Hirdetés
Hirdetés

Erdogan merész húzása – ettől még a szaúdiak is kiakadtak

Káncz Csaba, 2018. január 04., 09:06

Törökország számára a Nyugat elvesztette stratégiai jelentőségét és az ország inkább egy önálló regionális hatalmi pozíció kiépítésébe fogott. Rijád joggal gyanakodik arra, hogy Erdogannak az új szudáni programhoz nem volt meg a pénze és valójában katari alapok segítségével hatol be arab területekre. De Egyiptomban is leolvadtak a biztosítékok.

Romos épület Suakin-ban. (Fotó: Wikimedia Commons/Bertramz)
Romos épület Suakin-ban. (Fotó: Wikimedia Commons/Bertramz)

Erdogan elnök az elmúlt hetekben meglepően békülékeny hangnemben beszélt az EU-ról és Németországról, szavai szerint „nincs probléma velük”. December utolsó napjaiban a diplomáciai enyhülés volt érezhető Ankara és Washington viszonyában is: az USA egy hete bejelentette, hogy ismét ki fognak adni vízumokat Törökországban, miután megfelelő garanciákat kaptak arra, hogy nem tartóztatják le, vagy nyomoznak a munkájukat végző konzulátusi munkatársakkal szemben.

Erdogan gesztusainak a Nyugat irányába egyszerű oka van: Törökország számára a Nyugat elvesztette a stratégiai jelentőségét és az ország inkább egy önálló regionális hatalmi pozíció kiépítésébe fogott, ahelyett, hogy szorosan betagozódna egy nyugati nemzetközi szövetségbe. Mivel Ankara a mai napig a NATO második legerősebb szárazföldi haderejével bíró tagállama, a védelmi szövetség jobban teszi, ha időben felkészül az új felállásra a turbulens térségben.

Az új lépés

Erdogan, az önjelölt „neo-ottomán szultán” tehát szorgalmasan rakosgatja a bábukat a térségben geopolitikai játszmája keretében. A legújabb sakkhúzása karácsony előtt érkezett, amikor váratlanul megegyezett Szudánnal arról, hogy felujítja Suakin kikötőjét a Vörös-tenger partján, amely azután mind a török civil-, mind a török hadihajók számára megnyílik. Az egykori ottomán kikötő tranzit-állomásként működött muszlim zarándokok számára Mekka irányába – most Erdogán vissza akarja állítani ezt a funkcióját, a török hadsereg közvetlen felügyelete alatt.

Hirdetés
Káncz Csaba
Káncz Csaba

Suakin jelenleg egy Szudánhoz tartozó sziget, de 1517-ben még I. Szelim oszmán szultán katonai főhadiszállásaként szolgált. A brit gyarmatosítók aztán kiszorították az ottománokat és saját bázisukat hozták létre 1883-1885 között. 1922-ben Szudán vette át, de 1939-ben magára lett hagyva a kikötő. Suakin mostani felujítása egy tágabb, 650 millió dolláros megállapodás része, amelynek keretében Ankara egy új repteret épít a főváros, Kartúm számára és befektet a szudáni gyapot-termesztésbe, elektromos iparba és gabona-silók építésébe.

Szaúd-Arábia roppant ideges ettől a döntéstől és erre minden oka meg is van. Először is a török csapatok veszélyesen közel kerülnek szaúdi területekhez, tekintve a sziget közelségét a szaúdi Dzsidda kikötőjéhez.

Másodszor, Rijád joggal gyanakodik arra, hogy Erdogannak ehhez az ambíciózus szudáni programhoz nem volt meg a pénze és valójában katari alapok segítségével hatol be arab területekre. Márpedig tavaly június óta Szaúd-Arábia blokád alatt tartja Katart, mivel az támogatja a Muszlim Testvériséget és Iránt.

Egyiptom is a plafonon

Nem véletlen tehát, hogy Egyiptomban is leolvadtak a biztosítékok, hiszen a Muszlim testvériség tagja, egyben volt egyiptomi elnök, Muhammad Morszi jelenleg is börtönben ül. Mi több, Egyiptom és Szudán között megoldatlan területi konfliktus is van (Halaib Háromszög), ahova az 1990-es évekbe Kairó még csapatokat is vezényelt. De Kartúm most megerősítve érezheti magát a vitában, török hátszéllel.

Ankara egyébként tavaly ősszel már létrehozta katonai bázisát a térségben, a viharvert Szomáliában, miután Kína is haditengerészeti kikötőt állított fel Dzsibutiban. Érdekes módon miközben mind Irán, mind Törökország, mind Kína, mind az Egyesült Arab Emírségek erősítik katonai pozícióikat a Vörös tenger partján, Moszkvának nincsen állandó bázisa a térségben és Washingtonnak is csupán egy, Dzsibutiban. Az amerikai hadihajók nem kötnek ki a Vörös-tengeren – az Ötödik flotta a Perzsa-öbölben állomásozik, míg a Hatodik flotta Nápolyban – így egy stratégiai fontosságú terület továbbra is nyitott a frissen érkezőknek – mármint természetesen azoknak, akiknek van merszük oda betenni a lábukat.

Káncz Csaba jegyzete

Cetelem MKB Cib További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Trump megint óriásit keménykedett Kínával szemben

Trump megint óriásit keménykedett Kínával szemben

Donald Trump amerikai elnök kész rá, hogy az eddiginél is magasabbra emelje a kínai importvámokat - közölte a Fehér Ház. Az elnök korábban arról beszélt a G7-találkozóján, hogy a kereskedelmi háború nem okoz feszültséget más országok és az Egyesült Államok kormánya között.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Szerinted gyengülni fog a forint, vagy erősödni? Hol lesz év végén az euró?