Hirdetés
Hirdetés

Papíron marad a veszteség: mentőövet dobnak a devizázó vállalkozásoknak

2012. július 23., 10:58

A cégeknél az elmúlt években sok esetben számviteli okokra (nem realizált árfolyamveszteségre) visszavezethetően keletkezett tőkehiány, annak ellenére, hogy az érintett vállalkozások üzleti modellje megfelelően működik. Néhány törvénymódosítással a vállalatok haladékot kaphatnak tőkehelyzetük rendezésére.

Hol van már a kiszámítható euróárfolyam?

Molnár Gábor, a Deloitte számviteli tanácsadás üzletágának igazgatója szerint a korábban megszokottnál gyengébb forintárfolyam makrogazdasági hatásai közé tartozik, hogy javítja az exportcégek helyzetét, és általánosságban rontja az importőrökét; a mikroszinten is megjelenő közvetlen árfolyamhatásokról ugyanakkor máig viszonylag kevés szó esett.

Hirdetés

A válság előtti, 2005 és 2007 közötti időszakban stabil és kiszámítható forint/euró árfolyamhoz szoktak hozzá a vállalkozások, a válság első jeleként azonban a forint hirtelen jelentősen gyengült az euróhoz képest, és bár a közelmúltban stabilizálódás jelei láthatók, az árfolyam jelenleg is több mint 15 százalékkal gyengébb a válság előtti időszak szintjéhez képest.

A papíron keletkező veszteség életre kel

A vállalkozások korábban jellemzően azért választották a devizás (euróban történő) hitelfelvételt, mert az exportból származó bevételük erre fedezetet adott, vagy mert a kiszámítható árfolyamszint mellett ez a megoldás olcsóbbnak tűnt számukra. Az euróban eladósodott cégek jelentős része a kedvezőtlen piaci hatások és az árfolyammozgások együttes eredményeként elvesztette a tőkéjét (vagy annak nagy részét), ezt azonban a törvényi előírások értelmében meghatározott időn belül pótolniuk kell, különben súlyos szankciók, végső esetben felszámolás fenyegetik őket.

A Deloitte tapasztalatai szerint a számos vállalkozásnak nehézséget okozó tőkeproblémák keletkezésének egyik leggyakoribb oka számviteli jellegű, kiváltójuk az úgynevezett nem realizált árfolyamhatás. Emiatt a vállalkozás eredménye a könyvekben jelentősen eltérhet a tervezettől, holott sokszor a devizás bevételekre épülő üzleti modellből eredően ez csak a számviteli szabályokból származó veszteség, tényleges gazdasági veszteség nem éri a céget.

Átmenetileg fellélegezhetnek a vállalkozások

A tőkeproblémák megoldásának segítése jelenik meg abban a törvényalkotói szándékban, hogy három könnyítés bevezetését is tervezi a szabályalkotó. Ezek közül az első egy adminisztratív jellegű változtatás a Gazdasági társaságokról szóló törvényben, amely az eddigi szabállyal ellentétben nem kötelezné a tulajdonosokat arra, hogy azonnal pótolják vállalkozásukban a hiányzó tőkét. A hatályos szabályozás szerint ha két egymást követő évben a vállalkozás nem rendelkezett a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, akkor három hónapon belül a tulajdonosnak rendeznie (pótolnia) kell azt. A mostani tervezet értelmében amennyiben a társaság a mérleg elfogadásától számított három hónapon belül - egy három hónapnál nem régebbi - közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy a tőkehiányos állapot már nem áll fenn, mentesül a szankciók alól.

Egy másik változtatás lehetővé tenné, hogy a 2013-as beszámoló elfogadásáig a cégek figyelmen kívül hagyják a 2011-2012-ben jelentkező összevont, nem realizált árfolyamveszteségüket. Ezáltal a cégek némi levegőhöz juthatnak, ám mindez csupán haladékot jelent, mert amennyiben az árfolyam stabilan a jelenlegi szinten marad, a probléma hosszútávon is bizonyosan kihívást jelent majd a tőkehelyzet szempontjából.

A harmadik fontos módosító javaslat értelmében a cégek a nem realizált árfolyamveszteségüket a jövőben elhatárolhatnák és céltartalékot képezhetnének rá, illetve ezt a lehetőséget a szabályozás a forgóeszköz-hitelekre is kiterjesztené 2012-től. Ez a törvényi változás nagyban segítene a cégeknek, ám várhatóan csak a vállalatok szűkebb köre tud majd vele hatékonyan élni, mert az optimális megoldáshoz hosszú lejáratú forgóeszközhitelt kellene felvenniük, ami a jelenlegi gazdasági környezetben még nehezen kivitelezhető.

Molnár Gábor kiemelte: a cégek a tervezett törvényi könnyítések révén időt nyerhetek, de nem dőlhetnek hátra azt követően sem. Célszerű a tőkeproblémák hosszú távú megoldására összpontosítaniuk, aminek módja lehet például az, hogy áttérnek devizás könyvvezetésre, változtatnak az árfolyamkockázat-kezelési gyakorlatukon, vagy átstrukturálják a mérlegüket.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Matolcsyék döntése lesz a legnagyobb durranás – erre te is felkapod a fejed

Matolcsyék döntése lesz a legnagyobb durranás – erre te is felkapod a fejed

Több statisztikai adatot, köztük munkaerőpiaci, beruházási és kiskereskedelmi adatot közöl jövő héten a Központi Statisztikai Hivatal. A piac várhatóan a jegybank monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülésére fog a leginkább figyelni. Napról napra - ez vár ránk a következő egy hétben.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Ajánlatunk

Hirdetés

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX32886.03-1.97%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • február 27
    Fogyasztói bizalmi index
    Munkanélküliségi ráta
    Fogyasztói bizalom
    Függőben lévő lakásértékesítések
    február 28
    Mol (2016 Q4)
    Termelői árindex
    MNB kamatdöntés
    Kiskereskedelmi forgalom
    Ipari termelés
    Fogyasztói árindex
    GDP
    Chicagói BMI
    március 1
    Beszerzési menedzser index
    Bézs könyv
    Munkanélküliségi ráta
    Feldolgozóipari BMI
    Fogyasztói árindex
    Jelzáloghitel igénylések
    március 2
    Munkanélküliségi ráta
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    március 3
    OTP (2016 Q4)
    Kiskereskedelmi forgalom
    Külkereskedelmi mérleg
    Szolgáltatóipari BMI
    Szolgáltatóipari BMI
    Kiskereskedelmi forgalom

Szavazás

5 százalékra csökkentenék a hal- és vadhús áfáját. Ha ezek a termékek olcsóbbak lennének, többet venne belőlük?