Nem ennyire derülátó Giordano Lombardo, a Pioneer Investments globális befektetési igazgatója, aki szerint az államkötvény-, vállalati kötvény- és részvénypiacok is egyre inkább a túlfűtöttség jeleit mutatják, ezért egyre nagyobb az esélye egy kedvezőtlen irányú fordulatnak mindhárom piacon.
Meddig maradhatnak padlón a hozamok?
A kötvénypiacokon sokan vitatják, hogy a hozamok akár egy évtizedig, vagy annál is tovább a történelmi átlag alatt maradhatnak. Lombardo is kételkedik ebben, ezért szerinte hiba lenne erre befektetési stratégiát építeni. Részben azért, mert historikusan nincs összefüggés a növekedés és az amerikai reálkamatok között, másrészt pedig azért, mert a monetáris politika képes olyan, a klasszikus jegybanki célt csak közvetve érintő döntéseket hozni a stabilitás érdekében, amelyek rövid ciklusok formájában eltérítik a piaci folyamatokat a hosszú ciklusok pályájáról.
Erre utal, hogy a Bank of International Settlements éves jelentésében már megjelenik az „euforikus tőkepiacok” kifejezés, mint monetáris szigorításra hívó körülmény. Lombardo úgy látja, hogy az USA-ban a javuló gazdasági feltételek mellett a jelenlegi reálkamatok túl alacsonyak, és arra számít, hogy felfelé fognak korrigálni a történelmi átlagok felé.
Mit keres ennyi vállalati kötvény a háziasszonyoknál?
Az igazgató szerint a magasabb megtérülést kereső pénz mesterségesen alacsonyra szorította a kockázati felárakat. Olyan cégek képesek hitelt bevonni a finanszírozásba, amelyek korábban képtelenek voltak külső forráshoz jutni. Emellett a háztartások pénzügyi eszközei között is egészségtelenül magasra emelkedett a vállalati kötvények aránya. Lombardo szerint a vállalati kötvénypiacon korlátozott a hozampotenciál, a túlfűtöttség azonban növekszik, ezért ajánlatos az óvatosság.
Az nem igazi rali, ha magukat veszik a cégek
A részvénypiacok ciklusokkal kiigazított P/E értékei azt mutatják, hogy a legnagyobb lehetőségek Európában és egyes feltörekvő piacokon vannak, nem Amerikában. A Pioneer a Tobin-féle q-indikátor alapján is megvizsgálta az amerikai részvények értékeltségét. A cégek összesített tőzsdei értékét és az eszközeik újrabeszerzési értékét összevető mutató az elemzés szerint magas, ami egyértelműen a túlfűtöttség jele.
Emellett a nem pénzügyi szféra történelmi magasságokba szökő cash flow-ját a cégek saját részvény vásárlására és felvásárlásokra fordítják. Lombardo szerint ez a hozzáállás részvénypiaci keresletet teremt, de az ebből eredő árfolyamemelkedés félrevezető, mert a háttérből hiányoznak a hosszú távú növekedést megalapozó lépések, és ez csökkenti a profitnövekedés esélyét.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1355,42 pontos, 1,03 százalékos emelkedéssel, 132 426,66 ponton zárt csütörtökön.
