A családok pénzügyi helyzete, a megtakarítások magyarországi piaca az elmúlt években komoly átrendeződésen esett át, az utóbbi években egyre inkább az öngondoskodás került előtérbe. Ennek a trendnek számos oka van: a 2008 óta elhúzódó válság gazdasági bizonytalanságot hozott magával, felismerte a lakosság, hogy csak magára számíthat, óriási a hitelállománya, a létfenntartásnak egyre magasabbak a költségei. Mindezek közvetett hatásaként visszaesett a házasságok, növekedett a válások száma, kitolódott a gyermekvállalás időpontja, mindez jelentősen átalakította a lakosság pénzügyi lehetőségeit, megtakarítási szokásait.
A Groupama Garancia Biztosító és a GfK Piackutató Intézet 2013 májusában egy 300 fő megkérdezésével készült, reprezentatív online felmérés keretében vizsgálta a 30-39 év közöttiek kiadásait, megtakarítási szokásait, a karrierépítés és az öngondoskodás közötti összefüggéseket és ez utóbbi egyre növekvő fontosságát.
Öngondoskodnának, ha futná rá
Pásztor Ildikó, a Groupama Garancia Biztosító értékesítés fejlesztési és támogatási főosztályvezetője elmondta, hogy a kutatás alapján a válaszadók 53 százaléka szerint már 20-29 éves korban el kellene kezdeni az öngondoskodást, ehhez képest a 30-asok csupán 14 százaléka nyilatkozik úgy, hogy van annyi tartaléka, hogy ne kelljen aggódnia a jövője miatt. Háromnegyedük szerint az öngondoskodás csupán a pénzről szól és kétharmaduk gondolja úgy, hogy nincs elegendő eszközük arra, hogy elkezdjék az öngondoskodást.
Ezekre megy a el a legtöbb pénz
A beszűkülő megtakarítási lehetőségekre hívja fel a figyelmet az is, hogy a 30-39 éveseknek csak a 17 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással. Ez a generáció a kiadásaiból 24 százalékot költ lakásfenntartásra, rezsire. További létfenntartáshoz kapcsolódó költség az élelmiszerek vásárlása, ami újabb 21 százalékos költséget jelent a családoknak, a közlekedés pedig 12 százalékkal a harmadik legnagyobb tétel.
A kutatás válaszadóinak 48 százaléka jelölte meg elsődlegesen legnagyobb kiadásnak a lakáscélú kiadásokat, míg 36 százalékuk mondta azt, hogy a legnagyobb tétel a családnak a hiteltörlesztések fizetése. A kötelező kiadások mellett (rezsi, lakáshitel, étel, közlekedés), amelyek összesen 57 százalékra rúgnak a harmincas korosztály költségeiből, a kiadások között csak 4-5. helyén jelenik meg a megtakarítás, és ott is csak 10-11 százaléka említi a válaszadóknak. Pásztor Ildikó szerint ez azért nagyon elkeserítő, mert épp annál a generációnál korlátozott a megtakarítási lehetőség, akiknél fontos lenne a jövő tervezése.
Fő a biztonság?
A gazdasági bizonytalanság legszembetűnőbb jele, hogy a válság előtti adatokhoz képest 61 milliárddal kevesebbet költünk életbiztosításra – mondta Pásztor Ildikó.
A 30-asok már hosszabb távra terveznek, inkább életbiztosításban tartják a megtakarításaikat, 25 százalékban választották ezt a formát, vagy önkéntes nyugdíjpénztárral bírnak (8%). A 20-as korosztály még 53 százalékának van betéti számlája és csak 16 százalékukra jellemző az életbiztosítás, nyugdíjra pedig ez a generáció még nem spórol.
Tanulni, utazni kellene nem a váratlan kiadásokra spórolni
A megtakarítási célok ebben a korcsoportban jelentősen eltérnek az össznépességi átlagtól. A 30-as korosztályban az átlaghoz képest nagyobb arányban (20-30%) jelennek meg a „fészekrakással” kapcsolatos célok, akár lakásvásárlás, akár lakáshitel törlesztése révén vagy épp a lakás bővítése, felújítása. A kicsit idősebbeknél már megjelenik a gyerek „felnevelésével” való tervezés, 32 százalékban vannak azok, akik gyermekük jövőjére, taníttatására teszik félre pénzüket. Ugyanilyen arányban (20-30%) találjuk a megtakarítási célok között a váratlan kiadásokat, valamint a munkahely elvesztése miatti jövedelem kiesés pótlását.
Kozák Ákos, a GfK ügyvezetője szerint ez egy nagyon szomorú adat, mivel a bizonytalanságot jelzi, hogy az azonnali kiadás megjelenik a megtakarítási célok között. A nemzetközi trendeket elemezve azt kell, hogy mondjam, ez magyar sajátosság. Ennek a generációnak tanulni, utazni kellene vagy épp a gyermekvállalást tervezni – mondta a kutatásvezető.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
