A több, forgalomban lévő bankjegytípusba könnyű belezavarodni, ami a lakosságnak kellemetlenségeket, míg a pénzhamisítóknak kedvező terepet jelenthet, ezért összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Mit jelent, ha egy bankjegyet bevontak?
Az MNB honlapján szereplő leírás szerint a bankjegyek bevonása csak azt jelenti, hogy az adott bankjegycímlet elfogadása például a boltokban való fizetések során nem kötelező. Ahogy azt a Privátbankár.hu is megírta korábban, már csak október végéig fogadják el a régi típusú ezreseket a boltokban. >>>
Mit kell tenni, ha lejárt pénzt kaptunk mégis?
Kétségbeesnünk semmiképpen sem kell, mivel a jegybank a kivont bankjegyeket a kivonás napjától kezdve névértéken 20 évig még átváltja törvényes fizetőeszközökre. Abban az esetben, ha nincs időnk eljutni az MNB lakossági pénztárához, két opció is felmerülhet.
Egyrészt a jegybanktörvény vonatkozó rendelkezése alapján a forgalomból bevont bankjegyeket 3 évig a posták is átváltják. Emellett több banknál és postánál a 3 éven túl is lehetőség van a beváltásra, illetve sok helyen a szolgáltatások igénybevételénél is elfogadják fizetségként. Érdekesség, hogy ez nem csak a bankjegyekkel van így, a forgalomból bevont érméket a bevonás határnapjától számított 1 évig a hitelintézetek és a postahivatalok is átváltják.
Mi a helyzet a pénzhamisítással?
A jegybanknak nem meglepő módon komoly bankjegyhamisítás elleni stratégiája van, amely három pilléren nyugszik:
- Védelem és fejlesztés: Az MNB folyamatosan – napi gyakorisággal - monitorozza a hamisítás helyzetét valamint ezzel összefüggésben vizsgálja a hamisítási elleni védelmet szolgáló műszaki fejlesztések lehetőségeit és szükségességét.
- Együttműködés a hatóságokkal: az MNB a készpénzhamisítás megelőzését és visszaszorítását szolgáló együttműködési megállapodást kötött a rendőrséggel, így a két szervezet között hatékony, naprakész információáramlás valósulhat meg.
- Felhasználók támogatása: az MNB az igények feltárásával és figyelembe vételével segít minden hozzá forduló felhasználó – így különösen a pénzintézetek, a pénzkezeléssel és pénzfeldolgozással foglalkozó vállalkozások, valamint a kereskedelemben dolgozó pénztárosok részére a hamisítványok felismerése és kiszűrése tekintetében.
Emellett ahhoz, hogy kiszűrjék a hamis pénzeket, hozzájárulnak a bárki által könnyen azonosítható, megfelelően védett bankjegyek is. Azt talán senkinek sem kell bemutatni, hogy minden magyar készpénzforgalomba bekerülő bankón vannak egyedi jelek, a jegybank összeszedte, hogy melyiknél mire kell figyelni, ha az eredetiségről meg akarunk győződni. >>>
Lehetséges a bankjegyek ellenőrzése a mindennapi vásárlások során is, amikor segédeszközök híján „csak” látásunk és tapintásunk áll rendelkezésre, más helyzetekben, szükség esetén mód van arra, hogy egyszerű eszközöket – leggyakrabban UV-lámpát vagy nagyítót – is igénybe vegyünk.
Mit kell tenni, ha hamis pénzt kapunk?
Az elővigyázatosság ellenére is van, hogy hamisítványok bekerülnek a forgalomba, igaz a jegybank szerint ennek nagyon kicsi az előfordulási esélye. .
Az olyan bankjegyet és érmét, amelynek valódiságával kapcsolatban a legcsekélyebb kétség is felmerül, szakértői vizsgálatra valamely hitelintézetnek, a postának vagy a Magyar Nemzeti Banknak kell átadni.
A kereskedőknek alapvető gazdasági érdekük fűződik ahhoz, hogy pénztárosaik, vagy az általuk üzemeltetett önkiszolgáló pénztárgépek, árusító automaták megbízható módon tudják ellenőrizni a bankjegyek valódiságát, hiszen az utólag felismert hamisítvány egyrészt veszteséget jelent számukra, munkaügyi viták forrása lehet, de a cég jó hírnevét is csorbíthatja.
Amennyiben hamis pénzzel történő fizetés gyanúja merül fel, minden érintettnek érdeke a körültekintő eljárás. Büntetőjogi szempontból a pénzhamisítás és a hamis pénz forgalomba hozatala bűncselekménynek minősül. Fontos kiemelni, hogy az is vétséget követ el, és így büntethetővé válik, aki jóhiszeműen jut hozzá a hamis pénzhez, azonban amikor utólag észleli annak hamis voltát, mégis fizetni próbál vele.
A hamisítványokat a lefoglaláskor felvett jegyzőkönyv kíséretében a MNB-be kell megküldeni, ahol részletes szakértői vizsgálatnak vetik alá azokat. A Btk. 389. paragrafusa szerint a pénzhamisítás büntetési tétele súlyos esetben akár 15 év is lehet.
A jövő héten a KSH több adatot is közöl, ismerteti az ipar és a kiskereskedelem teljesítményét, valamint a lakásépítések alakulását. 
