Senki sem szólt nekik, úgyhogy véletlenül megtették a lehetetlent 2009 januárjában, amikor a Bitcoin először megjelent. Azóta lassan tíz év telt el, a penny töredrészét érő kísérletből pedig a világ egyik legveszélyesebb gazdasági kísérlete vált. A blokklánc-technológia alapjaiban változtatta meg a hozzáállásunkat a pénzhez és a fizetési megoldásokhoz. Megéri-e bányászni? Tényleg a Bitcoin a demokratikus fizetés jövője? A BrainBar konferencián jártunk.
Egy őrült ötletből 9 év alatt a fizetési forradalom hajtóerejévé vált a Bitcoin, illetve a hozzá hasonló kriptovaluták. Az őrület nem újkeletű, már 2009 januárjában is sokat beszéltek erről, amikor az első Bitcoin megjelent, és amikor az első e-mailt kapta ebben a témában, kezdte előadását Jeffrey Tucker önjelölt „anarchokapitalista”, a Liberty.me alapítója a Corvinus Egyetemen rendezett BrainBar konferencián. Ő tanult közgazdászként a kezdetekben – mint elmondása szerint minden értelmes ember – egy óriási, veszélyes átverésnek vélte a kriptovalutákat, hiszen ellentmondott mindannak, amit addig a pénzről gondoltunk.
A Bitcoin a megjelenésekor még nem ért semmit, majd 2009 októberében valaki kikiáltotta az interneten, hogy ez mostantól a penny 1/60-ad részét éri. Innentől kezdve az emberek elfogadták, hogy a valuta ér valamit. 2010 februárjára már egy egész pennyt ért a valuta, és a fő bányászat Kínában folyt – Tuckert rendszeresen keresték meg lelkes rajongók, ám ő még mindig szkeptikus maradt. Neki három évre volt szüksége, hogy levetkőzze a szkepticizmusát, miután 3 bitcoint kapott egy barátjától – ez akkor 35 dollárt ért, ebből vásárolta a csokornyakkendőt, amit az előadáson is viselt. Ekkortól hitte el, hogy a technológia működhet.
A demokrácia következő lépcsője?
A pénz, mint koncepció ugyanis évezredek óta jelen van az emberiség történetében, kezdve attól a pillanattól, hogy fényes kavicsokat csereberéltünk élelemre vagy szolgáltatásokra a történelem hajnalán. A technológia azonban rohamosan fejlődött az emberekkel együtt, ez a leglátványosabban a kommunikációs technológiákon mérhető le: az agyagtábláktól alig párezer év alatt eljutottunk az internetig. A pénz és a fizetés ugyanakkor fundamentálisan nem változott semmit – ez a koncepció megfagyott az időben, fűzte hozzá Jeffrey Tucker. Egészen a Bitcoin megjelenéséig.
Bizonyos szempontból a kriptovaluták sem különböznek sokban a már forgalomban lévő mintegy 2000 (!) valutától a világon: egy fizetési rendszer áll mögöttük, a valutáknak értéket tulajdonítunk, és szolgáltatásokra és árukra cseréljük őket. A Bitcoin – és valamennyi kriptovaluta sajátja –, hogy nem áll mögötte egy egységes kormányzati rendszer, ha úgy tetszik, nemzetközi vizeken használatos. Ezáltal sokkal demokratikusabb, mint bármely fizetőeszköz, ráadásul nem kell vesződni sehol az átváltással, már ahol hétköznapi forgalomban használhatjuk a Bitcoint.
De akkor miért félünk tőle?
Tucker szerint elsősorban azért áll ellen a világ a kriptovaluta-forradalomnak, amiért ő is sokáig a szkeptikusok táborát erősítette: mert alapjaiban változtat meg mindent, amit a gazdaságról és a kereskedelemről gondoltunk. A jelenlegi gazdaságpolitikát egy több száz éve befagyott, elavult csere-rendszerre építettük, így amennyiben a kriptovaluták elterjednek, úgy egy teljes gazdasági- és kereskedelmi reformra lesz szükségünk.
Ugyanakkor a demokratikus erejét nem vitathatjuk a kriptovalutáknak, ez ugyanis gyakorlatilag bárki számára könnyen hozzáférhető, megbízható fizetési megoldást jelentene, fűzte hozzá Tucker. A világ lakosságának kétharmada kívül esik a bankok hatáskörén – vagy nincs hozzáférésük, vagy nem bíznak bennük, vagy épp a bankok maguk rekesztik ki őket, mivel nem keresnek eleget. A blokklánc-technológiák használata azonban cenzúrától és központi ellenőrzéstől mentes – sokak számára ez lehet a belépés a pénzügyi világba.
Nem veszélyes ez?
Dehogynem! – jelentette ki nemes egyszerűséggel Jeffrey Tucker. A Bitcoin árfolyama is folyamatosan változik, ahogy azt mi is láthattuk a 20 ezer dollár feletti felértékelődést és a hatlamas zuhanást. Ugyanakkor ő úgy látja, hogy amíg a technológia elterjed, az árfolyam is stabilizálódik majd. Ne feledjük: a Bitcoin mindössze 9 éve létezik, ennyi idő több száz év befagyott változatlansága után gyakorlatilag semmire sem elég. Ő arra bíztat mindenkit, hogy vegyen részt a bányászatban, és mártózzon meg a kriptovalutákban a veszélyek dacára, mivel a Bitcoin az „új világ kapuja”.
Megéri bányászni?
Egy nézői kérdésre a szakember elmondta: bár tény és való, hogy a Bitcoin bányászata rengeteg energiát és nyersanyagot emészt fel (emlékezzünk csak a videókártyák és processzorok piacának felrobbanására, amikor a Bitcoin árfolyama az egekbe szökött), és ezek ugyan nem mindig hozzák vissza a bányászat költségeit, ugyanez igaz az aranybányászatra is. Tucker szerint ez az idő- és energiabefektetés plusz értéket ad a valutának, amit nem szabad elvitatni. Ha könnyű lenne hozzájutni – mint ahogy az eleinte így is volt – akkor megszűnne értékesnek lenni.
Címlapon
Hány évig kell gürizni egy átlagos lakásért?
Egy friss elemzés arra kereste a választ, hogy az egyes megyékre jellemző nettó átlagfizetések alapján hány havi keresetre van szükség egy átlagos 100 négyzetméteres családi ház vagy egy 50 négyzetméteres lakás megvásárlásához. Hiába a fővárosban a legmagasabb a nettó fizetés, mégis itt kell a legtöbbet dolgozni egy 50 négyzetméteres lakásért: 113 havi, azaz közel 10 évi fizetés kell hozzá.
- Hány évig kell gürizni egy átlagos lakásért?
- Putyin megsemmisíti a szovjet aktákat – a történelem államtitok
- Felbőszült az orosz medve – Putyin keményen odacsap Amerikának
- Betiltották a hajléktalanságot Magyarországon
- Figyelmeztettek az oroszok – Trump lépése új világháborúhoz vezethet?
- Leépítik a jóléti rendszert – mire költ a kormány?
- Végnapjait éli Matolcsyék ultragyenge politikája?
- Óriási hiábt követett el a Trump-kormány?
- Az elektromos autóké a jövő? Komoly befektetésbe kezd a Bosch
További cikkek
-
Bevásárolt a Mol leánya - mostantól innen szereznek gázt
Az Adrián vásárolt gázmezőt a Mol leányvállalata, az INA. Tovább
-
Új papír a tőzsdén, ráadásul ingatlanos!
A Waberer György nevéhez fűződő BILK elsőként megy szabályozott ingatlantársaságként tőzsdére, remek osztalékkilátásokkal, ráadásul euróban. Tovább
-
Van, ahol csak most ért véget a 19. század
Az utolsó régi motorosától, a GE-től is megvált a Dow Jones index. Tovább
-
Magához tért a forint, fellélegzett a világ
Az MNB tegnapi közleménye után elhagyta a forint a rekord mélységet, de még mindig gyenge szinten van. Amerikában a Kínában érdekelt cégek papírjai estek, az Amazon és a Netflix viszont új csúcson. Ma már megnyugvás mutatkozik a tegnapi vámháborús hangulat után, emelkedik Ázsia, Európa és a pesti börze is. Tovább
-
Éjjel lecsaptak a hackerek - rengeteg bitcoint loptak el
Meghekkelték az éjjel a Bithumb virtuális kriptodeviza-kereskedési központot, és onnan 35 milliárd vont, mintegy 31,51 millió dollárt loptak el - közölte szerdán reggel a Bithumb. Tovább
-
Pocsék a hangulat Trump miatt, 325 felett volt az euró
Az amerikai-kínai vámháború nagyon csúnyára festette a tőzsdenapot, volt idő, amikor a német index majdnem két százalékos esést mutatott. Tovább
-
Elhúzott a világ leggazdagabb embere: jócskán megugrott a vagyona
Nemrég helycsere történt a megtisztelő poszton, és az élre került Amazon-vezér, Jeff Bezos most alaposan el is húzott a többiektől. Tovább
-
Összeomlott a kínai tőzsde, elfajult a vámháború
Egymásra licitál a két nagyhatalom a vámháborúban, ami már sok a befektetőknek. Tovább
-
Mélyben a forint, csúcson a Facebook, száguld a Tesla
A forint továbbra is örökös mélypontja közelében, a kötvényhozamok is emelkedtek. Tovább
-
Gyenge maradt a forint, zuhan az olajár
A múlt heti zuhanás után nem tápászkodott még fel a forint, erős viszont a dollár és esett az olajár, nem is kicsit. Tovább
-
Lecserélnék a Facebook-ot, Youtube-ot, fizetnek a lájkolásért
A blokklánccal és kriptodevizákkal foglalkozó vállalkozók, programozók sok gazdasági ágazat megreformálását várják az új technológiától, az egyik ilyen a közösségi oldalaké. Tovább
-
Összeomlott a forint, mi lehet a háttérben?
Tegnap hirtelen összecsuklott az eddig is gyenge forint árfolyam, ma sem javul. A kötvényhozamok is emelkednek, de gyanítjuk, hogy már trendvégi pánikról van szó. Tovább
-
Újabb Mészáros-trükk? Darabolják a Konzumot
Hirtelen fogták és tizedelték a papírt. Tovább
-
M keresnivalójuk lehet a családi vállalatoknak a tőzsdén?
A generációváltással küzdő családi vállalkozások számára a BÉT új Xtend piaca optimális megoldást nyújthat. Tovább
-
Európa végre megszabadul egy értelmetlen dologtól
Az Európai Központi Bank még egy évig nullán akarja tartani a kamatot, de év végéig megszünteti az eszközvásárlási programot, két lépésben. Tovább
-
Most olcsó? Bevásároltak a Teslából
A vevő pedig nem más, mint maga a tulaj, Elon Musk. Tovább
-
Továbbállnak a befektetők a magyar piacról
A forint gyengülése, a hosszabb lejáratú állampapírok hozamának meredek emelkedése és a tőzsde gyengülése azt mutatja, hogy az évekig beáramló befektetések most távoznak. Tovább
-
Kiderült, miért függesztették fel a Masterplastot
Fontos információt jelentettek be, azért volt szükség a tőzsdei kereskedés szüneteltetésére. Tovább
-
Enyhe optimizmussal várják a tőzsdék a nagy eseményt
Kissé emelkedtek ma a tőzsdei árfolyamok a Fed kamatdöntésére várva, de Varsóban és Budapesten inkább az eladók voltak túlsúlyban. Tovább
-
Felfüggesztettek egy céget a tőzsdén
Készül valami a Masterplast háza táján. Tovább
Utánajártunk
Mi mozgatja a befektetők fantáziáját
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Mibe érdemes fektetni az idén? – Zsiday Viktor
-
Külföldi álmok: honnan tudja egy magyar cég, hogy van esélye labdába rúgni? – Katona Zsolt
-
Mit válassz, ha nyugdíjas éveidre szeretnél takarékoskodni? – Benczédi Balázs
-
A kötvényekből ingatlanalapokba mennek az idén a befektetők – Varga Zalán
-
Ha a nyugdíjadra gondolsz, erre ügyelsz a befektetésnél – Hajósi Péter, Varga-Balázs Attila
