Hirdetés
Hirdetés

Újabb balhé Paks 2 körül - ezt nem fogják megúszni Orbánék?

2016. január 07., 11:03

Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a magyar kormánynak a paksi bővítés állami támogatása ügyében indított vizsgálat miatt írt levelet.

A szöveg alapján a projekt kockázatait egyoldalúan magára vállaló kormány lehetetlen feladatra vállalkozik, amikor bizonyítani szeretné, hogy a beruházás állami támogatás nélkül valósul meg – írja a Népszabadság Online.

 

Hirdetés

 

Tavaly decemberben jelentették be, hogy mélyreható vizsgálatot indítanak a paksi bővítés tiltott állami támogatásának gyanúja miatt. A most nyilvánosságra került bizottsági levél is emlékeztet rá, a beruházási szerződésekben Oroszország vállalta, hogy Magyarországnak állami hitelt biztosít a Paksi Atomerőmű fejlesztéséhez, és a magyar állam Paks II összes olyan beruházását közvetlenül fogja finanszírozni, amelyek az 5-6. atomerőművi blokk tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükségesek. Ezen túl a kormány nem tervez semmilyen pénzügyi támogatást nyújtani a projekthez, az új blokkok piaci feltételek mellett fognak üzemelni.

Eddig ismeretlen részletek

A számos kitakart sort tartalmazó levél szerint a szerződésekben kötbér is szerepel (ez az információ eddig nem volt ismert). A magyar hatóságok úgy tervezik, hogy a Paks II-ben termelt villamos energiát a piacon értékesítik a szokásos zsinóráram-eladási szerződéseknek megfelelően. A szövegben az is szerepel, hogy a 12,5 milliárd euróra becsült költségek túllépése esetén a magyar állam fizeti a pótlólagos kiadásokat: „ha azonban a tőkeigények meghaladják ezt az összeget, a magyar állam kijelenti, hogy további pénzt fog befektetni, amennyiben a majdan elkészített értékelése alapján ez a lépés számára gazdaságilag ésszerűnek tűnik".

A magyar kormány a saját álláspontját az eljárásban két tanulmánnyal („A piacgazdasági befektető elvét alátámasztó elemzés", illetve „A Paks II. Atomerőmű projekt gazdasági elemzése" - utóbbi a Rothschild-csoport munkájaként vált tavaly decemberben ismertté) igyekezett alátámasztani.

A bemutatott kormányálláspont szerint a projekt gazdasági elemzése 6,5-9,5 százalékos adózás utáni megtérülést mutat, ezt azonban az EB az átadott anyagok alapján nem látta bizonyítottnak, sőt, úgy találták, hogy a kormány a költségeket szisztematikusan alul-, a várható bevételeket (például a piaci áramárat) pedig rendszeresen felülbecsülte, és egészen addig kozmetikázta az adatokat, amíg azok ki nem adták a beruházás megtérülését.

Nem számíthatunk sok jóra

Az uniós testület szerint a kormány a valóságban egyoldalú, a többi piaci szereplő számára nem elérhető előnyt nyújt a Paks II projektnek azáltal, hogy a finanszírozás tényleges terheit magára vállalja. Ezzel pedig nem csupán a magyar energiapiacot torzítja el érzékelhetően, hanem az egész európai árampiacot is.

A fentiek alapján a bizottsági álláspont az, hogy a finanszírozási konstrukció állami támogatást tartalmaz – a teljes 12,5 milliárd eurós költség támogatásnak minősül –, amelynek a jogszerűségét vizsgálni kell. Ez mindenképpen rossz hír az Orbán-kormány számára, mivel az eljárásban a magyar pozíció mindeddig arra épült, hogy a projektben egyáltalán nincs állami támogatás. A levélből kiderül: önmagában az állami támogatás ténye nem ellentétes a belső joggal, azonban a magyar kormány eddig nem tudott olyan érvet felvonultatni, amely igazolná, hogy a támogatást valamilyen piaci szempont (például az ellátásbiztonság) mindenképpen szükségessé teszi - írja a nol.hu.

A Bizottság azzal kapcsolatban is aggályokat fogalmazott meg, hogy Paks I és Paks II nem egymástól függetlenül működik majd, a két létesítmény pedig együttesen döntő befolyással lehet a magyar árampiacra. A Margarethe Vestager uniós versenyjogi biztos által aláírt levél ugyanakkor leszögezi, hogy a végső beruházási döntést – amellyel a Paks II visszavonhatatlanul megrendeli a két új reaktort érintő kivitelezési munkákat –, még nem hozták meg, és a kivitelezői szerződés keretében eddig még nem került sor kifizetésekre.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Mi a nagyobb problémánk, a menekültek, a romák vagy a szegénység?

Mi a nagyobb problémánk, a menekültek, a romák vagy a szegénység?

„Fordítunk rá pénzt, de még igen sok a teendőnk, és lehet, hogy nem is lesz előrelépés.” Az Európai Számvevőszéknek ma sikerült kiadnia egy közleményt az európai romákról, amely nemigen mond ennél többet. Bár a magyar politika ezzel alig foglalkozik, lehet, hogy ez Magyarországon a tömeges szegénységgel együtt a legnagyobb probléma.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • június 27
    Fogyasztói BMI
    Beszerzésimenedzser-index
    június 28
    KSH: KSH: Foglalkoztatottság, munkanélküliség (március–május)
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 40 mrdFt
    GDP
    Conference Board BMI
    Az Európai Parlament szavazása a Brexitről
    Az Európai Tanács ülése
    június 29
    Fogyasztói bizalom (végleges, június)
    június 30
    KSH: Ipari termelői árak (május)
    KSH: Külkereskedelmi termékforgalom (második becslés, április)
    MNB: Negyedéves fizetési mérleg és külfölddel szembeni állományok MNB: Pénzügyi számlák (I. negyedév)
    MNB: A hitelintézetek összevont mérlegének alakulása (május)
    Kiskereskedelmi forgalom
    Munkanélküliségi ráta
    GDP (végleges)
    Chicagói BMI
    Fogyasztói bizalom
    július 1
    Feldolgozóipari BMI
    Feldolgozóipari BMI
    Munkanélküliségi ráta
    Feldolgozóipari BMI

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint Magyarországnak nagyobb szerepet kell vállalnia a terrorizmus elleni harcban?