Hihetetlen energiaköltsége van a bitcoin működtetésének, a globális hálózatot megalapozó szerverek már egy-egy ország energiaigényét is felülmúlják. A bányászat folyamatosan hajtja a versenyt a processzorok piacán, az új technológiák viszont hihetetlen mennyiségű elektromos áramot emésztenek fel. Kérdés tehát, meddig bírja követni a világ a kriptodevizák energiaéhségét, és létezik-e megoldás hosszabb távon erre a problémára?
Már-már félelmetes, mennyi elektromos áramot emészt fel a Bitcoin globális működtetése. A jelenlegi számítások szerint a kriptodeviza-szoftvereket működtető szerverek energiaigénye 2,55 gigawatt, ami éves szinten 22 terawattóra – ez majdnem egész Írország energiaigényével egyenlő. Összehasonlításképp, a Google csupán 5,7 terawattórát használt ennyi idő alatt 2015-ben. A bitcoin bányászok ráadásul idén már ötször annyi energiát használtak, mint tavaly, ez pedig többéves összehasonlításban már nagyságrendekkel nagyobb, mint volt pár éve – írja az Economist.
A Bitcoint és más kriptovalutákat az adatok hiteles tárolásáért használt blokkláncon vezetik. A hálózat tagjai folyamatosan küldenek egymásnak bitcoint. Hogy a tranzakció követhető maradhasson, valamilyen módon nyilvántartásba kell venni a bitcoinok vándorlását. A bitcoin a tranzakció-történetet egy úgynevezett blokkláncba gyűjtik, így marad nyomon követhető a pénzmozgás. A bányászok feladata jóváhagyni ezeket a tranzakciókat és beírni őket a főkönyvbe, amit tulajdonképpen egy adatbázis, blokkok egymáshoz kapcsolt hosszú sora, azaz a blokklánc- írja a Bitcoin Bázis.
Folyamatosan fejleszteniük kell
A bányászok ebben az adathalmazban keresnek adatokat egy algoritmus segítségével. Általában 10 percenként a szerver talál egy megfelelő kódsort és megjutalmazza a bányászt. Jelenleg a kibányászásáért 12,5 bitcoint kapnak a felhasználók, és mintegy 1000 dollár tranzakciós díjazást. A megtalált kód és a tranzakció szintén hozzáíródik egy blokkhoz, az új blokk azonban nem kötődik láncolatba, amíg más blokkok nem érkeznek, mivel előfordulhat több helyes megoldás is és nem egyértelmű, melyik kódsor lesz a nyertes a láncban.
|
Nem találod ki, hol kaptak rá a bitcoin bányászatra, és főleg, hogy miért Rengeteget foglalkoztunk a bitcoinnal és egyéb, leginkább virtuális valutának nevezhető eszközökkel, de most egy különösen érdekes helyzet állt elő. A bitcoin bányászat egyre kevésbé jövedelmező sportág (lényegéből fakadóan, hisz egyre drágább), de most van egy hely, ahol érdemes: az őrült diktátor, Maduro Venezuelája. Tovább >>> |
Elkerülendő, hogy hirtelen túl sok bitcoint bányásszanak a szerverek növekedése miatt, a bitcoin protokoll folyamatosan nehezíti a megkeresendő kódokat: minden 2016-ik megírt blokk után (ami nagyjából két hét alatt íródik) a rendszer újraprogramozza magát, tovább nehezítve a keresést. A bányászoknak így folyamatosan fejleszteniük kell számítógépük adatfeldolgozási képességein, hogy tarthassák a versenytársakkal az ütemet – ez pedig jelentősen növeli az energiafelhasználást.
Hiába készítenek a gyártók erősebbnél erősebb processzorokat, a bitcoin rendszer automatikus újrakalibrálásai garantálja, hogy amíg csak lehetséges a bányászat, folyamatosan nőni fog az energiaigény. Az adatbankok és szerverek teljes üzemeltetési költségeit, valamint a fejlesztéseket és a növekvő energiaigényt megnézve azonban valószínűsíthető, hogy a piac elér egy olyan pontot, ahol már nem profitábilis a résztvevőknek. Ha a bitcoin a jelenlegi árfolyam közelébe maradna, akkor a hálózat energiahasználata nagyjából évente 67 terawattóra lenne, ami mintegy ötöde a Nagy-Britannia teljes felhasználásának.
Megváltozik a bányászat is?
Előfordulhat azonban, hogy más tényezők befolyásolják majd a későbbi növekedést. A kriptodeviza természetéből fakadóan volatilis, likviditásuk csökkenthető, de az alacsony energiaárak sem tarthatnak örökké. Sok bányász kifejezetten Kína és Amerika kihasználatlan vízerőműire támaszkodnak, amivel ötödére csökkenthetik energiaköltségüket. Az Egyesült Államokban azonban már több szolgáltató is árakat emelt, Kína pedig szép lassan kiírtja területén lévő – sokszor szabálytalan – erőműveit, a többit pedig az állami rendszerhez kapcsolja, hogy maximalizálja a kihasználtságot.
Továbbá, átalakulhat az egész bányászrendszer, maga mögött hagyva a mostani szabadabb formát. A munka helyett előtérbe kerülhet a befektetés a rendszerben, magyarán a befektetőknek bizonyos értéket kell kriptodevizában tartaniuk. Ennek mértéke bizonyos fokig döntésjogot biztosít arról, hogy miként formálódjon meg a következő blokk, de a jutalékok hányadára is befolyással lehet. Ehhez is kellenek persze fejlesztések, ám egy ilyen rendszernek lényegesen alacsonyabb a kapacitásigénye, mint a mostani formulának, ami még sok évre előre időt nyerhet a technológiai versenyben – ezzel pedig lehet, hogy a áramfelhasználás problémája köddé válik.
|
Blokklánc-reakció: valóban a kripto az új világvaluta? Senki sem szólt nekik, úgyhogy véletlenül megtették a lehetetlent 2009 januárjában, amikor a Bitcoin először megjelent. Azóta lassan tíz év telt el, a penny töredrészét érő kísérletből pedig a világ egyik legveszélyesebb gazdasági kísérlete vált. A blokklánc-technológia alapjaiban változtatta meg a hozzáállásunkat a pénzhez és a fizetési megoldásokhoz. Megéri-e bányászni? Tényleg a Bitcoin a demokratikus fizetés jövője? A BrainBar konferencián jártunk. >>> |
Címlapon
Elő a milliárdokkal: ki kaszál a legtöbbet a villanyautózáson?
Az elektromobilitás elkerülhetetlen robbanását csak óriási befektetésekkel tudja majd lekövetni az infrastruktúra. A villanyautók száma óriási tempóban növekszik, de még mindig csak kis részét adják a teljes járműállománynak, ami nagy potenciált jelent a befektetőnek. Egyelőre nem tudni, ki lesz ennek a legnagyobb nyertese - nálunk egyelőre egy állami cég a legnagyobb hal.
További cikkek
-
Öt ország, ahol sokkal később mennek nyugdíjba, mint a magyarok
Miközben a kormányok a nyugdíjkorhatárok emelésével vannak elfoglalva, hosszú távon inkább csökkent a tényleges nyugdíjba vonulási idő. Egyes országokban messze nem dolgoznak addig, mint a korhatárból következne, másutt sokkal tovább maradnak. Mennyi időt töltenek tulajdonképpen munkával az emberek? Tovább
-
Újra ad pénzt hűtőre, mosógépre az állam – így lehet pályázni
Novembertől újraindul az Otthon melege program. Tovább
-
Ismét kísért a későbbi nyugdíjba vonulás réme
Megoldás helyett csak időt vásároltak maguknak a politikusok nyugdíjügyben Németországban? Tovább
-
Letarolta a magyar internetet a lakástakarék - valaki előre tudta, mi lesz?
A Google keresési trendjei alapján október 15-én gyakorlatilag teljesen letarolta a magyar internetet a lakáskassza kinyírása. Tovább
-
Támadnak az adathalászok - most ezzel akarják ellopni a banki adatokat
Az adathalászok az ügyfeleket igyekeznek rábírni személyes banki azonosítóik megadására. Tovább
-
Beindultak a bankkártyás csalók, egy év alatt megduplázták a visszaélések számát
Az okozott kár pedig 82 százalékkal ugrott meg. Tovább
-
Ebből mi lesz? Lakásáfa-kompenzációs csomagot készített a BKIK
De hogy ez mit takar, az még nem derült ki. Tovább
-
Mit adtak a lakástakarékok? Megszólalt az egyesület
Reagált a Lakás-takarékpénztárak Egyesülete. Szerintük az eddigi üzleti modell nemcsak a lakosságnak jelentett biztonságot, hanem az egész gazdaságnak. Várják, hogy a kormány velük együtt hozzon újabb lépéseket a lakástámogatási rendszer átalakítása során. Tovább
-
Robotokkal fogunk társalogni banki ügyintéző helyett?
Éppen az ügyfelekkel foglalkozó területeken látnak legnagyobb fantáziát a világ legnagyobb bankjai a mesterséges intelligenciában. Tovább
-
Ingyen körbeutaznád Európát? Most összejöhet!
Ezúttal 12 ezer fiatal pályázhat a hamarosan induló InterRail programba. Tovább
-
Valami véget ért: tényleg nincs többé lakástakarék
Az OTP közleményéhez igazából nem is nagyon lehet mit hozzátenni. Tovább
-
Reagált a Bankszövetség: sürgősen pótolni kell a lakástakarékokat!
Megjött a reakció a Bankszövetségtől is az eltörölt lakástakarékokra. Tovább
-
Milyen lesz a digitális pénzünk?
A pénzügyi világ még le van maradva a digitalizáció terén, de bankok, fintech-vállalkozások és techóriások versengenek azért, hogy ebben változás legyen. Tovább
-
Az OTP máris lépett: megvan, meddig lehet lakástakarékot kötni
Nem sok ideje maradt azoknak, akik állami támogatást szeretnének lakástakarékuk mellé. Tovább
-
Kész, vége: a parlament megszavazta a lakástakarékokat kinyíró törvényjavaslatot
Mostantól a köztársasági elnökön múlik, mikor lép hatályba. Tovább
-
Lakástakarékok: már a New York Times is erről ír
Messzire gyűrűzik a hét legnagyobb magyar történésének híre. Tovább
-
Durván átverték az utasokat - most beperlik őket
Ritka pofátlan utazási iroda bukott le. Tovább
-
Megszüntetnék a lakástakarékok állami támogatását!
Az állam a jövőben nem fogja támogatni a lakástakarék-pénztári megtakarításokat. Az ötletet az mfor.hu szerint a kormány is támogatja. Tovább
-
Horror történetek a fapados légitársaságokkal – így mentenek meg az új utasbiztosítások
Felértékelődött az utasbiztosítási kiegészítők szerepe. Tovább
-
Pohár, kés, fazék – tényleg jobban járunk az áruházláncok pontgyűjtőivel?
Megnéztük a jelenleg folyó promóciókat, hogy hol és mit adnak olcsóbban a hűséges vásárlóknak az elköltött forintok után. Tovább
Videók
Utánajártunk
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Mibe érdemes fektetni az idén? – Zsiday Viktor
-
Külföldi álmok: honnan tudja egy magyar cég, hogy van esélye labdába rúgni? – Katona Zsolt
-
Mit válassz, ha nyugdíjas éveidre szeretnél takarékoskodni? – Benczédi Balázs
-
A kötvényekből ingatlanalapokba mennek az idén a befektetők – Varga Zalán
-
Ha a nyugdíjadra gondolsz, erre ügyelsz a befektetésnél – Hajósi Péter, Varga-Balázs Attila
