Hirdetés
Hirdetés

Csoda, hogy élünk – ezekkel etettek minket

Valkai Nikoletta, 2017. december 28., 20:20

Rovarirtóval szennyezett tojások, madárinfluenza miatt leölt állatok milliói, hiány kacsából és libából az üzletekben, mocsok a Nagyi Palacsintázójában, pocsék minőségű termékek – csak néhány eset, a jéghegy csúcsa az elmúlt egy évből, amelyek kiderültek. Összeszedtük az év legnagyobb és legemlékezetesebb élelmiszerbotrányait.

Madárinfluenza

A madárinfluenza-járvány tavaly novemberben jelent meg újra Magyarországon. A járvány az országban a legutolsó összesítés szerint 233 állattartó telepet fertőzött meg, ami miatt 3 millió baromfit kellett leölni. A vírus emberre nem veszélyes, de a becslések szerint mintegy 7 milliárd forint közvetlen kárt okozott a baromfiágazatnak. A vírus miatt februárra alig lehetett kacsa- és libahúshoz jutni: a nagy áruházláncoknál komoly hiány alakult ki a víziszárnyastermékekből.

Hirdetés

Fipronilos tojás

Az év egyik legnagyobb élelmiszerbotrányának középpontjában kétségtelenül a tojás áll. Augusztusban kiderült, hogy mérgező rovarirtó szerrel szennyezett tojás találtak több hollandiai tojástermelő telepen. A holland telepek mellett Németországban négy, Belgiumban pedig egy tojásüzemben használták fipronil rovarirtó szerrel kevert Dega-16 fertőtlenítőszert. Hirtelen milliószámra tűntek el a tojások a holland szupermarketekből, Észak-Rajna-Vesztfáliában pedig a német hatóságok 900 ezer tojást távolítottak el az üzletekből.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) élelmiszer és takarmánybiztonsági igazgatója az ügy kirobbanásakor azt mondta, a fipronilt Hollandiában illegálisan keverhették bele a baromfi élősködők elleni szerekbe, hiszen a hatóanyag ilyen jellegű felhasználása Európában tilos.

A fipronil

Egy ízeltlábúak ellen használt irtó szer, a növényvédelemben, valamint a kedvtelésből tartott állatoknál használják bolha és egyéb kártevők irtására, az élelmiszer célú állatoknál azonban nem alkalmazható, mivel felhalmozódhat az állatok szervezetében és így az emberi szervezetbe is bekerülhet.

A szennyezett tojások miatt Franciaországban több terméket, köztük tésztákat is ki kellett vonni a forgalomból, míg Németországban a tojáslikőrtől a száraztésztáig több élelmiszerben mutattak ki fipronilt.

Az ügy furcsa fordulatot is vett, hiszen a  német hatóságok csak a szennyezett tojások forgalmazását tiltották meg. Sajtóinformáció szerint ennek hátterében az állt, hogy röviddel a szeptemberi szövetségi parlamenti választás előtt nem akarták újabb rémisztő hírekkel sokkolni a közvéleményt.

A tojásbotrány legalább 17 uniós és két EU-n kívüli országot érintett, köztük Magyarországot is elérte. A Nébih több mint 280 tojás és tojástermék mintát vizsgált meg, határérték feletti fipronil szennyezés miatt két esetben tett feljelentést, az érintett termékeket azonnal kivonták a forgalomból.

A tojásszennyezési botrány legsúlyosabb következménye azt lett, hogy Európa-szerte rengeteg tyúkot kellett levágni, az európai tojástermelés csökkent, a termék ára pedig az egekbe szökött. A tojás majdnem 50 százalékkal került többe december elején, mint egy évvel korábban – pedig az árban az áfacsökkentés is jelentős szerepet játszott. Ezt mutatta az is, hogy legutóbbi Árkosár-felmérésünkkor 49 forintnál olcsóbb tojást sehol sem találtunk. Részletek >>>

Rosszabb termékek jutnak a magyaroknak

Az év másik nagy felháborodását az élelmiszerek eltérő minősége okozta. Hatalmas botrány pattant ki a multinacionális élelmiszergyártók és a közép-kelet európai országok, köztük Magyarország között.

A vizsgálatok azt mutatták ki, hogy az élelmiszeripari termékek minősége hetven százalékban eltért a nyugaton forgalmazott verziók minőségétől, a szezonális termékek egyharmadánál mutatták ki a kettős minőséget. A Nébih vizsgálata szerint sok esetben (köztük a Coca-Cola, a Nutella, a Ritter vagy Manner termékei) gyengébb minőségű, más összetételű terméket kapunk ugyanabban a csomagolásban, mint amit tőlünk nyugatabbra árusítanak.

Fazekas Sándor miniszter akkor elfogadhatatlannak és vérlázítónak nevezte, hogy az élelmiszerek minőségével kapcsolatban egyes cégek másodrendű uniós állampolgároknak tartják a közép-kelet-európai lakosokat és bizonyos nagyvállalatok Európa különböző országaiban ugyanazon márkanév alatt eltérő minőségű élelmiszert forgalmaznak.

Az eset kapcsán Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke is elmondta véleményét. A V4-ek aztán egy találkozót is összehívtak, ott azt mondták, az EB-hez fordulnak segítéségért, az EB egy útmutatót tett közzé, ebben lényege, hogy szerintük nem biztos, hogy baj, hogy országonként eltér az élelmiszerek minősége. További részletek >>>

Bezárták a Nagyi Palacsintázóját

Az előző eseteknél jóval kisebb volt ez a botrány, ugyanakkor itt is jókora volt a felháborodás. A Batthyány tér melletti Nagyi Palacsintázójában még nyáron jártak a Nébih ellenőrei. A vendéglátóhelyen mindenhol mocsok uralkodott, fedetlenül tárolták az alapanyagokat és lenyomozhatatlan készételek is találtak. A súlyos élelmiszer-biztonsági és higiéniai hiányosságok miatt több százezer forintra büntették a helyet, és azonnali hatállyal elrendelték tevékenységük felfüggesztését.

Hepatitises sertéshús

Júniusban nagy riadalmat keltett Angliában az a botrány, amely szerint fertőzött húst találtak a szigetország henteseinél. Felmerült, hogy esetleg más országokba, így Magyarországra is kerülhetett a fertőzött termékekből, ezért a Nébih széleskörű és átfogó vizsgálatot indított. A botrányról bővebben itt írtunk >>>>

Gyomorforgató csirkefeldolgozó

A nyírpazonyi feldolgozót szeptemberben számolták fel a hatóság emberei. A bérvágással foglalkozó vágóhídon a földre hullottak a csirkék, az emberi fogyasztásra szánt húst innen szedték össze a dolgozók (lásd az alábbi képen). A Nébih összesen 24 tonna jelöletlen terméket vont ki a forgalomból.

Sertéspestis a magyar határnál

Ugyancsak szeptemberben afrikai sertéspestisben hullott el 10 állat az ukrán-magyar határ melletti Tiszaújlakon működő sertéstelepen. A betegség vírusa fertőzött vaddisznók, fertőzött házisertések illegális szállításával vagy az azokból készült húskészítményekkel kerülhet be Magyarországra, de eddig nem derült ki ilyen eset.

Veszélybe került a döner

November végén az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága kezdeményezte, hogy az egészségi kockázatok miatt tiltsák meg a foszfát használatát a dönerhús-gyártásban. A foszfátot egyébként a vízmegkötő tulajdonsága miatt használják a dönerhúshoz, az anyag nélkül kiszáradna és szétesne a nyársra rétegzett hús. Az ügy vége az lett, hogy mégis maradhat foszfát a kebabban, ugyanis december közepén végül az EP-ben nem kapta meg a szükséges szavazatot a javaslat.

Undorító hentes a Fény utcai piacon

A piac egyik üzletében három éve lejárt húsra is bukkantak az ellenőrök. A Nébih szerint a hentesüzlet üzemeltetői a legalapvetőbb higiéniai és tárolási követelményeket sem tartották be: penészes szalámik is találtak, a radiátorcsövön kolbász lógott. Ezután nem csoda, hogy azonnali hatállyal felfüggesztették a bolt tevékenységét. Az ügy pikantériája viszont, hogy miután kijavították a Nébih szerint is ”súlyos élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentő hibákat”, feloldották a bolt tevékenységének felfüggesztését, azaz újra kinyithattak.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Hány évig kell gürizni egy átlagos lakásért?

Hány évig kell gürizni egy átlagos lakásért?

Egy friss elemzés arra kereste a választ, hogy az egyes megyékre jellemző nettó átlagfizetések alapján hány havi keresetre van szükség egy átlagos 100 négyzetméteres családi ház vagy egy 50 négyzetméteres lakás megvásárlásához. Hiába a fővárosban a legmagasabb a nettó fizetés, mégis itt kell a legtöbbet dolgozni egy 50 négyzetméteres lakásért: 113 havi, azaz közel 10 évi fizetés kell hozzá.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Szavazás

Ön szeretné, hogy elmélyítsék az Európai Unió integrációját?