|
| Horváth István |
A gazdasági növekedés, a költségvetési hiány, az infláció nagyon kedvezően alakult Magyarországon az utóbbi időben, az államadósság pedig, ha lassan is, de csökken – mondta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója a cég prémium befektetői előadásán. Az európai mezőnyben középtájon vagyunk növekedésben, a régióból Csehország, Románia, Lengyelország, Bulgária is túltesz rajtunk.
A magyar gazdaságnak sokat segített, hogy folyamatosan érkezik Brüsszelből a pénzeső, a GDP öt százaléka. Magyarország az egyik nagy haszonélvezője az európai uniós pénzeknek, nagyjából a GDP három százaléka érkezik évente.
Nincs tőkebeáramlás
Az évi 2-3 százalékos növekedés akkor lenne jó, ha tartósan fenn tudna maradni. Akkor nem lenne reménytelen az Ausztriához való felzárkózás – mondta Horváth. Az ország az egész EU-ban a legnyitottabb, egy külső megingás komoly következményekkel járna ránk nézve is. A működőtőke-beáramlás 2010 óta a nullához van közel, ami nem kedvez a növekedésnek.
A növekedéshez munkaerő is kell, ám mi mind a közoktatásra, mind az egészségügyre nagyon keveset költünk a GDP százalékában, ami rontja a hosszú távú növekedési esélyeket. A munkaerőt terhelő adók és közterhek is a legmagasabbak nálunk a régióban.
Laza marad az MNB
Rövid távon az állami intézkedések, beruházások, állami támogatások viszont valamennyire lendítenek a gazdaságon, például az építőiparban.
Az MNB még sokáig laza maradhat, a bankrendszerben pedig már megjelentek a negatív kamatok a betéti oldalon. A forintról azt gondolja az alapkezelő, hogy sok tényező húzza mindkét irányba, a jegybank inkább gyengítené szeretné a gazdaság élénkítése céljából. A beáramló EU-s pénzek azonban forinterősítő hatásúak. Az alapkezelő továbbra is inkább stabil forintra számít az idén.
Csak a bizonytalanság a biztos
Egy dologban sokan egyetértenek, nagy mozgások várhatók az idén a tőkepiacokon – mondta Horváth István. Nagy idegességgel indult ez az év, számos kockázat van a világban, még a fejlett országokban is. Európában a migráció, az USA-ban például az informatikai biztonság, másutt, feltörekvő országokban politikai bizonytalanságok vagy a kimagasló munkanélküliség.
Az idei hullámvasútból a piacok úgy-ahogy ki tudtak lábalni, de a kockázatok megmaradtak. Az alapkezelő szerint a kínai gazdaságot részben a jüan leértékelésével, részben állami beruházásokkal próbálják stabilizálni. A piacokat nagyon elbizonytalanította a nyersanyagárak tavalyi zuhanása. Nyomasztó jóslatok láttak napvilágot, mint például a BP vezetőjének az a nyilatkozata, hogy az úszómedencék is tele lesznek olajjal. A jó hír az egészben, hogy nem a kereslettel van a probléma, hanem túlkínálat áll fenn.
Verziók az olajpiacra
Az alapkezelő várakozásai szerint többféle megoldása is lehetne a helyzetnek, az egyik, ésszerű verzió, hogy a termelők megegyeznek a termelés visszafogásáról. Ennek esélye eléggé csekélynek látszik. A durva megoldás, ha kitermelők menne csődbe, vállalatok vagy egész országok. A harmadik, lassú megoldás, ha az olajár sokáig alacsony marad, és a beruházások elmaradásával fokozatosan csökken majd az olaj ára.
Az alacsony olajárnak örülhetnek az importőrök, közöttük Magyarország is. Az alacsony olajáron megspórolt megtakarításokat várhatóan más területeken fogják elkölteni.
Válságokból tanul Európa
Európában az európai közösség válságokon keresztül építkezik, minden újabb próbatétel megoldásokra sarkall – mondta Horváth István. Van ugyan növekedés, de gazdaságból azonban hiányzik a valódi lendület, a fejlődés nagyon lassú. Amikor a gazdaság döcög, akkor az EKB nem fél bevetni saját eszközeit, alacsony kamatokkal, kötvényvásárlásokkal avatkozik be.
Formálódik egy egyre szorosabb politikai közösség, a legnagyobb kihívás a migráció. A határok visszaállítása a Schengeni Övezetben visszalépés lenne, a nyitott gazdaságok, mint Magyarország szenvednék meg ezt leginkább.
Nem valószínű a Brexit
Ha a Brexit megvalósulna, Nagy-Britannia kilépne, azzal az EU is, a britek is sokat veszítenének. A legnagyobb brit fogadóirodák árjegyzései szerint egyébként 60-70 százalék az esély arra, hogy a britek bennmaradnak az EU-ban. Ez lenne a jobb kimenetel gazdasági szempontból.
Az USA gazdasága most különösen jól teljesít, dübörög a munkaerőpiac, havonta kétszázezer munkahely jön létre már évek óta. Az amerikai háztartások fogyasztása is folyamatosan bővül.
Soros és a reflexió
Az alapkezelő véleménye szerint a kockázatok a gazdaságot nem tudják komolyabban visszavetni, az év eleji félelmek túlzottak voltak. Ennek ellenére nincs itt az ideje annak, hogy a részvények felé nyissunk. Csak hosszú távú befektetésre javasolnak részvényeket.
Ha jó a gazdaság, akkor jók a piacok. De Soros György reflexió-elmélete szerint a gyenge tőkepiacok is visszahatnak a gazdaságra, ezért a tőkepiaci bizonytalanság Horváth István szerint lehúzhatja az üzleti bizalmat is. Évek óta évi három százalék körüli volt az emelkedés a világgazdaságban, ennyit várnak erre az évre is.
Vegyünk a visszaesésekben
A nagyon alacsony kamatok világában különösen oda kell figyelni a megtakarításainkra – mondta Krizsai János igazgató. Míg a korábbi években volt reálkamat, ma már az infláció magasabb lehet, mint a biztonságos kamatozó befektetések kamata, betétben elhelyezett pénzünk veszíthet a vásárlóértékéből. A magasabb hozamhoz azonban pluszkockázatot kell vállalni.
Amikor a fundamentumok alapvetően rendben vannak a piacon, akkor a visszaeséseket érdemes vásárlásokra kihasználni Krizsai szerint, elkerülni a legtipikusabb kisbefektetői hibákat. Például amikor a piac alján megijedve kiszáll, vagy fellendülés után beszáll a befektető.
Vegyünk olajrészvényeket
Az alapkezelő portfólió-építési stratégiája szerint pénzpiaci, tőkevédett, árfolyamvédett vegyes, kötvény- és részvényalapokból érdemes portfóliónkat felépíteni. Nem lehet ugyanis előre tudni, hogy melyik eszközosztály fog a legjobban teljesíteni. A K&H Alapkezelő részben a fogyasztáshoz kapcsolódó szektorok fellendülésében bízik, de az energiaszektorra is figyel.
Az olajipari vállalatok részvényei most olcsók, ráadásul javul a hatékonyságuk, javul az eredménytermelő képességük. Miután az EKB már vállalati kötvényeket is vásárol, az európai olajcégek finanszírozása is könnyebbé válik.
Riasztó jelentések érkeznek a Gázai övezetből, több mint 140 ezer ember kényszerül elhagyni a palesztin terület déli részét. 
