Hirdetés
Hirdetés

Papíron marad a veszteség: mentőövet dobnak a devizázó vállalkozásoknak

2012. július 23., 10:58

A cégeknél az elmúlt években sok esetben számviteli okokra (nem realizált árfolyamveszteségre) visszavezethetően keletkezett tőkehiány, annak ellenére, hogy az érintett vállalkozások üzleti modellje megfelelően működik. Néhány törvénymódosítással a vállalatok haladékot kaphatnak tőkehelyzetük rendezésére.

Hol van már a kiszámítható euróárfolyam?

Molnár Gábor, a Deloitte számviteli tanácsadás üzletágának igazgatója szerint a korábban megszokottnál gyengébb forintárfolyam makrogazdasági hatásai közé tartozik, hogy javítja az exportcégek helyzetét, és általánosságban rontja az importőrökét; a mikroszinten is megjelenő közvetlen árfolyamhatásokról ugyanakkor máig viszonylag kevés szó esett.

Hirdetés

A válság előtti, 2005 és 2007 közötti időszakban stabil és kiszámítható forint/euró árfolyamhoz szoktak hozzá a vállalkozások, a válság első jeleként azonban a forint hirtelen jelentősen gyengült az euróhoz képest, és bár a közelmúltban stabilizálódás jelei láthatók, az árfolyam jelenleg is több mint 15 százalékkal gyengébb a válság előtti időszak szintjéhez képest.

A papíron keletkező veszteség életre kel

A vállalkozások korábban jellemzően azért választották a devizás (euróban történő) hitelfelvételt, mert az exportból származó bevételük erre fedezetet adott, vagy mert a kiszámítható árfolyamszint mellett ez a megoldás olcsóbbnak tűnt számukra. Az euróban eladósodott cégek jelentős része a kedvezőtlen piaci hatások és az árfolyammozgások együttes eredményeként elvesztette a tőkéjét (vagy annak nagy részét), ezt azonban a törvényi előírások értelmében meghatározott időn belül pótolniuk kell, különben súlyos szankciók, végső esetben felszámolás fenyegetik őket.

A Deloitte tapasztalatai szerint a számos vállalkozásnak nehézséget okozó tőkeproblémák keletkezésének egyik leggyakoribb oka számviteli jellegű, kiváltójuk az úgynevezett nem realizált árfolyamhatás. Emiatt a vállalkozás eredménye a könyvekben jelentősen eltérhet a tervezettől, holott sokszor a devizás bevételekre épülő üzleti modellből eredően ez csak a számviteli szabályokból származó veszteség, tényleges gazdasági veszteség nem éri a céget.

Átmenetileg fellélegezhetnek a vállalkozások

A tőkeproblémák megoldásának segítése jelenik meg abban a törvényalkotói szándékban, hogy három könnyítés bevezetését is tervezi a szabályalkotó. Ezek közül az első egy adminisztratív jellegű változtatás a Gazdasági társaságokról szóló törvényben, amely az eddigi szabállyal ellentétben nem kötelezné a tulajdonosokat arra, hogy azonnal pótolják vállalkozásukban a hiányzó tőkét. A hatályos szabályozás szerint ha két egymást követő évben a vállalkozás nem rendelkezett a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, akkor három hónapon belül a tulajdonosnak rendeznie (pótolnia) kell azt. A mostani tervezet értelmében amennyiben a társaság a mérleg elfogadásától számított három hónapon belül - egy három hónapnál nem régebbi - közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy a tőkehiányos állapot már nem áll fenn, mentesül a szankciók alól.

Egy másik változtatás lehetővé tenné, hogy a 2013-as beszámoló elfogadásáig a cégek figyelmen kívül hagyják a 2011-2012-ben jelentkező összevont, nem realizált árfolyamveszteségüket. Ezáltal a cégek némi levegőhöz juthatnak, ám mindez csupán haladékot jelent, mert amennyiben az árfolyam stabilan a jelenlegi szinten marad, a probléma hosszútávon is bizonyosan kihívást jelent majd a tőkehelyzet szempontjából.

A harmadik fontos módosító javaslat értelmében a cégek a nem realizált árfolyamveszteségüket a jövőben elhatárolhatnák és céltartalékot képezhetnének rá, illetve ezt a lehetőséget a szabályozás a forgóeszköz-hitelekre is kiterjesztené 2012-től. Ez a törvényi változás nagyban segítene a cégeknek, ám várhatóan csak a vállalatok szűkebb köre tud majd vele hatékonyan élni, mert az optimális megoldáshoz hosszú lejáratú forgóeszközhitelt kellene felvenniük, ami a jelenlegi gazdasági környezetben még nehezen kivitelezhető.

Molnár Gábor kiemelte: a cégek a tervezett törvényi könnyítések révén időt nyerhetek, de nem dőlhetnek hátra azt követően sem. Célszerű a tőkeproblémák hosszú távú megoldására összpontosítaniuk, aminek módja lehet például az, hogy áttérnek devizás könyvvezetésre, változtatnak az árfolyamkockázat-kezelési gyakorlatukon, vagy átstrukturálják a mérlegüket.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

Még nem igaz, hogy bezárták az összes ingyenes velencei szabadstrandot

Még nem igaz, hogy bezárták az összes ingyenes velencei szabadstrandot

Épp jókor, strandszezon kellős közepén, forró hétvége előtt? Egy péntek esti hír szerint az ÁNTSZ bezáratta a Velencei-tavi szabadstrandokat. A Velencei-taviak szerint nem az összeset. Mi jöhet még, zárják be a fél Balatont?

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Napi kommentár

Utánajártunk

Hirdetés
Hirdetés

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX22588.99+0.23%
    DAX11330.7+0.65%
    EUR/HUF307.440%
    EUR/USD1.09860%
    Arany1095.750%

Heti várható események, adatok

  • július 27
    IFO Üzleti hangulatindex - július

    július 28
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 35 mrdFt
    GDP - előzetes (év/év) - Q2
    S&P/Case-Shiller házárindex - május
    Conference Board fogyasztói bizalmi index - július
    július 29
    KSH: Foglalkoztatottság -- április–június
    KSH: Munkanélküliség -- április–június
    Bayer - 2015 Q2
    Linde - 2015 Q2
    Wizz Air - 2015 Q2
    Volkswagen - 2015 Q2
    Facebook - 2015 Q2
    Federal Reserve kamatdöntés
    július 30
    GDP (év/év, igazított) - 2015 Q1
    Deutsche Bank - 2015 Q2
    Lufthansa - 2015 Q2
    Siemens - 2015 Q2
    Munkanélküliségi ráta - július
    Fogyasztói árindex (év/év) - előzetes - július
    T-Mobile US - 2015 Q2
    Coca Cola Enterprise - 2015 Q2
    {{us} LinkedIn - 2015 Q2
    GDP (negyedév/negyedév, évesített) - előzetes - Q2
    Friss munkanélküli-segély kérelmek (fő/hét) - július
    Fogyasztói Bizalom - végleges - július
    Tartós munkanélküli-segély kérelmek (fő/hét) - július
    július 31
    KSH: Ipari termelői árak -- június
    KSH: Lakásépítések, építési engedélyek -- I. félév
    MNB: A hitelintézetek összevont mérlege -- június
    MNB: A háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábak -- június
    Fogyasztói árindex (év/év) - július
    Munkanélküliségi ráta - június
    Exxon Mobil - 2015 Q2
    Chicagoi beszerzési menedzser index - július
    Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi index - végleges

Szavazás

Ön szerint engedélyezni kellene Magyarországon az azonos neműek házasságát?