Három hónap alatt az indiai rúpia euróárfolyama 24, a brazil reálé mintegy 17, a török líráé 12 százalékkal ment fel. Eközben az euró magyar forintban csak 3,8, a lengyel zlotyban 0,8, a román lejben 2,2 százalékkal ért többet, mint korábban. Összehasonlításképp, ha most a forint hirtelen 20 százalékkal megdrágulna, hasonlóan a brazil vagy az indiai pénzhez, akkor 361 forint lenne egy euró és 293 forint egy svájci frank. (Az európai devizákat leggyakrabban az euróhoz, a világ egyéb devizáit elsősorban a dollárhoz szokták mérni, mi most egységesen az eurót használtuk.)
Különböző devizák árfolyamváltozása | ||||
az euróhoz képest (százalék) | ||||
Ország | Pénznem | Jelzés | Árfolyamvált. | Árfolyamvált. |
(százalék/3 hó) | (százalék/hó) | |||
India | rúpia | INR | 23,79 | 13,95 |
Brazília | real | BRL | 16,74 | 3,86 |
Törökország | líra | TRY | 12,23 | 5,46 |
Mexikó | peso | MXN | 9,58 | 5,08 |
Thaiföld | baht | THB | 9,33 | 3,38 |
Fülöp-Szigetek | peso | PHP | 8,73 | 3,02 |
Dél-Afrika | rand | ZAR | 7,89 | 5,52 |
Oroszország | rubel | RUB | 7,69 | 1,22 |
Magyarország | forint | HUF | 3,79 | 0,78 |
Kína | jüan (renminbi) | CNY | 2,66 | -0,43 |
Románia | új lej | RON | 2,23 | 1,22 |
Dél-Korea | won | KRW | 1,5 | 0,16 |
Lengyelország | zloty | PLN | 0,79 | 1,92 |
Csehország | korona | CZK | -0,68 | -0,69 |
Forrás: Stooq.com, Bloomberg.com |
A térségünk részvénypiaca is viszonylag jól teljesített: az utóbbi három hónapban 1,2 százalékkal mentek fel „Közép- és Kelet-Európa” (Central and Eastern Europe) részvénypiacai a The Wall Street Journal keddi cikke szerint, miközben a feltörekvő részvénypiacok világszerte 7,5 százalékkal estek.
Forintot, zlotyt, koronát vegyenek
Nagyobb, 2,3 százalékos is lehetne az emelkedés, ha Oroszországot nem számoljuk bele, ahol az eső nyersanyagárak vágtak rendet a részvényárfolyamokban – teszik hozzá. Azt is megemlítik, hogy a dollárhoz képest a zloty és a bolgár leva is szép teljesítményt ért el. Mivel a leva az euróhoz van kötve (korábban a német márkához volt), ez nyilván elsősorban az euró erősödésének köszönhető.
Euró/forint májustól |
A cikk szerint most sok vagyonkezelő magyar forintot, zlotyt vagy cseh bankrészvényeket vásárol, mert abban bíznak, hogy Nyugat-Európa kilábalása a recesszióból másfél év után erősen meg fogja majd növelni a keresletet autók, gépek, berendezések és más eszközök iránt, amelyeket Kelet-Európában gyártanak.
Biztos kikötő vagyunk a viharban
Térségünk egy viszonylag biztos kikötőnek számít a feltörekvő piacok között – mondják, idézve a 36 milliárd dollárt kezelő Record Currency Management Ltd. alapkezelő egyik vezetőjét, amely lengyel zlotyt és magyar forintot vásárolt a második negyedévben. Javier Corominas szerint a magyar kereskedelmimérleg-többlet (az importot jóval meghaladó export) az egyik fő oka annak, amiért a magyar forintot vásárolni érdemes.
Több más nehéz helyzetben levő országnak, mint Indiának és Törökországnak éppen az a baja, hogy kereskedelmi deficitje van, amelyet kénytelen külföldi befektetésekből finanszírozni. Más nyilatkozók viszont sebezhetőnek tartják az egész régiónkat abban az esetben, ha a Fed változtat eddigi politikáján és csökkenti a pénzbőséget. A cikk említ olyan invesztorokat is, akik inkább cseh vagy lengyel befektetéseket eszközöltek, nem magyart, és azt is, hogy május eleje óta 230 millió dollár érkezett a lengyel részvényekre szakosodott alapokba.
Tovább kell gyengülnie a forintnak is?
„Ezért kell tovább esnie a fejlődő piacainak” címmel jelent meg érdekes vélemény a Zerohedge gazdasági blogportálon. Eszerint a felsorolt 13 ország közül Magyarország már az utolsó előtti helyen van a „carry” mértékében, azaz abban, hogy mennyivel hoznak többet a hazai államkötvények a dollárkötvények felett.
Ennek 3,02 százalékpontos értékét csak Új-Zéland múlta alul, miközben számos más ország – Oroszország, Brazília, Törökország stb. – jóval meghaladta az 5-10 százalékpontos sávban. Reálhozamban viszont már nincs ekkora különbség, valahol a középmezőnyben vagyunk.
(Forrás Zerohedge) |
Mi lesz, ha interveniálnak?
A „carry”, jelen esetben a dollár feletti kamat- vagy hozamfelár igen fontos, mert ha ez pozitív, megéri olcsó dollárhitelt felvenni és a másik ország devizáját vásárolni. Így erősítheti az adott devizát. (A listán nincsen rajta más feltörekvő európai ország, csak Oroszország.)
Egy másik ábra szerint azonban a feltörekvő országoknak jelenleg nem sok választásuk van. Vagy harcolnak a deviza értékének megőrzéséért, vagyis interveniálnak, mint Ukrajna vagy Indonézia, ez a devizatartalékaikat emészti fel, ami bizalomvesztéshez és további eséshez vezet.
Ne vágd tovább, dől a fa
Ha megemelik a jegybanki kamatszintet, mint Törökország, az csökkenti a gazdasági növekedést, ami szintén bizalomcsökkentő és árfolyamcsökkentő hatású lehet. Ha nem csinálnak semmit, úgyan úgy tovább eshet a deviza értéke. Ha fiskális (költségvetési, adózási) megszorításokat alkalmaznak, az pedig politikai nehézségeket okozhat.
Török líra májustól |
Arra az esetre nem térnek ki, ha emelés helyett az országban még csökkentik is a kamatszintet, mint nálunk. Erről Zsiday Viktor hazai alapkezelő és blogger ezt írja az Alapblogon: „Vágják, vágják, bár egyre kisebb csapásokkal, pedig már nem nagyon kéne vágni, mert dől a fa. Láthatóan egyenest rájuk.”
Döntéskényszerbe kerülhet az MNB
„Alapvetően két eset lehetséges. Ha fennmarad a nemzetközi hozamemelkedő trend (...) és az MNB vágja a kamatokat, akkor a forint vonzerejét fenntartó kamatkülönbség egyre szűkülni fog, és eljön a pillanat, amikor beijednek a befektetők, elszáll a forint (nemzetközi hangulattól függő mértékben képzeljünk ide bármit 310 és 350 között), és az MNB döntéskényszerben lesz. Vagy elkezdi elfüstölni a devizatartalékot, vagy visszaemeli a kamatot.„
...”A másik lehetőség, hogy a nemzetközi hozamemelkedés megáll, vagy akár visszafordul, kiderült, hogy az MNB-nek volt igaza, amikor bátran tovább vágta a kamatokat. Hiába volt veres az ég alja, nem ijedtek meg a vihartól - mondják majd büszkén, mert igazuk lett.”