|
| Fotó: Európai Tanács |
Míg Francois Hollande francia államfő pénteken Párizsban komolynak és hitelesnek nevezte a görög kormány új javaslatait, Steffen Seibert német kormányszóvivő berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy a jelenlegi igen feszített helyzetben fontos ügyelni a dolgok sorrendjére.
Ilyen fontos a sorrend?
Ezért Németország szerint elsőként a hitelező intézményeknek - az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) - kell értékelnie az eléjük terjesztett görög javaslatokat, majd szombaton az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak (eurócsoport) kell tárgyalnia azokról, és vasárnap az euróövezeti tagállamok állam- illetve kormányfőinek, végül pedig az uniós tagországok vezetőinek brüsszeli tanácskozásán kell áttekinteni a helyzetet.
Most már a németek halogatnak
Amennyiben mindezeken a fórumokon sikerül megállapodásra jutni, a német kormánynak felhatalmazást kell kérnie a parlamenttől (Bundestag) arra, hogy tárgyalást kezdjen az athéni kormánnyal Görögország további pénzügyi támogatásáról. A német kormány egyelőre csak az általa követett alapelveket rögzítheti - mondta Seibert.
Nem lehet elengedni
Martin Jäger pénzügyminisztériumi szóvivő hozzátette, hogy Németország azért utasítja el az államadósság részleges elengedésének (haircut) gondolatát, mert ezt nem teszik lehetővé a valutaunió működését szabályozó jogi előírások. Ezért az adósság névértékének számottevő csökkentése nem kerülhet napirendre.
Nem csoda, hogy aggódnak a németek
Görögország 2010 óta az első és a második mentőcsomag révén összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült az Európai Bizottság, az EKB és az IMF szervezésében összeállított hitelkeretekből, cserébe súlyos megszorításokat és reformokat kellett végrehajtania.
Az euróövezeti tagország válsága azonban az utóbbi hónapokban tovább mélyült, felvetve az államcsőd és euróövezeti tagság elvesztésének veszélyét.
Az ifo müncheni gazdaságkutató intézet számításai szerint Németország kitettsége Görögország felé 87 milliárd eurót tesz ki a mentőcsomagokhoz kapcsolódó hitelek, garanciák és egyéb kötelezettségvállalások - például az EKB által felvásárolt görög állampapírok révén Németországra jutó kötelezettségek - következtében, vagyis a német adófizetők a legrosszabb esetben csaknem 90 milliárd eurót veszítenének, ha bekövetkezik a görög államcsőd.
A társaság 606 millió forint összegben fizet osztalékot, részvényenként 112 forintot. 
