Forró ősz: utcai harcok a Champs-Élysées-n december elsején Párizsban, a háttérben a Diadalív.  EPA/YOAN VALAT

Miért ilyen mérgesek a franciák?

A november közepe óta tartó tüntetéseket eredetileg az üzemanyagárak emelkedése váltotta ki. A Franciaországban legelterjedtebb üzemanyag, a dízel ára 23 százalékkal literenkénti 1,51 euróra (488 forintra) emelkedett az elmúlt 12 hónapban – ilyen magas árra utoljára a 2000-es évek elején volt példa.

A drágulás hátterében az áll, hogy a Macron-kormány környezetvédelmi adót vetett ki az autósokra – ez a dízelnél literenként 7,6, a benzinnél 3,9 eurócentes emelést jelentett -, majd úgy döntött, hogy januártól további 6,5, illetve 2,9 centtel emeli az árakat. Utóbbi bejelentés volt az utolsó csepp a pohárban. Mindezt tetézte, hogy októberig az olaj világpiaci ára is emelkedett.

Elemzők szerint ugyanakkor a tüntetők nem csupán az üzemanyagár, hanem az általános elégedetlenség, a növekvő adók és az életszínvonal csökkenése miatt vonultak utcára.

„Elég volt. Keveset keresünk, túl sokat adózunk, és emiatt egyre terjed a szegénység. Eközben a minisztereknek és az elnöknek mesés fizetésük van. Nem vagyok a gazdagok ellen, csak a javak tisztességesebb elosztását szeretném. Munkanélküli vagyok, és egyre nehezebb állást találni. És ha még találsz is valamit, a fizetések olyan alacsonyak, hogy nem fog javulni a helyzeted – sőt, még rosszabbodhat is. Elfogadhatatlan, hogy nincsenek tisztességes fizetések, a hónap végén pedig még élelemre sem jut.” (Idir Ghanes, 42 éves párizsi munkanélküli. Forrás: Guardian)

A megmozdulások három hét alatt sem fulladtak ki, és összesen már több százezren vonultak utcára. Csak a mostani hétvégén 136 ezren tiltakoztak országszerte a francia belügyminisztérium becslése szerint.

És miért lángol a Champs-Élysées?

A tüntetések számos esetben vandalizmusba csaptak át: a tömeg egy kisebb része autókat, épületeket gyújtott fel, kirakatokat tört be és fosztogatott. A zavargásokban csak ezen a hétvégén 263-an sérültek meg, köztük 81 rendőr. 682 embert előállították, és közülük még 378-an voltak vasárnap este is őrizetben.Többségük gyorsított eljárásban a hét elején bíróság elé kerül és várhatóan börtönbüntetést kap.

Az erőszakot sok demonstráló maga is elítélte, de olyanok is vannak, akik szerint ez benne van a pakliban.

„Ez az erőszak legitim. Minden hónapban 500 euró mínuszban vagyunk. Három éve nem mentünk nyaralni.” (Chantal, 45 éves, kétgyermekes nő, Lorraine. Forrás: France24.com)

A megmozdulások eddig legkevesebb három halálos áldozatot követeltek. November 16-án egy motoros halálra gázolt egy tüntetőt a délkelet-franciaországi Pont-de-Beauvoisinban. Feltehetően pánikba esett, miután a tiltakozók megállították. Marseille-ben egy 80 éves nő azért halt meg, mert a lakásában arcon találta egy könnygázgránát, miközben le akarta húzni a redőnyt. Egy személy pedig Párizs közelében vesztette életét.

De miért sárga mellényben dobálják a Molotov-koktélokat?

A sárga mellény használata szimbolikus, és a benzinár-emelésre utal. Franciaországban ugyanis a törvény minden autóst kötelez arra, hogy tartson az autójában egy ilyen láthatósági mellényt.

Akkor ez most jobbos vagy balos zavargás?

Semelyik, vagy ha úgy tetszik, mindegyik. A megmozdulásokban részt vesznek szélsőbalos anarchisták és szélsőjobbos nacionalisták, akik sajtóhírek szerint vállvetve harcolnak a barikádokon. Ott vannak emellett úgymond átlagos, középosztálybeli polgárok is, valamint alighanem olyan fiatalok is, akik csak a balhét keresik. A tüntetések főleg a közösségi médián szerveződnek, kijelölt vezető nincs.

„Nem vagyok jobb- vagy baloldali. Sárgamellényes vagyok. Nem azért vagyunk itt, hogy egy politikai pártot támogassunk. Többségünk pacifista, és nem akar harcolni. Átlagos emberek vagyunk, elegünk van. Tavaly Macronra szavaztam, de becsapva érzem magam. Mérges vagyok. Tévedtem. Macron a mi XVI. Lajosunk, és tudjuk, hogy ő a guillotine alatt végezte.” (Marie Lemoine, 62 éves provinsi tanár. Forrás: Guardian)

Sárgemellényes tüntető Bordeaux-ban. EPA/CAROLINE BLUMBERG

A megmozdulásokhoz hétfőn a középiskolás diákok is csatlakoztak, és csaknem száz tanintézményt elfoglaltak. Ők az oktatási reform ellen is tiltakoznak.

Tehát Macron ellen lázadtak fel a franciák?

A tüntetők visszatérő panasza, hogy Macron nem figyel rájuk, nem hallgatja meg őket, és nem enged a követeléseiknek. Őszi közvélemény-kutatások szerint a francia elnök népszerűségi indexe mélypontra süllyedt: a megkérdezettek 71 százaléka már nem bízik benne.

Igaz, egyes elemzők szerint a francia elnök számításba vette, hogy népszerűtlen intézkedései miatt az első két évben sokan elpártolnak tőle, és abban bízik, hogy elnöksége második felében, népszerűbb intézkedésekkel maga mellé állítja majd a franciákat. Kérdés ugyanakkor, hogy számolt-e ilyen heves és tömeges tiltakozásokkal.

A centrista-liberális Macron tavaly meggyőző fölénnyel nyerte az elnökválasztásokat: a második fordulóban a franciák kétharmada szavazott rá, és mindössze egyharmada Marine Le Penre, a Nemzeti Gyűlés (korábbi Nemzeti Front)  elnökére. Ugyanakkor sokan csak azért álltak be mögé, mert nem akarták, hogy egy nacionalista-antiglobalista elnöke legyen Franciaországnak.

És mi lesz most? Engedni fog Macron, vagy leég egész Párizs?

A helyzet komolyságát a francia elnök is érzi. Vasárnap, miután visszatért az argentínai G20 csúcsról, válságtanácskozást tartott hivatalában Édouard Philippe kormányfővel és a belügyminiszterrel, és arra kérte a miniszterelnököt, hogy hétfőn fogadja valamennyi parlamenti párt vezetőjét és a tüntetők képviselőit, hogy közösen találjanak kiutat.

A rendőrség rendkívüli állapot bevezetését kérte, erre azonban a kormány nem hajlandó.

Macron integet a párizsiaknak, miközben felméri a hétvégi összecsapások okozta károkat    EPA/ETIENNE LAURENT

Az ellenzék és a sárgamellényesek konkrét és azonnali intézkedést követelnek a kormánytól, legfőképpen moratóriumot az üzemanyagok adójának január 1-től tervezett emelésére. Az ötletet több kormánypárti képviselő is támogatja. Marine Le Pen és Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Lázadó Franciaország vezére pedig a parlament feloszlatását és előrehozott választások kiírását követeli.

Macron egyelőre azt hangoztatja, hogy nem fog változtatni a politikáján, mivel azzal csak tologatná a legsürgetőbb problémák megoldását. Eközben azonban hatalmas nyomás nehezedik rá, ezért a BBC szerint elképzelhető, hogy még szombat előtt "bejelentést tesz".

Tehát egy kompromisszumos javaslatot tehet le az asztalra annak érdekében, hogy kifogja a szelet a viharból, és megakadályozza, hogy a tüntetők a jövő hétvégén is "szétkapják" a fővárost.

UPDATE1:

Lemondták a keddi találkozót, bejelentés várható

Lemondta a miniszterelnöki hivatalban keddre tervezett egyeztetést a sárgamellényesek egyik, magát mérsékeltnek mondó csoportja. "Erős gesztust kértünk, mielőtt odamegyünk: az üzemanyagadó befagyasztását. Ezt nem fogjuk megkapni. Nem kívánunk politikusok bábjai lenni, akik utána kioktatnak minket" - idézte az MTI Benjamin Cauchyt, az egyik csoport szóvivőjét. Szerinte a felhívást aláíró valamennyi sárgamellényest megfenyegették radikális társaik azzal, hogy nem szavatolják a biztonságukat, és élőláncot fonnak a miniszterelnöki hivatal köré, hogy a mérsékeltek ne tudjanak bemenni.

Eközben az államfő a miniszterelnökkel és a kormány több tagjával egyeztetett egy erős gesztust jelentő szociális intézkedéscsomagról, amelyet a héten kívánnak bejelenteni. A kormányfő hétfőn valamennyi parlamenti párt vezetőjét és mintegy harminc vezető politikust fogadott, akiknek többsége a januári adóemelések elhalasztását javasolta a kormánynak.

Hétfőn a középiskolások mellett a mentősök is csatlakoztak a megmozduláshoz, a sárgamellényesek pedig blokád alá vonták a Total olajvállalat 75 üzemanyagraktárát.

UPDATE2:

Kedden a francia kormány bejelentette, hogy befagyasztja az üzemanyagadót.