Törökország számára a Nyugat elvesztette stratégiai jelentőségét és az ország inkább egy önálló regionális hatalmi pozíció kiépítésébe fogott. Rijád joggal gyanakodik arra, hogy Erdogannak az új szudáni programhoz nem volt meg a pénze és valójában katari alapok segítségével hatol be arab területekre. De Egyiptomban is leolvadtak a biztosítékok.
 |
| Romos épület Suakin-ban. (Fotó: Wikimedia Commons/Bertramz) |
Erdogan elnök az elmúlt hetekben meglepően békülékeny hangnemben beszélt az EU-ról és Németországról, szavai szerint „nincs probléma velük”. December utolsó napjaiban a diplomáciai enyhülés volt érezhető Ankara és Washington viszonyában is: az USA egy hete bejelentette, hogy ismét ki fognak adni vízumokat Törökországban, miután megfelelő garanciákat kaptak arra, hogy nem tartóztatják le, vagy nyomoznak a munkájukat végző konzulátusi munkatársakkal szemben.
Erdogan gesztusainak a Nyugat irányába egyszerű oka van: Törökország számára a Nyugat elvesztette a stratégiai jelentőségét és az ország inkább egy önálló regionális hatalmi pozíció kiépítésébe fogott, ahelyett, hogy szorosan betagozódna egy nyugati nemzetközi szövetségbe. Mivel Ankara a mai napig a NATO második legerősebb szárazföldi haderejével bíró tagállama, a védelmi szövetség jobban teszi, ha időben felkészül az új felállásra a turbulens térségben.
Az új lépés
Erdogan, az önjelölt „neo-ottomán szultán” tehát szorgalmasan rakosgatja a bábukat a térségben geopolitikai játszmája keretében. A legújabb sakkhúzása karácsony előtt érkezett, amikor váratlanul megegyezett Szudánnal arról, hogy felujítja Suakin kikötőjét a Vörös-tenger partján, amely azután mind a török civil-, mind a török hadihajók számára megnyílik. Az egykori ottomán kikötő tranzit-állomásként működött muszlim zarándokok számára Mekka irányába – most Erdogán vissza akarja állítani ezt a funkcióját, a török hadsereg közvetlen felügyelete alatt.
 |
| Káncz Csaba |
Suakin jelenleg egy Szudánhoz tartozó sziget, de 1517-ben még I. Szelim oszmán szultán katonai főhadiszállásaként szolgált. A brit gyarmatosítók aztán kiszorították az ottománokat és saját bázisukat hozták létre 1883-1885 között. 1922-ben Szudán vette át, de 1939-ben magára lett hagyva a kikötő. Suakin mostani felujítása egy tágabb, 650 millió dolláros megállapodás része, amelynek keretében Ankara egy új repteret épít a főváros, Kartúm számára és befektet a szudáni gyapot-termesztésbe, elektromos iparba és gabona-silók építésébe.
Szaúd-Arábia roppant ideges ettől a döntéstől és erre minden oka meg is van. Először is a török csapatok veszélyesen közel kerülnek szaúdi területekhez, tekintve a sziget közelségét a szaúdi Dzsidda kikötőjéhez.
Másodszor, Rijád joggal gyanakodik arra, hogy Erdogannak ehhez az ambíciózus szudáni programhoz nem volt meg a pénze és valójában katari alapok segítségével hatol be arab területekre. Márpedig tavaly június óta Szaúd-Arábia blokád alatt tartja Katart, mivel az támogatja a Muszlim Testvériséget és Iránt.
Egyiptom is a plafonon
Nem véletlen tehát, hogy Egyiptomban is leolvadtak a biztosítékok, hiszen a Muszlim testvériség tagja, egyben volt egyiptomi elnök, Muhammad Morszi jelenleg is börtönben ül. Mi több, Egyiptom és Szudán között megoldatlan területi konfliktus is van (Halaib Háromszög), ahova az 1990-es évekbe Kairó még csapatokat is vezényelt. De Kartúm most megerősítve érezheti magát a vitában, török hátszéllel.
Ankara egyébként tavaly ősszel már létrehozta katonai bázisát a térségben, a viharvert Szomáliában, miután Kína is haditengerészeti kikötőt állított fel Dzsibutiban. Érdekes módon miközben mind Irán, mind Törökország, mind Kína, mind az Egyesült Arab Emírségek erősítik katonai pozícióikat a Vörös tenger partján, Moszkvának nincsen állandó bázisa a térségben és Washingtonnak is csupán egy, Dzsibutiban. Az amerikai hadihajók nem kötnek ki a Vörös-tengeren – az Ötödik flotta a Perzsa-öbölben állomásozik, míg a Hatodik flotta Nápolyban – így egy stratégiai fontosságú terület továbbra is nyitott a frissen érkezőknek – mármint természetesen azoknak, akiknek van merszük oda betenni a lábukat.
Káncz Csaba jegyzete
Címlapon
Sosem látott árvíz jöhet Magyarországon – hogyan védjük meg értékeinket?
Szakértők szerint idén akár az elmúlt évek legnagyobb árvizére számíthatunk, a rekordmennyiségben felhalmozódott hó és az enyhe időjárás miatt felgyorsult olvadás következtében. Bár a szakértők óvatos feltételezésekbe bocsátkoznak csak, a biztosítók figyelmeztetik a lakosságot: érdemes még most átnézni és frissíteni a biztosítást, hogy badott esetben garantáltan fizessen a biztosító.
- Már nem Castro Kuba elnöke
- Sosem látott árvíz jöhet Magyarországon – hogyan védjük meg értékeinket?
- Új híd épül a Dunán – elképesztően jól néz ki
- Egyre csúnyább a botrány: előzetesben egy fejes
- Anglia a birodalmi múltba réved és légvárakba kapaszkodik
- Varga: ezt tervezi a kormány a következő években
- Szombaton munkanap: te mennyire veszed komolyan?
- Tombol a tavasz – de mikor csap le a jégeső?
- Van olyan autó-átalakítás, amiért azonnal jár a bírság
További cikkek
-
Nem várt hírrel robbantott az őrült diktátor: mégsem pusztul el a világ?
Egy ügyesen csomagolt bejelentést tett Kim Dzsongun: leállnak az észak-koreai atomkísérletekkel, még a kísérleti telepet is bezárják - a koreai diktátor határozott üzenetet küldött a közelgő csúcstalálkozók előtt. Nagyon régen volt már olyan, hogy távolodott a nukleáris háború réme, nem csoda, ha a fél nyugati világ reménykedve tapsol a bejelentésnek. Tovább
-
Komoly hiányosságok: szinte senki sem védi rendesen a dolgozóit?
Az NGM jelentése alapján a munkáltatók döntő többségénél találtak valamilyen hiányosságot. Tovább
-
A Facebook válságkezelést tanulhatna a Starbuckstól
A két ikonikus cég botrányba keveredett, az egyik lassan és bizonytalanul reagált, a másik gyorsan és határozottan intézkedik. Tovább
-
Csúcson az olajár és az amerikai hozamok
Tegnap újabb, közel négy éves csúcsra emelkedett az olajár, miközben az amerikai állampapírok hozama ugyancsak több éve nem látott szintre emelkedett. Tovább
-
Megvannak a tervek: akadálymentesítik a 3-as metrót
Pár év múlva szinte mindenhol ferdepályás felvonók lesznek. Tovább
-
Anglia a birodalmi múltba réved és légvárakba kapaszkodik
London erősíti az észak-európai biztonságpolitikai tengelyt, amely a brit szigetektől a Baltikumig húzódik. Tovább
-
Mikor kezdődik a Lánchíd felújítása? Mi lesz a városnéző buszokkal?
Ezekről a kérdésekről is tárgyal jövő héten a Fővárosi Közgyűlés. Tovább
-
Pozitívra javította Csehországot a Moody's
Pozitívra javította az eddigi stabilról Csehország államadós-besorolásának kilátását pénteken a Moody's Investors Service. Tovább
-
Már nem Castro Kuba elnöke
A rendszeralapító Fideltől öccse, Raul vette át a posztot, de most már ő is 86 éves lett, ideje volt egy ifjabb elnököt keresni. Tovább
-
Varga: ezt tervezi a kormány a következő években
A gazdaságpolitikai célok változatlanok maradnak, továbbra is fontos szempont a stabil gazdasági övekedés és a bankrendszer megerősítése. Tovább
-
Az orosz pilótákon állna bosszút Amerika?
A Kreml szerint szándékosan akadályozzák az orosz pilóták vízumigénylését, ami gondot okozhat a légi forgalomban a két ország között. Tovább
-
Váratlan fordulat: átneveztek egy országot
A dolog pikantériája, hogy Afrika utolsó abszolút monarchiáját nevezték át. Tovább
-
Nagy pókerjátszma Irakban - az oroszok elveszik Kurdisztánt?
Oroszország nemcsak Szíriában aktív, az iraki Kurdisztánban is megvetette a lábát, befolyásra tett szert olajipari szerződésekkel. Tovább
-
Esély sincs önálló oktatási minisztériumra?
A szakszervezet szerint szükség lenne rá. Tovább
-
Autónepperekre csaptak le: így csaltak el rengeteg pénzt
Akár 10 évet is kaphatnak. Tovább
-
Valami nagyon furcsa készül: mi köze a franciáknak a spanyol választáshoz?
Jó eséllyel barcelonai polgármester-jelölt lehet egy volt francia miniszterelnökből. Tovább
-
Padlógázzal a falnak - Törökország iszlamista állammá alakul
Erdogan még azelőtt be akarja söpörni az új mandátumot a szükségállapot árnyékában, mielőtt a túlhevült gazdaság rohamos lassulásnak nem indul. Tovább
-
Lázár János befejezi: nem akar miniszter lenni
Visszavonulására Hódmezővásárhelyre már Orbán is tett utalást pénteki rádióinterjújában. Tovább
-
Bombát találtak a berlini főpályaudvaron
Lezárták és kiürítették az épület környékét, amíg hatástalanítják a világháborús bombát. Tovább
-
Van még szufla a gazdaságban - ennyivel nőhet a fizetésünk
Az elemzők szerint van még tér a béremelésre. Tovább
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Az önmegsemmisítő olajrali ellenére 37 százalék hozam egy év alatt – Hosszú Ferenc
-
Mindig feltűnnek különlegesen tehetséges alapkezelők – Boér Levente
-
Már ne a kötvények körében keressük a jó hozamokat – Kovács Mátyás
-
Megújuló energia: több százmilliárdos boom jöhet Magyarországon - Kovács Domonkos
-
Ne csak a hozamokat figyeljék, a kockázatokat is! - Schuszter Péter
-
Ázsiáig viszik a magyar kacsát, a céget talán a tőzsdéig – Szabó, Mihaletzky
-
Nem csak a bankok érdeke: rajtunk is múlik a felelős hitelezés - Szirmák Botond
