Hirdetés
Hirdetés

Csoda, hogy élünk – ezekkel etettek minket

Valkai Nikoletta, 2017. december 28., 20:20

Rovarirtóval szennyezett tojások, madárinfluenza miatt leölt állatok milliói, hiány kacsából és libából az üzletekben, mocsok a Nagyi Palacsintázójában, pocsék minőségű termékek – csak néhány eset, a jéghegy csúcsa az elmúlt egy évből, amelyek kiderültek. Összeszedtük az év legnagyobb és legemlékezetesebb élelmiszerbotrányait.

Madárinfluenza

A madárinfluenza-járvány tavaly novemberben jelent meg újra Magyarországon. A járvány az országban a legutolsó összesítés szerint 233 állattartó telepet fertőzött meg, ami miatt 3 millió baromfit kellett leölni. A vírus emberre nem veszélyes, de a becslések szerint mintegy 7 milliárd forint közvetlen kárt okozott a baromfiágazatnak. A vírus miatt februárra alig lehetett kacsa- és libahúshoz jutni: a nagy áruházláncoknál komoly hiány alakult ki a víziszárnyastermékekből.

Hirdetés

Fipronilos tojás

Az év egyik legnagyobb élelmiszerbotrányának középpontjában kétségtelenül a tojás áll. Augusztusban kiderült, hogy mérgező rovarirtó szerrel szennyezett tojás találtak több hollandiai tojástermelő telepen. A holland telepek mellett Németországban négy, Belgiumban pedig egy tojásüzemben használták fipronil rovarirtó szerrel kevert Dega-16 fertőtlenítőszert. Hirtelen milliószámra tűntek el a tojások a holland szupermarketekből, Észak-Rajna-Vesztfáliában pedig a német hatóságok 900 ezer tojást távolítottak el az üzletekből.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) élelmiszer és takarmánybiztonsági igazgatója az ügy kirobbanásakor azt mondta, a fipronilt Hollandiában illegálisan keverhették bele a baromfi élősködők elleni szerekbe, hiszen a hatóanyag ilyen jellegű felhasználása Európában tilos.

A fipronil

Egy ízeltlábúak ellen használt irtó szer, a növényvédelemben, valamint a kedvtelésből tartott állatoknál használják bolha és egyéb kártevők irtására, az élelmiszer célú állatoknál azonban nem alkalmazható, mivel felhalmozódhat az állatok szervezetében és így az emberi szervezetbe is bekerülhet.

A szennyezett tojások miatt Franciaországban több terméket, köztük tésztákat is ki kellett vonni a forgalomból, míg Németországban a tojáslikőrtől a száraztésztáig több élelmiszerben mutattak ki fipronilt.

Az ügy furcsa fordulatot is vett, hiszen a  német hatóságok csak a szennyezett tojások forgalmazását tiltották meg. Sajtóinformáció szerint ennek hátterében az állt, hogy röviddel a szeptemberi szövetségi parlamenti választás előtt nem akarták újabb rémisztő hírekkel sokkolni a közvéleményt.

A tojásbotrány legalább 17 uniós és két EU-n kívüli országot érintett, köztük Magyarországot is elérte. A Nébih több mint 280 tojás és tojástermék mintát vizsgált meg, határérték feletti fipronil szennyezés miatt két esetben tett feljelentést, az érintett termékeket azonnal kivonták a forgalomból.

A tojásszennyezési botrány legsúlyosabb következménye azt lett, hogy Európa-szerte rengeteg tyúkot kellett levágni, az európai tojástermelés csökkent, a termék ára pedig az egekbe szökött. A tojás majdnem 50 százalékkal került többe december elején, mint egy évvel korábban – pedig az árban az áfacsökkentés is jelentős szerepet játszott. Ezt mutatta az is, hogy legutóbbi Árkosár-felmérésünkkor 49 forintnál olcsóbb tojást sehol sem találtunk. Részletek >>>

Rosszabb termékek jutnak a magyaroknak

Az év másik nagy felháborodását az élelmiszerek eltérő minősége okozta. Hatalmas botrány pattant ki a multinacionális élelmiszergyártók és a közép-kelet európai országok, köztük Magyarország között.

A vizsgálatok azt mutatták ki, hogy az élelmiszeripari termékek minősége hetven százalékban eltért a nyugaton forgalmazott verziók minőségétől, a szezonális termékek egyharmadánál mutatták ki a kettős minőséget. A Nébih vizsgálata szerint sok esetben (köztük a Coca-Cola, a Nutella, a Ritter vagy Manner termékei) gyengébb minőségű, más összetételű terméket kapunk ugyanabban a csomagolásban, mint amit tőlünk nyugatabbra árusítanak.

Fazekas Sándor miniszter akkor elfogadhatatlannak és vérlázítónak nevezte, hogy az élelmiszerek minőségével kapcsolatban egyes cégek másodrendű uniós állampolgároknak tartják a közép-kelet-európai lakosokat és bizonyos nagyvállalatok Európa különböző országaiban ugyanazon márkanév alatt eltérő minőségű élelmiszert forgalmaznak.

Az eset kapcsán Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke is elmondta véleményét. A V4-ek aztán egy találkozót is összehívtak, ott azt mondták, az EB-hez fordulnak segítéségért, az EB egy útmutatót tett közzé, ebben lényege, hogy szerintük nem biztos, hogy baj, hogy országonként eltér az élelmiszerek minősége. További részletek >>>

Bezárták a Nagyi Palacsintázóját

Az előző eseteknél jóval kisebb volt ez a botrány, ugyanakkor itt is jókora volt a felháborodás. A Batthyány tér melletti Nagyi Palacsintázójában még nyáron jártak a Nébih ellenőrei. A vendéglátóhelyen mindenhol mocsok uralkodott, fedetlenül tárolták az alapanyagokat és lenyomozhatatlan készételek is találtak. A súlyos élelmiszer-biztonsági és higiéniai hiányosságok miatt több százezer forintra büntették a helyet, és azonnali hatállyal elrendelték tevékenységük felfüggesztését.

Hepatitises sertéshús

Júniusban nagy riadalmat keltett Angliában az a botrány, amely szerint fertőzött húst találtak a szigetország henteseinél. Felmerült, hogy esetleg más országokba, így Magyarországra is kerülhetett a fertőzött termékekből, ezért a Nébih széleskörű és átfogó vizsgálatot indított. A botrányról bővebben itt írtunk >>>>

Gyomorforgató csirkefeldolgozó

A nyírpazonyi feldolgozót szeptemberben számolták fel a hatóság emberei. A bérvágással foglalkozó vágóhídon a földre hullottak a csirkék, az emberi fogyasztásra szánt húst innen szedték össze a dolgozók (lásd az alábbi képen). A Nébih összesen 24 tonna jelöletlen terméket vont ki a forgalomból.

Sertéspestis a magyar határnál

Ugyancsak szeptemberben afrikai sertéspestisben hullott el 10 állat az ukrán-magyar határ melletti Tiszaújlakon működő sertéstelepen. A betegség vírusa fertőzött vaddisznók, fertőzött házisertések illegális szállításával vagy az azokból készült húskészítményekkel kerülhet be Magyarországra, de eddig nem derült ki ilyen eset.

Veszélybe került a döner

November végén az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága kezdeményezte, hogy az egészségi kockázatok miatt tiltsák meg a foszfát használatát a dönerhús-gyártásban. A foszfátot egyébként a vízmegkötő tulajdonsága miatt használják a dönerhúshoz, az anyag nélkül kiszáradna és szétesne a nyársra rétegzett hús. Az ügy vége az lett, hogy mégis maradhat foszfát a kebabban, ugyanis december közepén végül az EP-ben nem kapta meg a szükséges szavazatot a javaslat.

Undorító hentes a Fény utcai piacon

A piac egyik üzletében három éve lejárt húsra is bukkantak az ellenőrök. A Nébih szerint a hentesüzlet üzemeltetői a legalapvetőbb higiéniai és tárolási követelményeket sem tartották be: penészes szalámik is találtak, a radiátorcsövön kolbász lógott. Ezután nem csoda, hogy azonnali hatállyal felfüggesztették a bolt tevékenységét. Az ügy pikantériája viszont, hogy miután kijavították a Nébih szerint is ”súlyos élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentő hibákat”, feloldották a bolt tevékenységének felfüggesztését, azaz újra kinyithattak.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Négy százalék feletti kamat Magyarországon? Igen, mától!

Négy százalék feletti kamat Magyarországon? Igen, mától!

Új inflációkövető állampapírokat árulnak mától, amelyek kamatprémiumát megemelték. Így az első hónapokban évi 4,1 százaléknak örülhetnek a vevők, utána még magasabb várható. Kérdés azonban, mi lesz hosszú távon, mennyire száguld majd az infláció.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Szavazás

Ön tud félretenni a nyugdíjas éveire?