Az építészmérnökök és magánépíttetők körében végzett felmérésből, az is kiderül, hogy az építkezők jellemzően igyekeznek minél több forrásból tájékozódni. Először szakemberekhez fordulnak tanácsért (56%), ezt követően a család és a barátok véleményére kíváncsiak (36%), majd fórumokon (36%) és webshopokon (26%) gyűjtenek információt.
Legkevésbé az építőanyag kereskedéseket és a tüzépeket keresik fel a tájékozódási szakaszban, ezek súlya inkább a megvalósítás során értékelődik fel. A tájékozódás után viszont a legtöbb területen és kérdésben okosabbnak érzik magukat, mint ahogy azt az építészek a gyakorlatban tapasztalják - derül ki Bramac Construma szakvásáron végzett friss kutatásából.
|
| Kérdés: Mennyit tud a magánépíttető az építkezés egyes munkafolyamatairól? (1= Egyáltalán semmit, 7= Mindent) |
Fogalmuk sincs, mit akarnak
Leginkább a házelosztással kapcsolatban vannak markáns elképzeléseik (85%). Másodsorban azt tudják leginkább, hogy milyen alap stílusjegyeket szeretnének látni az otthonukon (79%). A megkérdezettek 77 százaléka teljesen, vagy nagyjából biztos a nyílászárók és a hőszigetelés kérdésében is. A legkevésbé a burkolóanyagokkal kapcsolatban van konkrét elképzelésük az építkezés előtt, illetve korai szakaszában. Az építészek, bár hozzávetőlegesen ezt a fontossági sorrendet tapasztalják a magán építtetőknél, úgy látják, csak 42 százalékuknak van valójában konkrét elképzelése van arról, mit szeretne.
Kell a mester
Markáns elképzelések ide, vagy oda, a laikus építtetők saját bevallásuk szerint a tervezés és a kivitelezés folyamatában is kikérik szakember véleményét: elsősorban a fűtés (68%), a hőszigetelés (65%) és a tető (64%) kialakításának területén. A legkevésbé az alap stílusjegyekben és a burkolóanyagokban hagyják másra a döntést. A megvalósításban viszont sokkal kevésbé támaszkodnak szakértőre, így az eredeti tervek által képviselt minőség esetenként elcsúszhat a kivitelezés során. A konzultáció után sokan igyekeznek minél több munkát saját maguk elvégezni, barkács megoldásokkal élni a vélt vagy valós költséghatékonyság reményében.
„Az új állami támogatási formák hatására a vásárlók ma újra építkeznek, felújítanak. Már nemcsak meghibásodás esetén nyúlnak például a tetőhöz, hanem hőszigetelési és energiatakarékos szempontok miatt is. A vásárlók ezért ismét komplexebb szempontok alapján döntenek, különböző forrásokból kiművelik magukat egy-egy építési munkafolyamat kapcsán. Kvázi rögtönzött szakértői lesznek egy-egy területnek a szerint, ahol éppen az építkezés során tartanak.” értékelte a kutatás eredményeit Miheller Gábor a Bramac Kft. ügyvezető igazgatója.
|
| Kérdés: Min spórolna a magánépíttető leginkább az alábbiak közül? (1= Egyáltalán nem spórolna rajta, 7= Nagyon sokat spórolna rajta) |
A magánépíttetők a megszerzett tudás és a kapott szakmai tanácsok alapján priorizálnak, eldöntik, a ház mely területei azok, amelyekre kiemelt figyelmet fordítanak, és melyek azok, ahol hajlandóak kisebb-nagyobb kompromisszumokat kötni, akár a minőség rovására is. A laikus építtetők legkevésbé az alapozáson (89%), a vízszigetelésen (88%), és a hőszigetelésen spórolnának a válaszok alapján. A tető és tetőtér kialakításán, a burkoláson és a villanyszerelésen viszont annál inkább, ami teljes mértékben összecseng az építészek tapasztalataival.
A tetőn keresztül szökik a pénz
Hiába informálódunk különböző forrásokból, ez nem elegendő, mert szaktudás híján nem tudhatjuk, mi az, amit nem tudunk. Jó, ha tudjuk, hogy az épületek energiavesztesége leginkább a tetőknél jelentkezik. Hatalmas költségmegtakarítást jelenthet például egy építkező számára, ha tisztában van azzal, hogy a tető több mint cserép: egy olyan rendszer, ami viharállóságot, hőszigetelést biztosító rendszer, ami energiahordozóként is működhet.
Jó napja volt a forintnak. 
