Hirdetés
Hirdetés

Újabb balhé Paks 2 körül - ezt nem fogják megúszni Orbánék?

2016. január 07., 11:03

Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a magyar kormánynak a paksi bővítés állami támogatása ügyében indított vizsgálat miatt írt levelet.

A szöveg alapján a projekt kockázatait egyoldalúan magára vállaló kormány lehetetlen feladatra vállalkozik, amikor bizonyítani szeretné, hogy a beruházás állami támogatás nélkül valósul meg – írja a Népszabadság Online.

 

Hirdetés

 

Tavaly decemberben jelentették be, hogy mélyreható vizsgálatot indítanak a paksi bővítés tiltott állami támogatásának gyanúja miatt. A most nyilvánosságra került bizottsági levél is emlékeztet rá, a beruházási szerződésekben Oroszország vállalta, hogy Magyarországnak állami hitelt biztosít a Paksi Atomerőmű fejlesztéséhez, és a magyar állam Paks II összes olyan beruházását közvetlenül fogja finanszírozni, amelyek az 5-6. atomerőművi blokk tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükségesek. Ezen túl a kormány nem tervez semmilyen pénzügyi támogatást nyújtani a projekthez, az új blokkok piaci feltételek mellett fognak üzemelni.

Eddig ismeretlen részletek

A számos kitakart sort tartalmazó levél szerint a szerződésekben kötbér is szerepel (ez az információ eddig nem volt ismert). A magyar hatóságok úgy tervezik, hogy a Paks II-ben termelt villamos energiát a piacon értékesítik a szokásos zsinóráram-eladási szerződéseknek megfelelően. A szövegben az is szerepel, hogy a 12,5 milliárd euróra becsült költségek túllépése esetén a magyar állam fizeti a pótlólagos kiadásokat: „ha azonban a tőkeigények meghaladják ezt az összeget, a magyar állam kijelenti, hogy további pénzt fog befektetni, amennyiben a majdan elkészített értékelése alapján ez a lépés számára gazdaságilag ésszerűnek tűnik".

A magyar kormány a saját álláspontját az eljárásban két tanulmánnyal („A piacgazdasági befektető elvét alátámasztó elemzés", illetve „A Paks II. Atomerőmű projekt gazdasági elemzése" - utóbbi a Rothschild-csoport munkájaként vált tavaly decemberben ismertté) igyekezett alátámasztani.

A bemutatott kormányálláspont szerint a projekt gazdasági elemzése 6,5-9,5 százalékos adózás utáni megtérülést mutat, ezt azonban az EB az átadott anyagok alapján nem látta bizonyítottnak, sőt, úgy találták, hogy a kormány a költségeket szisztematikusan alul-, a várható bevételeket (például a piaci áramárat) pedig rendszeresen felülbecsülte, és egészen addig kozmetikázta az adatokat, amíg azok ki nem adták a beruházás megtérülését.

Nem számíthatunk sok jóra

Az uniós testület szerint a kormány a valóságban egyoldalú, a többi piaci szereplő számára nem elérhető előnyt nyújt a Paks II projektnek azáltal, hogy a finanszírozás tényleges terheit magára vállalja. Ezzel pedig nem csupán a magyar energiapiacot torzítja el érzékelhetően, hanem az egész európai árampiacot is.

A fentiek alapján a bizottsági álláspont az, hogy a finanszírozási konstrukció állami támogatást tartalmaz – a teljes 12,5 milliárd eurós költség támogatásnak minősül –, amelynek a jogszerűségét vizsgálni kell. Ez mindenképpen rossz hír az Orbán-kormány számára, mivel az eljárásban a magyar pozíció mindeddig arra épült, hogy a projektben egyáltalán nincs állami támogatás. A levélből kiderül: önmagában az állami támogatás ténye nem ellentétes a belső joggal, azonban a magyar kormány eddig nem tudott olyan érvet felvonultatni, amely igazolná, hogy a támogatást valamilyen piaci szempont (például az ellátásbiztonság) mindenképpen szükségessé teszi - írja a nol.hu.

A Bizottság azzal kapcsolatban is aggályokat fogalmazott meg, hogy Paks I és Paks II nem egymástól függetlenül működik majd, a két létesítmény pedig együttesen döntő befolyással lehet a magyar árampiacra. A Margarethe Vestager uniós versenyjogi biztos által aláírt levél ugyanakkor leszögezi, hogy a végső beruházási döntést – amellyel a Paks II visszavonhatatlanul megrendeli a két új reaktort érintő kivitelezési munkákat –, még nem hozták meg, és a kivitelezői szerződés keretében eddig még nem került sor kifizetésekre.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Ki mer ma lakást venni a budapesti bulinegyedben?

Ki mer ma lakást venni a budapesti bulinegyedben?

Egy sétálóutca alapvetően mindig csendesebb vagy legalábbis emberközelibb, mint egy átlagos, autókkal teli, nagyvárosi utca. Adódik a kérdés, hogy a budapestiek szeretnek-e sétálóutcákban lakni? És ha igen, akkor mennyivel magasabbak ezekben az utcákban az ingatlanárak?

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • augusztus 22
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének július végi helyzetéről
    Fogyasztói bizalmi index - augusztus
    Chicagói Fed index - július
    augusztus 23
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 20 mrdFt
    Feldolgozóipari BMI (előzetes) - augusztus
    Szolgáltatóipari BMI (előzetes) - augusztus
    Feldolgozóipari BMI (előzetes) - augusztus
    Szolgáltatóipari BMI (előzetes) - augusztus
    Fogyasztói bizalom (előzetes) - augusztus
    Feldolgozóipari BMI - augusztus
    Richmondi Fed feldolgozóipari index - augusztus
    Feldolgozóipari BMI - augusztus

    augusztus 24
    ÁKK: 2024/B államkötvény csereaukcó, 2018/B - 20 mrdFt
    GDP (év/év, munkanaphatással igazított) - 2016 Q2
    Jelzáloghitel igénylések - augusztus
    Hewlett-Packard - 2016 Q3
    augusztus 25
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés) - június
    IFO üzleti hangulatindex - augusztus
    GDP (év/év, igazított) - 2016 Q2
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek - augusztus
    Bloomberg fogyasztói elégedettség - augusztus
    BMI - augusztus
    Szolgáltatóipari BMI - augusztus
    augusztus 26
    GDP (év/év, előzetes) - 2016 Q2
    GDP (negyedév/negyedév, évesített, előzetes) - 2016 Q2
    GDP (év/év, igazított) - 2016 Q2
    Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi index (végleges) - augusztus
    Fogyasztói árindex (év/év) - július
    Maginfláció (év/év) - július

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint ki vegye meg a Tesco magyarországi érdekeltségét?