|
Nem kell félni az import-inflációtól Az alelnök kitért arra is, hogy új helyzet körvonalazódik a globális gazdaságban: a fejlett gazdaságok egyre dinamikusabb növekedés mellett is tartósan alacsony inflációs környezetre számítanak, különösen a keresleti oldalról nem várnak inflációs sokkokat. Ez Magyarország számára is fontos, hiszen így hosszabb távon alacsony importált inflációra lehet számítani. |
Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke csütörtökön Budapesten a Portfolio.hu Forint 2014 konferencián elmondta: a komolyabb változások a magyar monetáris politikában azzal kezdődtek, hogy az MNB Monetáris Tanácsa 2012 nyarán felismerte az inflációs trendfordulót, és megkezdte az emiatt szükségessé vált kamatcsökkentési ciklust, melyet a forinteszközök kockázatának jelentős csökkenése is támogatott.
Az MNB alelnöke szerint a következő időszakban a monetáris lépésekbe be kell építeni a feltörekvő piacokat érintő nemzetközi folyamatokat, így a Fed mennyiségi lazító programjának visszafogását, valamint az ukrajnai helyzetet is, vagyis a nemzetközi gazdasági trendekkel, az inflációt meghatározó fundamentumokkal, és a pénzügyi stabilitási kérdésekkel is foglalkozni kell.
Ezek a jegybankok már nem azok a jegybankok
|
A jegybank tudta, hogy jól teljesítünk - az infláció meglepetés volt Magyarországon a decemberi inflációs jelentéshez képest a gazdaság fundamentumai nem sokat változtak, a GDP alakulása bár a piacokat meglepte, az MNB-t nem - de az infláció meglepetés volt a jegybank számára is. |
Balog Ádám hangsúlyozta: a világ központi bankjainak - így az MNB-nek is - jelentősen megváltozott a szerepe a válság hatására. Míg a krízis előtt a modern központi bankoknak egyetlen fő eszközük volt - az alapkamat -, amivel egy monetáris politikai célt kívánták elérni. A válság miatt ugyanakkor ez az "egy eszköz-egy cél"- elv "több cél-több eszközre" változott.
Egyrészt a pénzügyi válság kitörésekor számos központi bank kénytelen volt jelentős likviditást nyújtani a pénzügyi piacoknak, hogy elkerüljék a nagybankok illikviddé válását, így a gazdasági összeomlást, másrészt, számos jegybank elérte a zéró nominális alsó korlátot, nem tudtak tovább kamatot csökkenteni, pedig további lazításra lenne szükség.
Emiatt is a mérlegüket vették elő, és jelentős mennyiségi lazítási programokba kezdtek - emelte ki az alelnök. Balog Ádám kifejtette: a mérlegek fokozatosan nőttek, aminek segítségével a jegybankok a közvetlen sokkok kezelését követően már hosszabb távú pénzügyi stabilitási és gazdasági növekedési célokat is el akartak érni.
Az alapkamat mellett a mérlegmenedzsment jelentős eszközzé vált a jegybankok kezében. Ezenkívül a monetáris politika kommunikációja sok esetben áttért az előretekintő jelzésekre, amelyek azt mutatják be, körülbelül mik lesznek a jegybank későbbi döntései bizonyos feltételek fennállása mellett. A jegybankok ezzel már nem a piac után mennek, hanem vezetik, irányítják a várakozásokat - mondta Balog Ádám.
A válság megelőzése, a már kialakult válság hatékonyabb kezelése, valamint a bankrendszer gazdaságot támogató funkciójának megerősítése miatt számos jegybank felügyeleti, szanálási, illetve mikro- és makroprudenciális szabályozói feladatokat kapott.
...és akkor jött Matolcsy György
A magyar monetáris politika a válságra bizonyos tekintetben már a kezdetektől fogva reagált - elsősorban piaci eszközeinek kiszélesítésével -, de eleinte nem ismert fel bizonyos alapfolyamatokat, és nem alkalmazott a világban addigra már kipróbált, vagy azokhoz nagyon hasonló eszközöket. Balog Ádám emlékeztetett arra, hogy épp egy éve tette le az esküt Matolcsy Györggyel, az MNB elnökével együtt. Az új vezetés az inflációs trendforduló mellett azt is felismerte, hogy nem elegendő a kamat, mint eszköz, amikor a pénzügyi szektor nem működik.
Be kellett vezetni a növekedési hitelprogramot annak érdekében, hogy a monetáris politikai hosszabb távon hatékonyabb tudjon működni, illetve erősödjön a pénzügyi stabilitáson - mondta az alelnök. Szólt arról is: az MNB-nek azt is fel kellett ismernie, hogy a válságok elkerülése érdekében új szabályozói és felügyeleti intézményrendszerre van szükség. A kormánnyal együttműködésben megtörtént a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) integrációja, illetve az MNB nagyon fontos mikro- és makroprudenciális eszközöket kapott. Részben az előzőek következményeként is a jegybank eredménye 2013-ban több tíz milliárd forint lett, szemben a korábban tervezett több százmilliárdos veszteséggel - hangsúlyozta Balog Ádám.
Vegyesen alakult pénteken a forint árfolyama a kora reggeli jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben, a heti eredménye azonban pozitív. 
