Hirdetés
Hirdetés

Papíron marad a veszteség: mentőövet dobnak a devizázó vállalkozásoknak

2012. július 23., 10:58

A cégeknél az elmúlt években sok esetben számviteli okokra (nem realizált árfolyamveszteségre) visszavezethetően keletkezett tőkehiány, annak ellenére, hogy az érintett vállalkozások üzleti modellje megfelelően működik. Néhány törvénymódosítással a vállalatok haladékot kaphatnak tőkehelyzetük rendezésére.

Hirdetés

Hol van már a kiszámítható euróárfolyam?

Molnár Gábor, a Deloitte számviteli tanácsadás üzletágának igazgatója szerint a korábban megszokottnál gyengébb forintárfolyam makrogazdasági hatásai közé tartozik, hogy javítja az exportcégek helyzetét, és általánosságban rontja az importőrökét; a mikroszinten is megjelenő közvetlen árfolyamhatásokról ugyanakkor máig viszonylag kevés szó esett.

A válság előtti, 2005 és 2007 közötti időszakban stabil és kiszámítható forint/euró árfolyamhoz szoktak hozzá a vállalkozások, a válság első jeleként azonban a forint hirtelen jelentősen gyengült az euróhoz képest, és bár a közelmúltban stabilizálódás jelei láthatók, az árfolyam jelenleg is több mint 15 százalékkal gyengébb a válság előtti időszak szintjéhez képest.

A papíron keletkező veszteség életre kel

A vállalkozások korábban jellemzően azért választották a devizás (euróban történő) hitelfelvételt, mert az exportból származó bevételük erre fedezetet adott, vagy mert a kiszámítható árfolyamszint mellett ez a megoldás olcsóbbnak tűnt számukra. Az euróban eladósodott cégek jelentős része a kedvezőtlen piaci hatások és az árfolyammozgások együttes eredményeként elvesztette a tőkéjét (vagy annak nagy részét), ezt azonban a törvényi előírások értelmében meghatározott időn belül pótolniuk kell, különben súlyos szankciók, végső esetben felszámolás fenyegetik őket.

A Deloitte tapasztalatai szerint a számos vállalkozásnak nehézséget okozó tőkeproblémák keletkezésének egyik leggyakoribb oka számviteli jellegű, kiváltójuk az úgynevezett nem realizált árfolyamhatás. Emiatt a vállalkozás eredménye a könyvekben jelentősen eltérhet a tervezettől, holott sokszor a devizás bevételekre épülő üzleti modellből eredően ez csak a számviteli szabályokból származó veszteség, tényleges gazdasági veszteség nem éri a céget.

Átmenetileg fellélegezhetnek a vállalkozások

A tőkeproblémák megoldásának segítése jelenik meg abban a törvényalkotói szándékban, hogy három könnyítés bevezetését is tervezi a szabályalkotó. Ezek közül az első egy adminisztratív jellegű változtatás a Gazdasági társaságokról szóló törvényben, amely az eddigi szabállyal ellentétben nem kötelezné a tulajdonosokat arra, hogy azonnal pótolják vállalkozásukban a hiányzó tőkét. A hatályos szabályozás szerint ha két egymást követő évben a vállalkozás nem rendelkezett a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, akkor három hónapon belül a tulajdonosnak rendeznie (pótolnia) kell azt. A mostani tervezet értelmében amennyiben a társaság a mérleg elfogadásától számított három hónapon belül - egy három hónapnál nem régebbi - közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy a tőkehiányos állapot már nem áll fenn, mentesül a szankciók alól.

Egy másik változtatás lehetővé tenné, hogy a 2013-as beszámoló elfogadásáig a cégek figyelmen kívül hagyják a 2011-2012-ben jelentkező összevont, nem realizált árfolyamveszteségüket. Ezáltal a cégek némi levegőhöz juthatnak, ám mindez csupán haladékot jelent, mert amennyiben az árfolyam stabilan a jelenlegi szinten marad, a probléma hosszútávon is bizonyosan kihívást jelent majd a tőkehelyzet szempontjából.

A harmadik fontos módosító javaslat értelmében a cégek a nem realizált árfolyamveszteségüket a jövőben elhatárolhatnák és céltartalékot képezhetnének rá, illetve ezt a lehetőséget a szabályozás a forgóeszköz-hitelekre is kiterjesztené 2012-től. Ez a törvényi változás nagyban segítene a cégeknek, ám várhatóan csak a vállalatok szűkebb köre tud majd vele hatékonyan élni, mert az optimális megoldáshoz hosszú lejáratú forgóeszközhitelt kellene felvenniük, ami a jelenlegi gazdasági környezetben még nehezen kivitelezhető.

Molnár Gábor kiemelte: a cégek a tervezett törvényi könnyítések révén időt nyerhetek, de nem dőlhetnek hátra azt követően sem. Célszerű a tőkeproblémák hosszú távú megoldására összpontosítaniuk, aminek módja lehet például az, hogy áttérnek devizás könyvvezetésre, változtatnak az árfolyamkockázat-kezelési gyakorlatukon, vagy átstrukturálják a mérlegüket.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

Korrupció a magyar kormány körül és a munkahelyeinken: ki mer erről beszélni?

2014. október 24., 16:00
Korrupció a magyar kormány körül és a munkahelyeinken: ki mer erről beszélni?

A Watergate-ügytől a korrupcióval vádolt magyar kormánytagok amerikai kitiltásáig sok kétes ügyben fontos szerephez jutottak a whistleblowerek - Magyarországon az év eleje óta szabályozzák a munkahelyeken a visszaélések bejelentésére szolgáló rendszerek működését, a munkavállalók azonban féltik egzisztenciájukat. Fontos lenne a megfelelően védett rendszerek kialakítása.

Hirdetés

Mi történt az elmúlt órákban?

Ajánlatunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Utánajártunk

Hirdetés

Facebook

Szavazás

Létezik a világban olyan lehetséges befektetési célpont, ahol nincs se személyi jövedelemadó, se társasági adó, sem illetékek. Tudja, melyik az?