidejű, fix kamatozású magyar államkötvények találhatók. Az index a kosarában szereplő egy évnél hosszabb futamidejű állampapírok árfolyamváltozásait mutatja meg. Az egyes kötvények az aukciókon értékesített mennyiségük arányában vesznek részt az indexképzésben.

Ez az index a rövid futamidejű állampapírok árfolyamváltozásait jelzi, kosarában a MAX index kosarából kikerülő három hónap és egy év közötti hátralévő futamidejű államkötvények, valamint a diszkont kincstárjegyek találhatók.

A Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt.-n keresztül bonyolított nem tőzsdei értékpapír kereskedelem.

Egy évnél hosszabb futamidejű, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

A kötvény kibocsátója által, általában rendszeresen (évente vagy félévente) fizetendő kamat.

Lapos hozamgörbe esetén a különböző futamidejű értékpapírokkal megegyező mértékű hozam érhető el.

Fizikailag kinyomtatott kötvények esetén a kamat felvételére jogosító papír.

Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. A KELER látja el Magyarország Központi Értéktárának szerepét. A Budapesti Értéktőzsde szervezett piacain létrejött ügyletek elszámolásával a KELER Központi Szerződő Fél Kft. központi garantőrként biztosítja az azonnali és a derivatív tranzakciók teljes körű, a nemzetközi ajánlások szerinti lebonyolítását. A magyarországi értékpapír kibocsátók számára nyújtott részvénykönyv-vezetési és az egyéb kiegészítő (pl. osztalékfizetés, dematerializált részvény átalakítás) szolgáltatások mellett, az országhatárokon átívelő, úgynevezett "cross-border" értékpapír elszámolások területén, a KELER maga is versenyhelyzetben lévő piaci közvetítőként kínálja termékeit.

Azon időszak, amely alatt a befektetők a jegyzés útján megvásárolható állampapírokat (Kamatozó Kincstárjegy, Kincstári Takarékjegy) jegyezhetik.

Olyan értékpapír forgalomba hozatali technika, melynek során a kibocsátó megadott időszakban, előre meghatározott árfolyamon ajánl fel értékpapírt értékesítésre. Magyarországon a részvényeknél és a lakossági állampapíroknál jellemző értékesítési forma.

Inverz hozamgörbe esetén az értékpapírok futamidejének növekedésével csökken az általuk elérhető hozam. Inverz hozamgörbével azokon az értékpapírpiacokon találkozhatunk, amelyeket tartós hozamcsökkenés jellemez. Idetartozik a magyar állampapírpiac is.

Adott értékpapírra jegyzett vételi és eladási hozam különbsége százalékpontban (vagy bázispontban) kifejezve. Az elsődleges forgalmazók tőzsdei és KELER OTC árfolyamjegyzésük során a diszkont kincstárjegyek és a fix kamatozású államkötvények esetén legfeljebb 0,5 százalékpontos hozammarzsot alkalmazhatnak.

International Securities Identification Number. A kibocsátott értékpapírok egyértelmű azonosítására szolgáló nemzetközi kódrendszer.

Különböző lejáratú, azonos kockázatú értékpapírok hozamainak ábrázolása a futamidő függvényében. A gazdasági sajtóban leggyakrabban az állampapírok hozamait ábrázoló állampapírpiaci hozamgörbét emlegetik.

Az Államadósság Kezelő Központtal (ÁKK) az állampapírok forgalomba hozatalára, illetve forgalmazására vonatkozó megbízási szerződést kötött befektetési szolgáltatók.

A T napi tőzsdei ügyletek teljesítésének napja a T+5 munkanap: ezen a napon történik meg a tőzsdei elszámolási értékpapírszámlák és a tőzsdeforgalmi, valamint bankok esetében az MNB-nél vezetett pénzforgalmi számlák tényleges terhelése, jóváírása.

Azon átváltási arány, amelyen a különböző időszakbeli pénzek gazdát cserélnek.

A Egységes Hozam Mutató közlésére a kormány 41/1997(III.5.) sz. rendeletében kötelezte az értékpapírokat kibocsátó cégeket a befektetési lehetőségek átláthatóságának növelése érdekében. Az Egységes Hozam Mutatót egy meghatározott képlet alapján kell kiszámolni.

Értékpapírok első forgalomba kerülésének (kibocsátásának) a színtere.

A diszkonttényező számítása során használt kamatláb.

Az értékpapír fizikai formában nem kerül kinyomtatásra, hanem elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapírszámlán nyilvántartott, az értékpapír valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó adatként létezik. A Magyar Államkötvény és a Diszkont Kincstárjegy dematerializált kibocsátása esetén a KELER a forgalmazók tulajdonában lévő értékpapírokat "A" típusú központi értékpapírszámlán, a forgalmazók ügyfeleinek értékpapírjait "B" típusú központi értékpapírszámlán tartja nyilván. Az ügyfél értékpapírja mint elektronikus jel egyrészt a KELER központi értékpapírszámláján, másrészt az ügyfél által megbízott számlavezetőnél lévő értékpapírszámláján található meg, mely számlák egyenlegének meg kell egyeznie egymással.

Névre szóló, dematerializált, nem kamatozó értékpapír, amelyet alapvetően 3 és 12 hónapos futamidővel, névérték alatt bocsát ki az Államadósság Kezelő Központ. Névértéke 10.000 forint. A befektető haszna a névérték alatti vételár és a lejáratkor kifizetésre kerülő névérték különbözete. Az aukciókon közvetlenül az állampapírok forgalomba hozatalára és forgalmazására az ÁKK Zrt-vel megbízási szerződést kötött forgalmazók vehetnek részt. Az elsődleges forgalmazók, valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózata napi vételi és eladási árfolyamokat jegyez a Diszkont Kincstárjegy sorozataira, így náluk az üzletszabályzatukban leírtak szerint a Diszkont Kincstárjegy a futamidő alatt is eladható és megvásárolható.

Az a maximális összeg, amennyit egy értékpapírért a vevő az adott ügylet során hajlandó fizetni.