A Bajnai-csomag helyzetbe, pontosabban fogalmazva nehéz helyzetbe hozza a jegybankot. Mit kezd majd az alapkamat az áfa-emeléssel? Nehéz "vakáció" előtt az MNB - elemzés

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az idén harmadszor bocsátott ki 3, 5 és 10 éves lejáratú államkötvényeket, a most meghirdetett összeget az elsődleges forgalmazók mindhárom kötvény esetében magasan túljegyezték. Az ÁKK az idén február 12-én és április 23-án bocsátott ki ilyen lejáratú kötvényeket. A három kötvényből összesen 15 milliárd forint értékben hirdetett meg jegyzésre az ÁKK, ajánlatot pedig 67,650 forint értékben nyújtottak be az elsődleges forgalmazók. Az elfogadott ajánlatok összesen 16,5 milliárd forintot tettek ki. A benyújtott és elfogadott ajánlatok aránya összesen 4,10 lett. A 2013/D jelű 2013. február 12-én lejáró 3 éves kötvényből 5 milliárd forintot hirdetett meg az ÁKK. Összesen 49 ajánlat érkezett be 16,400 milliárd forint értékben, az ÁKK 20-at fogadott el a meghirdetett teljes összegre, 4,999 milliárd forint értékben. Az aukción 10,10 százalékos átlaghozam alakult ki. A kibocsátás 10 milliárd forint lett. A benyújtott és elfogadott ajánlatok (bid-to-cover) aránya 3,28. A kötvényből az előző, 2009. április 23-i aukción 5 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatokat az ÁKK 3,68-as túljegyzési arány mellett 10,77 százalékos átlaghozammal. A 2015. február 12-én lejáró 2015/A jelű kötvényből 5 milliárd forintot hirdetett meg az ÁKK. Az elsődleges forgalmazók 45 ajánlatot tettek 20,600 milliárd forint értékben. Az ÁKK 17 ajánlatot fogadott el a meghirdetett összegre, 10,05 százalékos átlaghozammal. A benyújtott és elfogadott ajánlatok aránya 4,12 volt. A kötvényből az előző, 2009. április 23-i aukción a meghirdetett 5 milliárd forintnál alacsonyabb, 4,5 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatokat az ÁKK 3,02-es túljegyzési arány mellett 10,71 százalékos átlaghozammal. A 2019/A jelű, 2019 június 24-én lejáró 10 éves kötvényből 5 milliárd forintot hirdetett meg az ÁKK. Erre 50 ajánlat érkezett 30,650 milliárd forint értékben. A kibocsátó 12 ajánlatot fogadott el a meghirdetett összegnél magasabb, 6,5 milliárd forintos összegre 9,72 százalékos átlaghozammal. A benyújtott és elfogadott ajánlatok aránya 4,71 lett. A kötvényből az előző, 2009. április 23-i aukción a meghirdetett 5 milliárd forintra fogadott el ajánlatokat az ÁKK 4,17-es túljegyzési arány mellett 10,45 százalékos átlaghozammal. Ingatag kereskedés: belengették a forintot is   Visszavásárlási aukció: válogatós volt az ÁKK DKJ: csökkenő érdeklődés, csökkenő hozam Megtört a jég: sikeres aukció után az ÁKK  MTI

A várakozásoknak megfelelően a jelenlegi mélységi rekordszinten, fél százalékon hagyta irányadó kamatát csütörtöki ülésén a Bank of England, amely a súlyosan recessziós és deflációveszélyes hazai gazdasági környezetben a korábbi hónapok példátlan kamatcsökkentési hulláma mellett kvantitatív enyhítést is folytat. A brit jegybank március óta tartja érvényben a most változatlanul hagyott fél százalékos kamatszintet. Az akkor végrehajtott fél százalékpontos csökkentés tavaly október óta a hatodik volt. A pénzügypolitikai enyhítési kurzus 5 százalékról indult, vagyis a brit központi alapkamat eddig 4,5 százalékponttal csökkent az őszi csúcsszintről. Már a három hónappal ezelőtti csökkentéssel kialakult akkori, 1,5 százalékos kamatszint is történelmi mélypont volt: az 1694-ben alapított Bank of England alapkamata korábban soha nem ment 2 százalék alá. A bank a legutóbbi, márciusi csökkentéssel együtt bejelentette azt is, hogy - fennállása óta szintén első ízben - 75 milliárd font erejéig kvantitatív enyhítésbe kezd. E pénzügypolitikai eljárás lényege az, hogy a jegybank gyakorlatilag új pénzt teremt, és ebből vásárol elsősorban államkötvényt. A BoE azonban jelezte, hogy a pótlólagos likviditásból juttatni fog közvetlenül a reálgazdaságba is, vállalati adósságpapírok vásárlása révén. A kvantitatív enyhítéssel teremtett új pénz nem hitelből ered, hanem a gazdaság pénzellátásának felduzzasztására szolgál ténylegesen új likviditással, azzal együtt is, hogy a "bankóprés" nem indul be, és fizikai valójában nem jelenik meg új bankjegytömeg a forgalomban. Az egyébként inflációveszélyes módszert súlyosan recessziós időszakokban lehet alkalmazni, főleg olyankor, ha a gazdasági visszaesést deflációs kockázat is kíséri. A defláció már meg is jelent a brit gazdaságban: a brit statisztikai hivatal múlt havi bejelentése szerint fél évszázada először mínuszba süllyedt a legszélesebb merítésű brit inflációs mutató, a kiskereskedelmi árindex (RPI), amely tartalmazza a lakossági ingatlanszektor jelzálog- és egyéb költségeit is. Ez az inflációs mérőszám márciusban, éves összevetésben 0,4 százalékkal csökkent. A legátfogóbb brit ármutató 1960 óta először jelzett éves szintű deflációt. London: jön a defláció, a bankóprés még pihen A G20 kinyírja a hedge fundokat? Még egyet suhint az EKB áprilisban  Október óta tizedére vágták a brit alapkamtot MTI

Bár még nagyon törékenyek a folyamatok, a várakozásoknál jobbak lettek a külkereskedelmi forgalom márciusi előzetes adatai - ez pedig lendületet adhat a forintnak

A svájci bejegyzésű RosGas AG tulajdonában került az Emfesz Első Magyar Földgáz és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft. - erősítette meg a Vedomosztyi című orosz gazdasági napilap hírét Gallyas Igor, az Emfesz szóvivője csütörtökön az MTI kérdésére. A szóvivő hozzátette: az új tulajdonos hamarosan tájékoztatja a közvéleményt a tulajdonosváltásról. A liberalizált gázpiac legnagyobb szereplője, az Emfesz eddig a Dmirtij Firtas ukrán üzletember érdekeltségébe tartozó ciprusi bejegyzésű Mabofi Holding 100 százalékos tulajdona volt. Gallyas Igor nem kívánta megerősíteni, de cáfolni sem az orosz lap értesülését, miszerint az új tulajdonos mögött az orosz Gazprom áll. A szóvivő az MTI kérdésére elmondta, hogy a tulajdonosváltás után hamarosan megszületik az a hosszú távú gázszállítási megállapodás, amelynek alapján ismét kap import földgázt az Emfesz. A társaság április 28-án jelentette be, hogy a magyarországi tárolókból látja el a fogyasztóit, mert az addigi szállítója, a RosUkrEnergo nem jut gázhoz az ukrajnai tárolókból. Ugyanakkor közölték azt is, hogy a jövőben a gázszállítást a RosGas közreműködésével biztosítják. Olcsóbb lehet a gáz - de mikor? Privatizáció: Lex Mol extra?  Spórol a magyar: se villany, se áram, se ruha? Bajnai már idén olcsóbb távhőt ígér  MTI

Hibás, eltúlzott küladósság-becsléseket közölt több kelet-európai országról a Nemzetközi Valutaalap (IMF), írta a csütörtöki Financial Times, amely szerint a pénzintézet most korrigálja a "kínos tévedést".

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) nem szavazza meg a Bajnai-csomagot jövő hétfőn a parlamentben - jelentette ki Dávid Ibolya, az MDF elnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón. Az MDF egyértelművé tette, hogy ugyan fontos a kiadáscsökkentés, de a kiadáscsökkentéssel egyidejűleg a gazdaságélénkítésnek és a hosszú távú reformoknak is meg kell teremteni az alapját - fogalmazott. A pártelnök újságírói kérdésre kiemelte: egészen biztos benne, hogy az MDF-s képviselők, volt frakciótagok közül senki nem fogja megszavazni a Bajnai-csomagot. Dávid Ibolya szerint a hétfői zárószavazás előtt az MSZP-nek, a Fidesznek és az SZDSZ-nek bocsánatot kellene kérnie azért, mert 2002-ben megszavazták a 100 napos programot. "Az SZDSZ-nek kell a Jobbik"   Bajnai Gordon besegít a Szili-kampányba  Hová tűnik az a rengeteg parkolási pénz?  MTI

A nagycsaládosok számára elfogadhatatlan az ingatlanadó tervezete - mondta Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke a szervezet sajtótájékoztatóján. Az ingatlanadó bevezetése az egész társadalomra nagy terhet róna, ami az alacsony jövedelmű nagycsaládosokra különösen igaz. A nagycsaládosok, mivel sokan laknak egy fedél alatt, általában nagy házakban élnek, ezért az ingatlanadó nekik fokozott megterhelést jelentene. A NOE ezért felkéri a kormányt, hogy erről tárgyaljanak az egyesülettel - közölte az elnök. Cser Károlyné az egyesület szakértője arról beszélt, hogy a tulajdonos által lakott lakások jövedelmet nem termelnek, hanem elemi szükségletet elégítenek ki. Magyarországon a lakóépületek, lakások mintegy 95 százaléka magántulajdonban van - tette hozzá. A gazdasági válság, a növekvő munkanélküliség, a lakosság rohamos elszegényedése idején elfogadhatatlan a családok fokozódó terhelése - hangsúlyozta a szakértő. Szavazás után: sínen van a Bajnai-program?  Mennyit ér az ingatlan? Új világ köszöntött be Első körben egységes lesz az ingatlanadó? MTI

A parlamenti pártok jól láthatóan jelentős politikai kihívásként kezelik a Jobbik nyilvánosságban is sokat tárgyalt erősödését - olvasható a Political Capital Institute elemzésében

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) nem szavazza meg a Bajnai-csomagot jövő hétfőn a parlamentben - jelentette ki Dávid Ibolya, az MDF elnöke. Az MDF egyértelművé tette, hogy ugyan fontos a kiadáscsökkentés, de a kiadáscsökkentéssel egyidejűleg a gazdaságélénkítésnek és a hosszú távú reformoknak is meg kell teremteni az alapját - fogalmazott. A pártelnök újságírói kérdésre kiemelte: egészen biztos benne, hogy az MDF-s képviselők, volt frakciótagok közül senki nem fogja megszavazni a Bajnai-csomagot. Dávid Ibolya szerint a hétfői zárószavazás előtt az MSZP-nek, a Fidesznek és az SZDSZ-nek bocsánatot kellene kérnie azért, mert 2002-ben megszavazták a 100 napos programot. Május elején lendületet vett a forint; az euró árfolyama újra 280 alá került. Ön milyen EUR/HUF-árfolyamra számít június végére? Szavazzon! Oszkó nyugtat: nem lesz több megszorítás Az IMF szeretni fogja Bajnai csomagját  "Az SZDSZ-nek kell a Jobbik"  MTI

A parlamenti pártok jól láthatóan jelentős politikai kihívásként kezelik a Jobbik nyilvánosságban is sokat tárgyalt erősödését, ami az MSZP és az SZDSZ kommunikációjában egyet jelent a „szélsőjobboldali veszély” fokozódásával, a Fidesz üzeneteiben pedig a „jobboldal megosztására” tett kísérlettel. Nézőpont kérdése azonban, hogy mennyire tekinthető jelentősnek a Jobbik támogatottsága, mert – bár a közvélemény-kutatások az elmúlt hónapokban növekvő népszerűségről tanúskodnak – a számszerűsíthető adatok alapján a radikális párt öt százalék fölé kerülése az európai parlamenti választáson csak alacsony választási részvétel mellett vehető biztosra. A radikálisok szavazóbázisának jelenleg látható méretét tekintve egyelőre nem beszélhetünk előretörésről: a Jobbik – komoly tartalékok mozgósításával is – a MIÉP 1998-as, illetve 2002-es támogatottságának szintjét látszik megközelíteni. Meglepetést legfeljebb az okozhat, ha a Morvai Krisztina vezette Jobbik-listára jelentős számú Fidesz-szimpatizáns szavaz át az EP-választáson. Mekkora a Jobbik támogatottsága? A közvélemény-kutatások szerint a Jobbik 2008 végétől kezdődően stabilan mérhetővé vált. A legfrissebb kutatások szerint az összes szavazóhoz viszonyítva 2-3 százaléknyi Jobbik-szimpatizáns mutatható ki, míg a biztosan szavazó, pártpreferenciával rendelkező választók között a Medián, a Szonda-Ipsos és a Tárki 4, a Századvég-Forsense pedig 5 százalékos támogatottságot mért. A felmérésekhez hasonló mértékű támogatottságot jeleznek az időközi választások eredményei. Bár az egyes időközi választások (akár országgyűlési, akár polgármester-választás) eredményei alapján nagyon óvatos következtetéseket lehet csak levonni egy általános (akár országgyűlési, akár európai parlamenti) választásra nézve, a 2009-ben megrendezésre került időközi választások eredményei összességében azt mutatják, hogy a Jobbik jellemzően az összes szavazó 2-2,5%-át képes elvinni a szavazófülkékig. Mindez az általában alacsony részvételnek köszönhetően 4,5-8%-os szavazatarány elérését tette lehetővé a párt számára. Az szavazatszámokat tekintve ugyanakkor nem kiemelkedőek ezek az eredmények, a ferencvárosi időközi választáson a Jobbik kevesebb szavazatot kapott, mint ahány ajánlószelvényt összegyűjtött, és rosszabbul szerepelt, mint a MIÉP ugyanott 1998-ban és 2002-ben. Az egyetlen kivételt az ajkai önkormányzatiképviselő-választás jelentette, ahol a Jobbik az összes szavazásra jogosulthoz képest is csaknem 5%-ot tudott szerezni – ez kiugró eredménynek mondható. Ez utóbbi mindenképp jelzi, hogy a Jobbiknak lehetnek tartalékai azokon a vidéki településeken, melyeken a párt az elmúlt két évben erőteljes szervező és kampánymunkát folytatott. Lehetnek továbbá tartalékai a legnagyobb ellenzéki párt táborában is, mivel az ebben a választói körben is népszerű Morvai Krisztina akár jelentősebb számú Fidesz-szimpatizánst is átszavazásra csábíthat az EP-választáson. (A Forsense áprilisi mérése szerint jelenleg a Fidesz-szavazók 2 százaléka válaszolta azt, hogy az EP-választáson a Jobbikra szavazna.) E tartalékok mértéke azonban ma aligha becsülhető meg. A kutatások és az időközi választások eredményei összességében azt mutatják, hogy a radikális szavazók aktívnak tekinthetők, ám hogy a Jobbik milyen eredményt érhet el az EP-választáson, az jelentős mértékben a választási részvételtől függ. Ha az egész országban az eddigiekhez hasonló arányban képes a párt mozgósítani (lefelé kerekítve ez legyen csak 2%), az azt jelenti, hogy 160.000 szavazóra számíthat. Amennyiben tehát nem számítunk 40%-osnál magasabb részvételre (2004-ben 38,5% volt), akkor ez a 160.000 szavazat éppen elegendő az ötszázalékos küszöb megugrásához. A következő országgyűlési választásra nézve egyébként – elsősorban a választási rendszerek eltérő volta miatt – nem lehet majd következtetéseket levonni az EP-választás eredményéből. Ma legfeljebb annyi jelenthető ki, hogy egy sikeres EP-választási szereplés esetén a Jobbik sok választóval elhitetheti, hogy képes bejutni a nemzeti parlamentbe is, így kedvezőbb pozícióból politizálva újabb szavazókat is megnyerhet majd magának. Miért tekinthető fontos politikai tényezőnek a Jobbik? Nézőpont kérdése, hogy a Jobbik támogatottsága ma mennyire tekinthető jelentős erősödésnek: 2006-hoz képest látható előrelépés, de hosszabb időtávot figyelembe véve annyi állapítható meg, hogy a Jobbik sikerrel integrálta a 2002 után szétesett radikális szavazótábor jelentős részét és egyelőre a radikális táboron belül erősödött meg. A magyarországi radikális jobboldal politikai újjászerveződése 2006 nyarán, a MIÉP-Jobbik összefogás választási kudarcát követően indult meg. Erre a folyamatra katalizáló erőként hatottak 2006 őszének eseményei, amikor a kormányellenes tüntetések és zavargások során több személy és szervezet is igyekezett a radikálisok élére állni. Már ebben az időszakban a MIÉP-től különvált Jobbik tűnt a legtudatosabban építkező szervezetnek, az új pártelnök, Vona Gábor megválasztását követően pedig látványosan nőtt a párt aktivitása. A Jobbik 2006 végén már nagy érdeklődésre számot tartó politikai akciókat indított. Ezek közül a leghatásosabb az volt, amikor a párt az olaszliszkai lincselés utáni felfokozott közhangulatot kihasználva romaellenes kampányt indított, és a cigányság egészét stigmatizálva, a „cigánybűnözés” elleni önvédelemre szólított fel. A párt így a romakérdés szélsőjobboldali értelmezésének uralkodóvá tételével olyan témához nyúlt, melyet korábban egyetlen parlamenti párt – így a MIÉP – sem mert politikai vita tárgyává tenni. Ezt követően a Magyar Gárda megalapítása adott újabb lendületet a pártnak, míg végül a radikális jobboldalon belüli integrációs folyamatok 2008 második felében már egyértelműen a Jobbik törekvéseinek megfelelően alakultak. A párt 2009-re meghatározó erővé vált a radikálisok körében, miközben a többi radikális és szélsőjobboldali szervezet mind jelentéktelenebbé lett, és eltűnt a nyilvánosság érdeklődésének középpontjából. Mindez azonban önmagában nem magyarázza, hogy ma a Jobbikot miért tartja jelentős politikai tényezőként számon a nyilvánosság. Ehhez szükség volt arra is, hogy a többi politikai szereplő jelentős politikai tényezőként kezelje a radikális pártot. Márpedig más-más pozícióból és érveléssel, de jelenleg minden párt jól láthatóan komoly kihívásnak tekinti a Jobbik „erősödését”. Az MSZP és az SZDSZ saját szavazótáborát igyekszik mozgósítani a „szélsőjobboldali veszéllyel” szemben, a Fidesz pedig saját radikális szavazói megtartása érdekében és az egységes jobboldal kialakítását célzó stratégia védelmében kívánja kiszorítani a pályáról a Jobbikot. Mindez erőteljesen felértékeli a nyilvánosságban a Jobbik szerepét. Arról nem is beszélve, hogy a korábbi választások időszakához képest megváltozott pártpolitikai erőtérben, azaz a parlamenti kispártok jelenlegi gyenge helyzetéhez képest is erősnek tűnik a Jobbik, hiszen a radikális párt az SZDSZ és az MDF alacsony támogatottsága miatt eséllyel indulhat a „harmadik erő” címért zajló küzdelemben. Orbán biztosan nem lesz képviselő "Az SZDSZ-nek kell a Jobbik"  2 millió emberért aggódik Fodor MDF: a Jobbik megerősödése a többiek hibája  Privátbankár

Pénteken, szombaton és vasárnap is száraz, derült idő várható. A hőmérséklet elérheti a 30 fokot is

Ma Magyarországon minimum 21 millió forinttal kell rendelkeznie annak, aki szeretne felépíteni egy 100 négyzetméteres, négy személyes családi házat

A svájci bejegyzésű RosGas AG tulajdonában került az Emfesz Első Magyar Földgáz és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft. - erősítette meg a Vedomosztyi című orosz gazdasági napilap hírét Gallyas Igor, az Emfesz szóvivője. A szóvivő hozzátette: az új tulajdonos hamarosan tájékoztatja a közvéleményt a tulajdonosváltásról. A liberalizált gázpiac legnagyobb szereplője, az Emfesz eddig a Dmirtij Firtas ukrán üzletember érdekeltségébe tartozó ciprusi bejegyzésű Mabofi Holding 100 százalékos tulajdona volt. Gallyas Igor nem kívánta megerősíteni, de cáfolni sem az orosz lap értesülését, miszerint az új tulajdonos mögött az orosz Gazprom áll. Olcsóbb lehet a gáz - de mikor? Megállíthatatlan az orosz óriás? Gázszállítót vált az EMFESZ MTI

Az ipari termelés márciusi adatai éves összehasonlításban 3-5 százalékponttal kisebb visszaesést mutatnak a piaci várakozásoknál, ezért óvatos bizakodásra adnak okot

A piackutatók tapasztalata szerint a nemzetközi áruházláncok és hipermarketek, például a Metro, Auchan, Aldi és a Lidl akciós termékei gyakran garázsboltokba vagy akár magyar üzletlánchoz tartozó üzletekbe kerülnek - írja a Napi Gazdaság. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a leárazott termékeket felvásárló kisboltosok a szürke-, illetve a feketekereskedelmet erősítik. Ezek a kisboltosok nem kérnek áfás számlát a kartonszám felvásárolt áruról, miközben üzletükbe törzsvásárlók járnak, akiknek nem adnak blokkot, vagy egyszerűen kreatívan könyvelnek - tette hozzá. A főtitkár véleménye szerint a problémakörre egyelőre nincs megnyugtató megoldás, hacsak nem a szigorúbb hatósági ellenőrzés, s annak felderítése, hogy az elmulasztott számlaadás mögött milyen árukészletek állnak - olvasható a Napi Gazdaságban. Átcímkézés: nyugodt szívvel megyünk a kisboltba  Egyre csak duzzadnak az otthoni készletek Élelmiszert még csak veszünk, de a többit... Napi Gazdaság

Az euró árfolyama 280 forint alá esett a bankközi kereskedelemben csütörtök délelőtt, ezen a szinten utoljára január elején járt az árfolyam. A térségbeli devizák reggel óta lendületesen erősödnek a zloty vezetésével a kedvező világpiaci hatásokat követve. A zloty 4,33-as euró árfolyamig jutott délelőtt a szerda délutáni 4,40-es és a reggeli 4,38-as szint után. Az eurót délelőtt fél tizenegykor 278,98 forinton, a dollárt 210,08 forinton, a svájci frankot pedig 184,39 forinton jegyezték. Szerdán délután az euró 284,39 forint, a dollár 213,91 forint, a svájci frank 188,47 forint volt. Legfrissebb devizaárfolyamok a Privátbankáron MTI

Új vezérigazgató irányítja 2009. május 16-ától az Allianz Bank Zrt.-t Hegyi Gábor, az eddigi vezérigazgató-helyettes személyében. Farkas Ádám, a társaság eddigi elnök-vezérigazgatója közös megegyezéssel távozik a cégcsoporttól. Hegyi Gábor 1999. óta dolgozik a nemzetközi Allianz-csoport kötelékében. 2003. óta az Allianz AG közép-kelet-európai leányvállalatainak banki, nem-életbiztosítási, nyugdíjpénztári és vagyonkezelési felügyeletét irányította, majd 2005 októberétől az Allianz Hungária Biztosítónál az Allianz Bank megalapítását célzó projekt vezetője lett. Az Allianz Bank megalapítása, 2006 márciusa óta a társaság vezérigazgató-helyetteseként dolgozik. A leköszönő Farkas Ádám 2006 márciusától irányította az Allianz Bank létrehozását, ami a 2006. októberi sikeres indulással egy új, a piacvezető biztosítói csoportba integrált széles körű szolgáltatási palettával rendelkező kereskedelmi bank megjelenését jelentette a hazai piacon. „Farkas Ádám rendkívül sokat tett azért, hogy az Allianz az egyik vezető pénzügyi szolgáltatóvá váljon Magyarországon. Utódjának több mint százezer ügyféllel rendelkező, dinamikus fejlődés alatt álló kereskedelmi bankot hagy örökül” – jelentette ki Kisbenedek Péter, az Allianz Hungária Zrt. elnök-vezérigazgatója, és Farkas Ádámnak hasonlóan sikeres projekteket kívánt további pályafutása során.  40%-al esett az Allianz, itthon tartják magukat Jól ment az Allianz szekere Új Európában Bejött az Allianz kampánya Privátbankár

A magánnyugdíjpénztár-tagok háromnegyede a válság ellenére is bízik abban, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor sor kerül majd a nyugdíjfizetésre - nem kell a TB?

Több mint 400 millió eurós befektetéssel támogatja az UniCredit bankcsoport kelet-európai érdekeltségeit a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a térségi kis- és középvállalatok hitelellátásának bővítése végett. Az EBRD londoni székhelyén csütörtökön közölték: a bank nyolc kelet-európai ország - köztük Magyarország - UniCredit-érdekeltségeiben hajt végre összesen 432,4 millió euró befektetést. Az UniCredit magyarországi részlege 50 millió euró EBRD-tőkét kap a kis- és középvállalati hitelezés támogatására. Tárgyal az EBDR és az OTP - de miről?  EBRD: ennyi pénzt még soha nem kapott a régiónk MTI

Az Európai Unió csütörtökön jóváhagyta a Romániának nyújtandó 5 milliárd eurós hitelt, ami a román pénz- és tőkepiacra nehezedő nyomás enyhítését célozza. A hitel fejében Románia az államháztartás hiányának csökkentését vállalta. Brüsszelben kiadott közleményében az EU cseh elnöksége emlékeztetett arra, hogy egy 20 milliárd eurós csomag részéről van szó, amelyben 12,95 milliárddal a Nemzetközi Valutaalap (IMF), egy-egy milliárddal pedig a Világbank, illetve - közösen - az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vesz részt. Az unió ugyanabból a keretből segíti Romániát, amelyből korábban Magyarország és Lettország is kapott hitelt. A keretet - amelyből kizárólag uniós, de nem euróövezeti tagországokat lehet támogatni középtávon - nemrégiben emelték fel 50 milliárd euróra a nemzetközi gazdasági válság várható következményei miatt. Rábólintott az ötmilliárdos programra az EU Hitelszűke: London szerint gyengék vagyunk MTI

A hazai húsipar jövője a sertéspiac számára is meghatározó. A meggyengült élelmiszeripari cégek megmentése egyszerre több ágazat érdeke

A külkereskedelmi mérleg az első negyedévben az előzetes adatok szerint 195,1 milliárd forint (609,3 millió euró) aktívumot mutatott, ami az egyenleg 119,5 milliárd forintos (327,2 millió eurós) javulását jelenti a 2008. január-márciusihoz viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A kivitel az idén az első három hónapban 4.077,8 milliárd forint (13,843 milliárd euró) volt, euróban 26,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg a behozatal 28,5 százalékkal mérséklődött, 3.882,7 milliárd forintot (13,233 milliárd eurót) tett ki. Márciusban az egyenleg 148,8 milliárd forint (492,8 millió euró) többletet mutatott, szemben az egy évvel korábbi 53,7 milliárd forinttal (213,9 millió euró). Márciusban az export 1.578,1 milliárd forint (5,173 milliárd euró) volt, forintban 4,6 százalékkal, euróban 18,2 százalékkal alacsonyabb mint 2008 márciusában. A behozatal márciusban 1.429,3 milliárd forint, 4,68 milliárd euró volt, forintban 10,7 százalékkal, euróban 23,4 százalékkal esett vissza egy év alatt. Februárban a külkereskedelmi forgalom végleges adatai szerint a többlet 92,974 milliárd forint (310,7 millió euró) volt. A kivitel euróban 29,7 százalékos csökkenéssel 4,469 milliárd eurót tett ki, a behozatal 4,158 milliárd euró volt, 32,9 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Harmadával kisebb az export és az import 24 százalékot zuhant az eurózóna exportja Külkereskedelem: zuhanó fogalom, javuló hiány MTI

A befektetési aranyat sem áfa, sem fogyasztási adó nem terheli - az aranyvásárlás alapszabályai

Az ipari termelés 2009 márciusában korrekciók nélkül 15,6 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 19,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, februárhoz képest pedig szezonálisan és munkanap-tényezővel kiigazítva 4,3 százalékkal emelkedett - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatok alapján. A termelés volumene az év első három hónapjában 22,3 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. Az ipari termelés 2009 februárjában 28,9 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 25,4 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva. Mát 5 hónapja szenved a cseh ipar  Belehúztak az ipari árak Nem bír feltámadni az építőipar MTI

Az Országgyűlés létrehozhat vizsgálóbizottságot az önkormányzati parkolócégek vizsgálatára - döntött az Alkotmánybíróság

A CIB lakossági bankszámlái a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások révén teszik kényelmesebbé pénzügyeinek intézését (x)

Kiss Péter kijelentette: a jövő évi adótörvények jelentős átrendezést hoznak, drámai mértékben csökkenteni kívánják az összesített adóterhelést

Hamarosan minden eddigi rekordot megdöntve egymilliárdra nőhet az éhező emberek száma a Földön

Véget érhet a hormonkezelt amerikai marhahús miatt 13 éve kirobbant amerikai-európai vámháború: az Egyesült Államok szerdán visszavonta a számos klasszikus európai termék, például a francia rokfort sajt bevitelét drágító intézkedést, az Európai Unió pedig cserébe vámmentesen enged piacára évi több tízezer tonna amerikai marhahúst a nem hormonkezelt fajtából. A konfliktus George W. Bush hivatali idejének utolsó napjaiban mérgesedett el igazán, amikor a búcsúzó amerikai kormány megemelte egy sor uniós termék vámját. A rokfort mellett például az olasz ásványvizekre és még az EU-ban gyártott rágógumikra is extra vámot vetett ki a Bush-adminisztráció és mentességet csak a brit termékeknek adott. Washington így próbálta rábírni az uniót, hogy tegyen eleget a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) határozatának, amely elrendelte a növekedési hormonnal kezelt észak-amerikai marhahús behozatali tilalmának feloldását. Szerdán, az új amerikai vámszabályok életbe lépése előtt néhány nappal aztán az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa, Catherine Ashton és Ron Kirk, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője közös közleményt adott ki, amely szerint a felek megállapodtak, hogy a vámemelés nem lép életbe, az uniós termékek bevitelére vonatkozó egyéb korlátozásokat pedig három év múlva eltörlik. Az EU cserébe a következő három évben évi 20 ezer tonnával, a negyedik évben pedig 45 ezer tonnával növeli a vámmentesen behozható - nem hormonkezelt - amerikai marhahús mennyiségét. A négyéves periódus végére a felek kidolgoznak egy hosszú távú megállapodást, és legalább másfél évig nem kezdeményeznek egymás ellen eljárást a WTO előtt. Az EU már a nyolcvanas években betiltotta a hormonkezelt marhahús importját, az amerikai és a kandai kormány azonban csak 1996-ban vitte a WTO elé az ügyet. Az eljárás során az EU azt hangoztatta, hogy a hormonkezelt marha ártalmas lehet az emberi egészségre. A másik fél azzal érvelt, hogy a feltételezett egészségkárosító hatásra nincsen tudományos bizonyíték, a beviteli tilalom pedig ellentétes a világkereskedelem szabályaival. A vámháborúba torkolló vitában a WTO 1999-ben az unió ellen ítélt, de a konfliktus csak tovább mérgesedett, és most sem teljesen biztos, hogy sikerül megoldani, mert a megállapodásra még az EU 27 tagállama kormányainak és az amerikai kongresszusnak is rá kell bólintania. A vámosok is lehallgatnak?MTI

A kínai Geely autógyártó cég vételi ajánlattal kereste meg a Saab svéd autógyártó vállalatot, amely a pénzügyi gondokkal küszködő amerikai General Motors érdekeltsége, és az utóbbi már egy ideje túladna rajta. A General Motors európai részeinek megszerzéséről szóló hírek élén ugyan az olasz Fiat szerepel, de állítólag nincs még a Saab lehetséges vevői között. A Saab szóvivője szerdán csak annyit közöl, hogy készek az olaszokkal a tárgyalásokra. Az amerikai Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap meg nem nevezett illetékesekre hivatkozó híre szerint viszont a kínai autógyártó emberei már túl is vannak a Saab képviselőivel folytatott tárgyalásokon és a lap úgy tudja, hogy a lehetséges három-négy Saab-vevő között ott van a Geely. A kínai a jelek szerint Svédországot szemelte ki európai terjeszkedési bázisának, mivel már tárgyalt a Ford érdekköréhez tartozó Volvo embereivel is. Svéd kormányzati források szerint a Saab a Fiattal folytatgat már tárgyalásokat. A Saab februárban csődvédelmet kért. A WSJ szerint a Geely esetében elképzelhető, hogy a Saabbal való "flört" a nyomásgyakorlás eszköze a Volvóra. Mindenesetre a kínaiaknak, nevezetesen a Chery cégnek, már Olaszországban van 2007. vége óta működő autót összeszerelő üzeme, míg a sanghaji SAIC kínai járműipari nagyvállalat miután megszerezte az angol MG autógyártót, a GM-hez tartozó Wauxhall cégre vetett szemet. A Wauxhall az Opel modelljeit gyártja. Újabb márkáktól szabadul a GM Ingyen adják a Saabot, csak vigyék  Több száz embert kirúg a Saab    MTI

Az IMF szerdán jóváhagyta "rugalmas", összesen 20,58 milliárd dollárnak megfelelő összegű hitelcsomagját Lengyelország számára. Az IMF igazgató tanácsa nevében John Lipsky, az IMF első számú vezérigazgató-helyettese reményét fejezte ki, hogy a hitelvonal megnöveli a piaci bizalmat Lengyelország iránt és azt jobb helyzetbe hozza az országot ért negatív hatások kezelésében. Április közepén vált ismertté, hogy Lengyelország is ki akarja használni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) rugalmas hitelkínálatát, és ezért rövidesen 20 milliárd dollárt kér e keret terhére a nemzetközi pénzintézettől. Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter akkor azt mondta: "Ez egyharmaddal meg fogja növelni a központi bank tartalékát, immunizálva Lengyelországot a válság hatásai és a spekulánsok támadásaival szemben. Ez nem segély, hanem kiegészítő tartalék, amely a Lengyel Nemzeti Bank rendelkezésére áll. Lengyelország a második ország, az első Mexikó volt, amelyik az IMF rugalmas hitelkínálatával él, s melynek célja úgymond a válsághelyzetben biztosítani az adott ország gazdaságának megfelelő egészségi állapotát. Az IMF szeretni fogja Bajnai csomagját Richter: IMF-pénzből marad bent az állam?  Az Eximbank is kér az IMF pénzéből Románia is megmenekült MTI

A forint szerdán gyengült az euróhoz képest a megelőző napok erős drágulása után. A befektetők óvakodnak az üzletkötéstől az Európai Központi Bank kamatdöntése előtt, illetve azelőtt, hogy nyilvánosságra hozzák az Egyesült Államokban a bankok felülvizsgálatának, vagyis a "stressztesztnek" az eredményét - olvasható a DowJones szakértőkre hivatkozó értékelésében. A hírügynökség szerint nem várható a  forint további, 280/euró alá történő erősödése, a magyar valuta rövid távon várhatóan a 282-286 sávban mozog majd. A Raiffeisen Bank a forint korábbi erősödése ellenére fenntartja előrejelzését arról, hogy a magyar pénz gyengülni fog júniusra, mivel a mostani kedvező globális befektetői hangulat nem lesz tartós. A Raiffeisen szerint a forint júniusra visszatér majd a 300/euró árfolyamszintre a mostani 284-ről. A régióban csütörtökön a cseh korona mozgása is érdeklődést kelt. Amennyiben a központi nem csökkenti mai kamatdöntő tanácskozásán a kamatszintet, úgy a korona erősödhet - mondják. A legtöbb elemző 25 bázispontos kamatmérséklést vár. A londoni bankközi piacon a forint csütörtök reggel 283,29-59/eurón állt, 0,08 százalékkal gyengébb volt a szerdai későinél. Ugyanakkor a forint 212,52-50/dollár volt, 0,33 százalékkal gyengébb a szerdai későinél. Legfrissebb devizaárfolyamok a PrivátbankáronMTI

A Magyar Telekom Nyrt. 21,5 milliárd forint nettó eredményt ért el az első negyedévben, ami 2,9 százalékkal kisebb az egy évvel korábbi 22,2 milliárd forintnál - közölte a társaság csütörtökön a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján, gyorsjelentésében. Az elemzők az első negyedévre 20,7 milliárd forint nyereséget vártak. A konszolidált, nem auditált, a nemzetközi számviteli elvek (IFRS) alapján készült eredménykimutatás szerint a társaságnak az első három hónapban 159,4 milliárd forint bevétele volt, 2 százalékkal kisebb mint tavaly ilyenkor. A cég a bázisénál rosszabb számokat részben a hang alapú bevételek, illetve a kamat- és adófizetés, tőketörlesztés és amortizáció előtti eredmény (EBITDA) csökkenésével magyarázta. A közlemény szerint Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgató elmondta, hogy a gazdasági helyzet romlása ellenére nem változtatnak az idei évre vonatkozó célkitűzéseken. A bevételek csak kismértékben, éves szinten 1 százalékkal csökkennek, míg az EBITDA a bevezetett költségcsökkentési intézkedések hatására 1-2 százalékkal esik vissza. Beruházásra a tavalyival azonos összeget, 107,9 milliárd forintot költenek. A Deutsche Telekom AG 1,12 milliárd eurós veszteséggel zárta az első negyedévet, szemben az egy évvel ezelőtti 924 millió eurós profittal. A német távközlési konszern eredményét lerontotta, hogy 1,8 milliárd eurós leírására kényszerült nagy-britanniai T-Mobile cégének működési veszteségei miatt. Friss tőzsdei árfolyamok a Privátbankáron Elbukott a telekom-reform  Újabb milliárdos osztalék az MTelekomnak MTI

Nem bővült jelentősen a pénteki országos sztrájkhoz csatlakozó cégek köre a már korábban jelzetthez képest, a munkabeszüntetés várhatóan elsősorban a vasúti közlekedést fogja megnehezíteni

A Fidesz Országos Választmánya véglegesítette a Fidesz és a KDNP közös, összesen 66 nevet tartalmazó európai parlamenti választási listáját

Egymilliárd forintot csoportosított át bölcsődei férőhelyekre a közép-magyarországi régióban a kormány a szerdai ülésén. Erről Molnár Csaba, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter nyilatkozott. Elmondta: az uniós forrásokból átcsoportosított egymilliárddal együtt így már ötmilliárd forint áll rendelkezésre erre a célra. Hozzátette: a következő időszakban 1700 új bölcsődei férőhely jöhet létre a közép-magyarországi régióban, és ehhez hasonló nagyságrendben ugyanennyi férőhely újulhat meg. Molnár Csaba emlékeztetett arra: a bölcsődei férőhelyek számának növelése a kormány válságkezelő intézkedéssorozatának része. Ennek eredményeként a kismamák nagyobb arányban tudnak visszatérni a munkaerőpiacra, miközben a fejlesztések révén munkahelyeket is teremtenek az építőiparban. Hangsúlyozta: nem ez nem a kormány utolsó döntése a bölcsődei férőhelyekről, további intézkedéseket is hoznak majd. Minden ötödik gyerek nyomorog A szüléssel a teljes bizonytalanságot választjuk   Több ezer gyereknek nem jutott bölcsőde   MTI

A katasztrófa előtti utolsó pillanatban érte az építőipart a parlamentben hétfőn megszavazott mentőcsomag, mivel a szektor kibocsátása a harmadik éve zsugorodik, a termelés a hét évvel ezelőtti szintre zuhant vissza - írja a Világgazdaság. A szakma elvárásai szinte kivétel nélkül szerepelnek a hétfőn elfogadott parlamenti határozatban - mondta Tolnay Tibor. A Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint mindenekelőtt az európai uniós forrásokból megvalósuló projektek kiírását kell felgyorsítani, ezzel optimistábbra lehetne hangolni az ágazati szereplőket, s megakadályozni a leépítések folytatódását. Tolnay Tibor szerint az úgynevezett biztos kéz programja, amelynek lényege, hogy a szerződött felektől független szervezet fizeti ki az elvégzett munkát, jelenlegi formájában nem alkalmas a lánctartozás problémájának megoldására. Horror: tömegesen hullanak el a magyar cégek Bajnai kezeskedik: felszámolja a lánctartozásokat Vidéken már nem építkeznek  A nagy cégek közül is többen buknak  Nem bír feltámadni az építőiparVilággazdaság

Hat nagy kórházépület zártak be a két évvel ezelőtti kórházfelszámolás idején, az értékesíthető épületek árából úgy 10-15 milliárd forintra számít az állam - írja a Népszabadság. A tervezett tízmilliárdot meghaladó bevételből eddig néhány százmillió folyt be, a vagyonkezelő ugyanis eladta az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) Völgy utcai ingatlanát, az egykori nővérszállót. A lelakatolt hat  kórházépület: az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI), a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet, az Országos Baleseti Intézet (OBSI), az Országos Gyógyintézeti Központ (OGYK), a Belügyminisztérium kórháza és az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI). A lap szerint a kórházreform eddigi egyetlen sikertörténete az Országos Baleseti Intézethez köthető. A kórház a reformvihar után megújulva, baleseti központként továbbra is a betegeket szolgálja. A HospInvest cáfolja a rémhíreket Áfabevételekre számít az eü-miniszter Így is lehet: közmunka a kórházakbanNépszabadság

Havonta több mint száz olyan emberrel találkoznak civil szervezetek, akik a gazdasági világválság miatt váltak otthontalanná – írja a Magyar Nemzet. A Menhely Alapítvány felmérése szerint hetente huszonöt és harminc közé tehető a szervezet munkatársai által regisztrált „új” fedél nélküliek száma. Az éjjeli menedékhelyeken szállásért folyamodók igen gyakran jelölik meg egzisztenciájuk elveszítésének okaként, hogy megszűnt a munkahelyük – mondta a lapnak Nagy Richárd, a Twist Olivér Alapítvány munkatársa. Vécsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke szerint felgyorsult az a folyamat, amelynek során a "társadalom aljába kapaszkodók" lemorzsolódnak. "A civilek ne az államot pumpolják"  "Már luxus a koporsós temetés" Nem győzik a munkát a segélyszervezetek  Minden hatodik ember éhezikMagyar Nemzet

Az Új tulajdonosi programot felfüggesztő kormányhatározat ellenére folytatódnia kellene az állami cégek tőzsdei felkészítésének, de valójában nem történik semmi - írja a Népszabadság. Az eredeti tervek szerint az Új tulajdonosi programban a lakosság 250 ezer forintig kedvezményesen juthatott volna részvényekhez, ha tőzsdére kerülő állami cégek részvényeit vásárolja meg. A program első szakaszában az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK), a Mavir és a Magyar Villamos Művek részvényei kerülhettek volna a BÉT-re, az első tőzsdei szereplő 2009. májusában az ÁAK lett volna. A Pénzügyminisztériumban a lap kérdésére azt válaszolták, hogy a tőzsdei bevezetés időpontját a kormány a tőkepiaci helyzettől függően kívánja meghatározni, ami jelenleg úgy értelmezhető, hogy a mostani piaci helyzetben semmi értelme megszervezni egy részvénykibocsátást. Még bírja a jegelést az ÚTP Jegelik az Új Tulajdonosi Programot Népszabadság

A New York-i tavaszi árveréseken is nyomot hagyott a gazdasági válság, a Sotheby"s kéthetes aukciójának nyitányán két értékes műkincs is vevő nélkül maradt

A Pannon és a T-Mobile előfizetői sms-ben is vásárolhatnak jegyet május 6-tól a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. A szolgáltatással megspórolható a sorban állás

Támogatná a lakosság a megújuló energia forrású erőművek építését Magyarországon az energiainfo.hu portál és a Forsense Piackutató és Stratégiai Tanácsadó Intézet legújabb felmérése szerint. Ugyanakkor a válaszadók megosztottak az atomerőmű bővítését illetően. A felmérésről szóló közlemény szerint a megkérdezettek többsége tartja fontosnak az új erőművek építését, és csak minden tizedik válaszadó nyilatkozott ellentétesen. A válaszadók kétharmada szél- és napenergiát használó erőműveket látna legszívesebben. Túlnyomó többségük támogatja az állami források felhasználását új erőművek építéséhez, de csak akkor, ha az legalább részben állami tulajdonban is marad.  A paksi atomerőmű bővítésében a válaszadók igen megosztottak voltak, az inkább támogatók aránya alig haladta meg az 55 százalékot, pedig az áramtermelő kapacitások bővítésének lehetőségei közül legtöbben, 29 százalékuk az atomerőmű bővítését jelölték meg. Akik nagyon fontosnak tartják az erőművek építését, azoknak a 66 százaléka támogatja a paksi bővítést. Sólyom: jobb életet hoz a zöldenergia Zöld magyar jövőt akar Molnár Csaba A válságnál is durvább: kimerülőben a Föld Üzemi baleset volt az atomerőműben A forint drágítja a nukleáris energiát is Akár egy új atomerőmű is elférne Pakson MTI

Az utazók pozícióját erősíti az a 2008 végén elfogadott kormányrendelet, amely az utazási szerződéssel kapcsolatos jogi kérdéseket szabályozza

A Központi Elszámolóház és Értéktár (KELER) Zrt. szerdán megtartott évi rendes közgyűlésének döntése szerint 2008. évi eredményéből nem fizet osztalékot, 922,2 millió forint mérleg szerinti nyereségét az eredménytartalékba helyezi - közölte a társaság szerdán az MTI-vel. A társaság tavaly 2,091 milliárd forint osztalékot fizetett tulajdonosainak, ami a teljes nyereség kivételét jelentette. A KELER 2008-ban 1,253 milliárd forint adózás előtti nyereséget ért el, ami 44 százaléka az előző évinek, és 60 százaléka a tervezett 2,088 milliárd forintnak. Az adózott nyereség 1,024 milliárd forint, 56 százalékkal kisebb a 2007. évinél.  Az adózás előtti nyereség tervhez képest 835 millió forintos elmaradását a mérleg szerint döntően a pénzügyi tevékenység eredményének romlása okozta: a tavalyi évre elkönyvelt 781 millió forint alig több mint harmada az előző évi 1,995 milliárd forintnak, a tervezett 1,592 milliárd forinttól pedig 811 millió forinttal - 51 százalékkal - marad el.  A szolgáltatási bevételek 4,262 milliárd forintot tettek ki, 3-4 százalékkal kisebbek az előző évinél és a tervhez képest is. A működési költségek, ráfordítások terén a tervezetthez képest 2,4 százalékos - 95 millió forintos - megtakarítást sikerült elérni, 3,850 milliárd forintos összegük az előző évihez képest ugyanakkor 8,4 százalékos növekedést jelent. A KELER közleménye szerint a közgyűlés az igazgatóságban Romhányi Júlia Barbara helyére, akinek a mandátuma lejárt, Pittner Ferencet, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgató-helyettesét választotta, a további igazgatósági tagok mandátumát pedig megújította. A felügyelő bizottságban ugyancsak lejárt két tag - Pettkó-Szandtner Judit és Török Sándor - mandátuma, helyettük Tóth Attilát, a BÉT vezérigazgató-helyettesét, valamint Lovas Attilát, a BÉT igazgatóját választotta a közgyűlés, a többi tag mandátumát pedig szintén megújította. Az igazgatóság a következő három évre tagjai közül Lantos Csabát a KELER elnökének, Sándor Györgyöt az igazgatóság alelnökének választotta, Dudás György vezérigazgatói tisztségét pedig ugyanezen időszakra megújította. A részvényesek 2009. augusztus 4-től 12 milliárd forintban határozták meg a társaság KELER Központi Szerződő Fél (KELER KSzF) Kft. tevékenységéért vállalt készfizető kezességét, amelynek lejárata a 2009. évet lezáró éves rendes közgyűlés napját követő 90. nap. A KELER Zrt. tulajdonosai a Magyar Nemzeti Bank (53,33 százalék) és a BÉT Zrt. (46,67 százalék). BÉT: megvágják a fizetéseket, 420 forint az osztalék  A devizatartalék dobta meg az MNB eredményét MTI

A recesszió ellenére a Pannon GSM Távközlési Zrt. első negyedéves teljesítménye stabilnak mondható, ám a várható áfa-emelés nem lesz jó hatással az iparágra

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 69,96 pontos, 0,51 százalékos emelkedéssel, 13.809,31 ponton zárt szerdán.  A részvénypiac forgalma 25,9 milliárd forint volt szerdán, a vezető részvények az OTP kivételével erősödtek a keddi záráshoz képest. Csáky Attila, az Unicredit Bank kereskedési igazgatója elmondta, hogy a kedvező nemzetközi hangulatban a kezdeti "oldalazást" követően a napközben megjelent, a vártnál kedvezőbb amerikai foglalkoztatottsági adat hatására megugrott az index a BÉT-en csakúgy, mint más európai tőzsdéken. A forgalom magasabb volt az elmúlt hetek átlagánál, ami a növekvő külföldi aktivitást mutatja - hangsúlyozta Csáky Attila. Hozzátette, hogy a forint stabil árfolyamában is tükröződik a bizalom erősödése. Kiemelte a Mol zárás környéki erősödését, és azt, hogy az OTP árfolyama 3.000 forint fölött maradt, és a csütörtökön jelentő Magyar Telekom is szépen erősödött. Az igazgató szerint a piac az amerikai bankszektorról szóló jelentésre figyel, ez határozhatja meg csütörtökön a bankpapírok, így az OTP árfolyam alakulását, illetve az indexek mozgását is. Nézze meg, hogyan zártak részvényei!MTI