A Policy Agenda a Friedrich Ebert Stiftung támogatásával kutatást készített a magyar dolgozók félelmeiről. Ez alapján a legtöbben a nyugdíjas évektől, az életszínvonal csökkenésétől és a munkahely egészségre gyakorolt negatív hatásaitól félnek.
Mitől félünk?
Az egyik legerősebb félelmünk a munka világában az egzisztenciális kiszolgáltatottságtól, és az el nem ismeréstől való félelem. Amikor dolgozunk, főként alkalmazottként, akkor munkaerőnket, tudásunkat, képességeinket és legfőképpen időnket bocsátjuk áruba. Ezért cserébe fizetést kapunk, amely biztosítja megélhetésünket. Pénzért veszünk szolgáltatásokat, árukat. Ebből tudunk befektetni, és tartalékot képezni. Ez utóbbiak képezik az anyagi függetlenségünket. Ha ez nincsen, akkor instabillá válik helyzetünk.
A Policy Agenda a kutatás során úgy csoportosította az egyes félelem-faktorokat, hogy a mindennapi félelmeinket, jövőtől való félelmeket és a kiszolgáltatottságtól való félelmeket tartalmazza. A kutatást dolgozók körében végezték, és ezt a kategóriát szélesen értelmezték - nem csak alkalmazottakat értettünk alattuk. Aki úgy tartotta magáról, hogy dolgozik, és ezért fizetést kap, még ha ez valójában valamilyen kényszervállalkozó-lét is, akkor is a vizsgált célcsoportba sorolták.
Ez alapján a magyar dolgozók legfontosabb 5 félelme a következő:
1. „Félek tőle, hogy nyugdíjas éveim alatt mindennapi megélhetési problémáim lesznek”- 40 százalék fél ettől;
2. „Félek tőle, hogy az elkövetkező években nem lesz elegendő a bérem a jelenlegi életszínvonalam fenntartására” – 31 százalék erősen, vagy nagyon erős fél ettől;
3. „Félek, hogy a jelenlegi munkám, vagy munkahelyem veszélyezteti az egészségemet” – a dolgozók 24 százaléka mondta ezt;
4. „Félek, hogy a sok munkával töltött idő miatt konfliktusba kerülök családi/magánéletemmel” – 23 százaléka mondja ezt a dolgozóknak;
5. A dolgozói társadalom 21 százaléka tapasztalt már az elmúlt években negatív megkülönböztetést munkahelyén, ezért ez már nem csak félelem számára, hanem valóságérzékelés is. A legerősebben a gyermekneveléssel kapcsolatos negatív megkülönböztetés jelent meg, majd a politikai vélemény miatti.
|
Valami, amitől most egyáltalán nem félünk A GKI gazdaságkutató legutóbbi felmérése alátámasztja: olyan időket élünk, amikor a gazdasági szereplők problémája sokkal inkább a munkaerőhiány, mint a munkanélküliség. A lakosság munkanélküliségtől való félelme még soha nem volt olyan alacsony, mint most áprilisban. |
Mennyire félünk?
A félelem-faktorok alapján összeállították a dolgozói társadalom félelemstruktúráját. Ezen osztályozás alapján a dolgozók 15 százalékát sorolták abba a körbe, ahol nincsenek vagy egészen minimálisak a félelmek, 38 százaléka a dolgozóknak az enyhe félelmekkel rendelkező csoportba sorolható. Ők már több kérdés kapcsán is tartanak a jelen és a jövő kihívásaitól, vagy bizonyos szegmensekben erős félelmeik vannak.
A harmadik körbe az erős félelmekkel rendelkező tartoznak. Ők alkotják a dolgozói társadalom 41 százalékát, míg egy szűk réteg – 6 százalék mindössze -, aki a válaszok alapján a nagyon erős félelmek kategóriájába sorolandó.
Ez majdnem 300 ezer dolgozó - ők a munka világának szorongói.
A nők és a diplomások jobban félnek
Azt látjuk az adatok alapján, hogy a nők erősebb félelmekkel rendelkeznek, mint a férfiak. A 40-59 éves korosztály félelmei nagyobbak, mint az azt megelőzőké, vagy az őket követőké. Iskolai végzettség kapcsán is jelentős különbségeket várunk a diplomások és a maximum általános iskolát végzettek között. Míg ez utóbbi csoportnak 46 százaléka mondta, hogy nagyon enyhe félelmei vannak a munka világában, addig a főiskolai, vagy egyetemi diplomával rendelkezőknek 66 százaléka mondta ezt. Nem véletlen, hogy náluk szinten minimális azok aránya, akik nagyon erős félelmekkel bírnak. Azaz minél magasabb az iskolai végzettség annál inkább csökkennek a félelmei a dolgozóknak - írja a Policy Agenda.
Ami jó hír: szeretjük a munkahelyünket és a jövedelmünket
A Policy Agenda azt is megkérdezte, milyennek tartják munkahelyüket a dolgozók. 1-5-ig terjedő skálán értékelték a munkavállalók a munkahelyeket, mindössze 7 százalék adott egyest vagy kettest. Ennél is sokkal biztatóbb, hogy majdnem minden negyedik dolgozó (23%) mondta azt, hogy a legjobb értéket adná munkahelyének.
Tovább nőtt az OTP árfolyama. 
