Már-már félelmetes, mennyi elektromos áramot emészt fel a Bitcoin globális működtetése. A jelenlegi számítások szerint a kriptodeviza-szoftvereket működtető szerverek energiaigénye 2,55 gigawatt, ami éves szinten 22 terawattóra – ez majdnem egész Írország energiaigényével egyenlő. Összehasonlításképp, a Google csupán 5,7 terawattórát használt ennyi idő alatt 2015-ben. A bitcoin bányászok ráadásul idén már ötször annyi energiát használtak, mint tavaly, ez pedig többéves összehasonlításban már nagyságrendekkel nagyobb, mint volt pár éve – írja az Economist.
A Bitcoint és más kriptovalutákat az adatok hiteles tárolásáért használt blokkláncon vezetik. A hálózat tagjai folyamatosan küldenek egymásnak bitcoint. Hogy a tranzakció követhető maradhasson, valamilyen módon nyilvántartásba kell venni a bitcoinok vándorlását. A bitcoin a tranzakció-történetet egy úgynevezett blokkláncba gyűjtik, így marad nyomon követhető a pénzmozgás. A bányászok feladata jóváhagyni ezeket a tranzakciókat és beírni őket a főkönyvbe, amit tulajdonképpen egy adatbázis, blokkok egymáshoz kapcsolt hosszú sora, azaz a blokklánc- írja a Bitcoin Bázis.
Folyamatosan fejleszteniük kell
A bányászok ebben az adathalmazban keresnek adatokat egy algoritmus segítségével. Általában 10 percenként a szerver talál egy megfelelő kódsort és megjutalmazza a bányászt. Jelenleg a kibányászásáért 12,5 bitcoint kapnak a felhasználók, és mintegy 1000 dollár tranzakciós díjazást. A megtalált kód és a tranzakció szintén hozzáíródik egy blokkhoz, az új blokk azonban nem kötődik láncolatba, amíg más blokkok nem érkeznek, mivel előfordulhat több helyes megoldás is és nem egyértelmű, melyik kódsor lesz a nyertes a láncban.
|
Nem találod ki, hol kaptak rá a bitcoin bányászatra, és főleg, hogy miért Rengeteget foglalkoztunk a bitcoinnal és egyéb, leginkább virtuális valutának nevezhető eszközökkel, de most egy különösen érdekes helyzet állt elő. A bitcoin bányászat egyre kevésbé jövedelmező sportág (lényegéből fakadóan, hisz egyre drágább), de most van egy hely, ahol érdemes: az őrült diktátor, Maduro Venezuelája. Tovább >>> |
Elkerülendő, hogy hirtelen túl sok bitcoint bányásszanak a szerverek növekedése miatt, a bitcoin protokoll folyamatosan nehezíti a megkeresendő kódokat: minden 2016-ik megírt blokk után (ami nagyjából két hét alatt íródik) a rendszer újraprogramozza magát, tovább nehezítve a keresést. A bányászoknak így folyamatosan fejleszteniük kell számítógépük adatfeldolgozási képességein, hogy tarthassák a versenytársakkal az ütemet – ez pedig jelentősen növeli az energiafelhasználást.
Hiába készítenek a gyártók erősebbnél erősebb processzorokat, a bitcoin rendszer automatikus újrakalibrálásai garantálja, hogy amíg csak lehetséges a bányászat, folyamatosan nőni fog az energiaigény. Az adatbankok és szerverek teljes üzemeltetési költségeit, valamint a fejlesztéseket és a növekvő energiaigényt megnézve azonban valószínűsíthető, hogy a piac elér egy olyan pontot, ahol már nem profitábilis a résztvevőknek. Ha a bitcoin a jelenlegi árfolyam közelébe maradna, akkor a hálózat energiahasználata nagyjából évente 67 terawattóra lenne, ami mintegy ötöde a Nagy-Britannia teljes felhasználásának.
Megváltozik a bányászat is?
Előfordulhat azonban, hogy más tényezők befolyásolják majd a későbbi növekedést. A kriptodeviza természetéből fakadóan volatilis, likviditásuk csökkenthető, de az alacsony energiaárak sem tarthatnak örökké. Sok bányász kifejezetten Kína és Amerika kihasználatlan vízerőműire támaszkodnak, amivel ötödére csökkenthetik energiaköltségüket. Az Egyesült Államokban azonban már több szolgáltató is árakat emelt, Kína pedig szép lassan kiírtja területén lévő – sokszor szabálytalan – erőműveit, a többit pedig az állami rendszerhez kapcsolja, hogy maximalizálja a kihasználtságot.
Továbbá, átalakulhat az egész bányászrendszer, maga mögött hagyva a mostani szabadabb formát. A munka helyett előtérbe kerülhet a befektetés a rendszerben, magyarán a befektetőknek bizonyos értéket kell kriptodevizában tartaniuk. Ennek mértéke bizonyos fokig döntésjogot biztosít arról, hogy miként formálódjon meg a következő blokk, de a jutalékok hányadára is befolyással lehet. Ehhez is kellenek persze fejlesztések, ám egy ilyen rendszernek lényegesen alacsonyabb a kapacitásigénye, mint a mostani formulának, ami még sok évre előre időt nyerhet a technológiai versenyben – ezzel pedig lehet, hogy a áramfelhasználás problémája köddé válik.
|
Blokklánc-reakció: valóban a kripto az új világvaluta? Senki sem szólt nekik, úgyhogy véletlenül megtették a lehetetlent 2009 januárjában, amikor a Bitcoin először megjelent. Azóta lassan tíz év telt el, a penny töredrészét érő kísérletből pedig a világ egyik legveszélyesebb gazdasági kísérlete vált. A blokklánc-technológia alapjaiban változtatta meg a hozzáállásunkat a pénzhez és a fizetési megoldásokhoz. Megéri-e bányászni? Tényleg a Bitcoin a demokratikus fizetés jövője? A BrainBar konferencián jártunk. >>> |
A magánkézben lévő mennyiséggel kezdik. 
