Hirdetés
Hirdetés

Jókora változás jön a jogszabályban – jövőre másképp adózunk?

2017. szeptember 07., 13:37

A január 1-jétől várható új jogszabályok átformálnák az adóeljárások és az adóperek menetét. Míg a módosítások egy része kifejezetten vállalkozásbarát, ugyanakkor több olyan csapdát is rejtenek, amelyek kifejezetten hátrányosan érinthetik az adózók érdekeit – leszűkülhetnek például az adózók jogai az adóhatósággal szembeni védekezésre, illetve szakértő igénybevételére is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalta, mire lesz érdemes figyelni az adózóknak.

Az adóeljárások jelenlegi rendszerében az adózónak számos lehetősége nyílik, hogy védekezését előterjessze: az adóhatóság jegyzőkönyvével szemben előadott észrevételében, a határozattal szembeni fellebbezésben, majd végső soron a jogerős határozattal szembeni bírósági keresetben az adózó többé-kevésbé korlátozás nélkül adhatja elő a hatóságtól eltérő álláspontját, annak bizonyítékaival együtt. Éppen ezért gyakori, hogy az adóeljárási szakaszban (a másodfokú határozat meghozataláig) az adózó adótanácsadók véleményére támaszkodik, míg a peres eljárásra már adóperes ügyvédet von be, ezt közölte a Jalsovszky Ügyvédi Iroda a Privátbankár.hu-val.

A védekezés keretei azonban a kormány tervei szerint januártól jelentősen leszűkülnének. Az NGM honlapján a közelmúltban közzétett tervezetek szerint a jövőben az adózó sem a fellebbezésben, sem a bírósági eljárásban nem hivatkozhatna új tényekre, ott új bizonyítékot nem adhatna elő. Ezzel gyakorlatilag az eddig nem túl komolyan vett észrevétel lenne ezért az utolsó lehetőség arra, hogy a NAV álláspontjával szemben az adózó érdemben mást állítson, vagy további bizonyítékokat adjon át, fűzte hozzá Fischer Ádám, az iroda ügyvédje.

Hirdetés

Mi ezzel a probléma?

Az, hogy az adózó először a jegyzőkönyvből tudja meg azt, hogy mit kifogásol a NAV, hiszen ezt az adóhatóság csak ritkán fedi fel előre. Aki tehát ekkor kap észbe, annak a javaslat szerint csupán 30 napja lenne arra, hogy olyan tanácsadót vonjon be az ügybe, aki az ügyet teljesen megismerve, a NAV állításával szembeni valamennyi bizonyítékot és érvet felhozva tud érdemben az adóhatóság jegyzőkönyvére reagálni. Márpedig 30 nap erre nagyon rövid idő. Ráadásul a tervezet alapján a határidő elmulasztása esetén kimentésre sem lenne lehetőség.

Ha a jogszabályokat az eddig közzétett tervek szerint fogadják el, akkor rendkívül fontossá válik majd, hogy az adózó már az ellenőrzés során felkészült legyen és felismerje, mit miért kér a NAV és azokra alapozva várhatóan milyen megállapításokat tesz majd. Ez pedig nem lesz könnyű feladat. Másrészt már az ellenőrzés során indokolt lesz olyan szakértőt bevonni, akire az adózó az egész ügyet (ide értve a bírósági eljárás során való képviseletet is) rá tudja majd bízni. A bizonyítékok későbbi korlátolt előterjesztésének lehetősége miatt ugyanis nem lesz célszerű új képviselőre támaszkodni az eljárás egy későbbi szakaszában.

A farzsebükbe kerülnek a szakértők?

Az adóperek jelentős része jelenleg szakértői vélemény alapján dől el, a már elfogadott új jogszabályok azonban jelentősen korlátozzák szakértő igénybevételének a lehetőségét az adóperekben. A januártól hatályos perjogi szabályok szerint, ha a NAV szakértőt vesz igénybe, akkor elsősorban ezt a szakértőt kell kirendelnie a bíróságnak is, és ha a bíróság így tesz, akkor csak és kizárólag ezen szakértő véleménye fog a perben számítani, más szakértőt vagy magánszakértőt nem, illetve csak kivételesen lehet kirendelni.

A vitát ezért lényegében az adóhatóság által kirendelt szakértő véleménye fogja eldönteni. Az ellenőrzött cég nem tehet javaslatot a szakértő személyére, nem emelhet kifogást a NAV által kirendelt szakértővel szemben, nem kérheti új szakértő kirendelését sem. Emiatt még a szakértő teljes pártatlansága esetén is, súlyosan sérülnének az adózói jogok, ráadásul az, hogy a bíróság a későbbiek során egy ilyen körülmények között készített szakvéleményre alapozza az ítéletét, még alkotmányossági kérdéseket is felvetne.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Eljött az ideje, hogy begyűjtsék a fedezetlenül kiszórt ezermilliárdokat

Eljött az ideje, hogy begyűjtsék a fedezetlenül kiszórt ezermilliárdokat

Ma összeül az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nyíltpiaci bizottsága, és döntést hoz arról, hogy a hosszúra nyúlt válságkezelő politika ideje alatt a gazdaságba pumpált fedezetlen pénzt, összesen 4500 milliárd dollárt, vagy ennek egy részét, szép lassan visszavegyék. A sok fedezetlen pénz most már ugyanis csak arra jó, hogy ingatlanpiaci és tőzsdei lufit fújjanak, az pedig újabb válsághoz vezethetne.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • szeptember 18
    Fogyasztói árindex (végleges) - augusztus
    szeptember 19
    Monetáris Tanács kamatdöntő ülése;
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 15 mrdFt
    ZEW index - szeptember
    ZEW index - szeptember
    Adobe - 2017 Q3
    FedEx - 2018 Q1
    szeptember 20
    KSH: Keresetek - január–július
    MNB: Negyedéves fizetési mérleg és külfölddel szembeni állományok - első közlés 2017. II. negyedév + revízió 2014.I.n.év - 2017.I.n.év
    ÁKK: 2022/A államkötvény csereaukció, 2019/C - 20 mrdFt; 2026/D államkötvény csereaukció, 2020/B - 20 mrdFt
    Fed kamatdöntő ülése
    Kiskereskedelmi forgalom (év/év) - augusztus
    Import (év/év) - augusztus
    Export (év/év) - augusztus
    szeptember 21
    Fogyasztói bizalom (előzetes) - szeptember
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    Philadelphiai Fed index - szeptember

    szeptember 22
    KSH: Kiskereskedelem - július
    Feldolgozóipari BMI (előzetes) - szeptember
    Szolgáltatóipari BMI (előzetes) - szeptember
    Feldolgozóipari BMI (előzetes) - szeptember
    Szolgáltatóipari BMI (előzetes) - szeptember

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint létezik globális felmelegedés?