Hirdetés
Hirdetés

Papíron marad a veszteség: mentőövet dobnak a devizázó vállalkozásoknak

2012. július 23., 10:58

A cégeknél az elmúlt években sok esetben számviteli okokra (nem realizált árfolyamveszteségre) visszavezethetően keletkezett tőkehiány, annak ellenére, hogy az érintett vállalkozások üzleti modellje megfelelően működik. Néhány törvénymódosítással a vállalatok haladékot kaphatnak tőkehelyzetük rendezésére.

Cégvezetők, pénzügyi döntéshozók, marketing & sales szakemberek, technológiai döntéshozók, figyelem!
2016. február 16-án először rendezik meg Magyarországon a Microsoft Future Decoded rendezvényét, amely felkészíti a résztvevőket egy olyan jövőre, amiről csak egy dolgot tudunk: nyomokban sem fog hasonlítani a mára! Vegyen részt Ön is az ingyenes rendezvényen!
Regisztráció >>

Hol van már a kiszámítható euróárfolyam?

Molnár Gábor, a Deloitte számviteli tanácsadás üzletágának igazgatója szerint a korábban megszokottnál gyengébb forintárfolyam makrogazdasági hatásai közé tartozik, hogy javítja az exportcégek helyzetét, és általánosságban rontja az importőrökét; a mikroszinten is megjelenő közvetlen árfolyamhatásokról ugyanakkor máig viszonylag kevés szó esett.

Hirdetés

A válság előtti, 2005 és 2007 közötti időszakban stabil és kiszámítható forint/euró árfolyamhoz szoktak hozzá a vállalkozások, a válság első jeleként azonban a forint hirtelen jelentősen gyengült az euróhoz képest, és bár a közelmúltban stabilizálódás jelei láthatók, az árfolyam jelenleg is több mint 15 százalékkal gyengébb a válság előtti időszak szintjéhez képest.

A papíron keletkező veszteség életre kel

A vállalkozások korábban jellemzően azért választották a devizás (euróban történő) hitelfelvételt, mert az exportból származó bevételük erre fedezetet adott, vagy mert a kiszámítható árfolyamszint mellett ez a megoldás olcsóbbnak tűnt számukra. Az euróban eladósodott cégek jelentős része a kedvezőtlen piaci hatások és az árfolyammozgások együttes eredményeként elvesztette a tőkéjét (vagy annak nagy részét), ezt azonban a törvényi előírások értelmében meghatározott időn belül pótolniuk kell, különben súlyos szankciók, végső esetben felszámolás fenyegetik őket.

A Deloitte tapasztalatai szerint a számos vállalkozásnak nehézséget okozó tőkeproblémák keletkezésének egyik leggyakoribb oka számviteli jellegű, kiváltójuk az úgynevezett nem realizált árfolyamhatás. Emiatt a vállalkozás eredménye a könyvekben jelentősen eltérhet a tervezettől, holott sokszor a devizás bevételekre épülő üzleti modellből eredően ez csak a számviteli szabályokból származó veszteség, tényleges gazdasági veszteség nem éri a céget.

Átmenetileg fellélegezhetnek a vállalkozások

A tőkeproblémák megoldásának segítése jelenik meg abban a törvényalkotói szándékban, hogy három könnyítés bevezetését is tervezi a szabályalkotó. Ezek közül az első egy adminisztratív jellegű változtatás a Gazdasági társaságokról szóló törvényben, amely az eddigi szabállyal ellentétben nem kötelezné a tulajdonosokat arra, hogy azonnal pótolják vállalkozásukban a hiányzó tőkét. A hatályos szabályozás szerint ha két egymást követő évben a vállalkozás nem rendelkezett a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, akkor három hónapon belül a tulajdonosnak rendeznie (pótolnia) kell azt. A mostani tervezet értelmében amennyiben a társaság a mérleg elfogadásától számított három hónapon belül - egy három hónapnál nem régebbi - közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy a tőkehiányos állapot már nem áll fenn, mentesül a szankciók alól.

Egy másik változtatás lehetővé tenné, hogy a 2013-as beszámoló elfogadásáig a cégek figyelmen kívül hagyják a 2011-2012-ben jelentkező összevont, nem realizált árfolyamveszteségüket. Ezáltal a cégek némi levegőhöz juthatnak, ám mindez csupán haladékot jelent, mert amennyiben az árfolyam stabilan a jelenlegi szinten marad, a probléma hosszútávon is bizonyosan kihívást jelent majd a tőkehelyzet szempontjából.

A harmadik fontos módosító javaslat értelmében a cégek a nem realizált árfolyamveszteségüket a jövőben elhatárolhatnák és céltartalékot képezhetnének rá, illetve ezt a lehetőséget a szabályozás a forgóeszköz-hitelekre is kiterjesztené 2012-től. Ez a törvényi változás nagyban segítene a cégeknek, ám várhatóan csak a vállalatok szűkebb köre tud majd vele hatékonyan élni, mert az optimális megoldáshoz hosszú lejáratú forgóeszközhitelt kellene felvenniük, ami a jelenlegi gazdasági környezetben még nehezen kivitelezhető.

Molnár Gábor kiemelte: a cégek a tervezett törvényi könnyítések révén időt nyerhetek, de nem dőlhetnek hátra azt követően sem. Célszerű a tőkeproblémák hosszú távú megoldására összpontosítaniuk, aminek módja lehet például az, hogy áttérnek devizás könyvvezetésre, változtatnak az árfolyamkockázat-kezelési gyakorlatukon, vagy átstrukturálják a mérlegüket.

Online hirdetésszervező, értékesítés-támogató munkatársat keresünk - gyere és csatlakozz a Privátbankár.hu ambiciózus csapatához!

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Nem ússzuk meg olcsón: drágább lett a havi nagybevásárlás

Nem ússzuk meg olcsón: drágább lett a havi nagybevásárlás

Úgy tűnik, nemcsak az év első hónapja tartogat mindig áremelkedést. Mind éves szinten, mind előző hónaphoz képes komolyabb drágulást tapasztaltunk szokásos Árkosár felmérésünkben. Hol úsztuk meg a legolcsóbban a nagybevásárlást? Melyik hipermarket emelte a legtöbbet az árain? Mennyivel drágultak az élelmiszerek? Azt is megnéztük, mi lett a vége a tavalyi mézbotránynak.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Napi kommentár - videó

Ajánlatunk

Hirdetés

Utánajártunk

Hirdetés

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX22968.32+1.76%
    DAX9823.5+10.63%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • február 8
    KSH: Külkereskedelmi termékforgalom (első becslés) - 2015. december
    NGM: Gyorstájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2016. január havi helyzetéről
    február 9
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 40 mrdFt
    Richter - 2015 Q3
    Ipari termelés - december
    Folyó fizetési mérleg - december
    Külkereskedelmi mérleg - december
    Külkereskedelmi egyenleg - december
    Coca-Cola Co. - 2015 Q4
    Fidelity - 2015 Q4
    február 10
    KSH: Kereskedelmi szálláshelyek forgalma - 2015. december
    MNB: Monetáris Tanács ülésének rövidített jegyzőkönyve
    ÁKK: 2024/B államkötvény csereaukció, 2017/A - 20 mrdFt; 2025/B államkötvény csereaukció, 2018/B - 20 mrdFt
    Heineken - 2015 Q4
    Time Warner - 2015 Q4
    Tesla - 2015 Q4
    Twitter - 2015 Q4
    február 11
    KSH: Fogyasztói árak - január
    MNB: Inflációs alapmutatók
    Nokia - 2015 Q4
    L'oreal - 2015 Q4
    Coca-Cola Enterprises - 2015 Q4
    PepsiCo - 2015 Q4
    február 12
    KSH: GDP (első becslés) - 2015. IV. negyedév
    KSH: Ipar (második becslés) - 2015. december
    KSH: Építőipar - 2015. december+2015. évi
    MNB: Az MNB statisztikai mérlege (előzetes) - január
    GDP év/év - 2015. IV. negyedév
    Ipari termelés - december
    Kiskereskedelmi forgalom - január

Szavazás

Ön szerint Magyarországnak nagyobb szerepet kell vállalnia a terrorizmus elleni harcban?