Hirdetés
Hirdetés

Ázsiáig viszik a magyar kacsát, a céget talán a tőzsdéig – interjú

2017. április 19., 06:06

Már magyar vállalkozások is tagjai lehetnek az ELITE közösségnek, részt vehetnek egy nemzetközi vállalkozásfejlesztési programban, ami sok cégnél akár a vállalatfinanszírozást is megkönnyítheti a későbbiekben. Hogy látja az exportőr családi vállalkozás a cégfejlesztést, a finanszírozási lehetőségeket, a tőzsdét, az idei béremeléseket vagy a forintárfolyamot? Interjú Szabó Ákossal, a Tranzit-Ker Zrt. elnök-vezérigazgatójával és Michaletzky Mártonnal, a BÉT igazgatójával.

Privátbankár (P.): A hazai vállalkozók egy nemzetközi programon keresztül fejleszthetik cégeiket. Hogy működik ez?

Hirdetés

Michaletzky Márton (M. M.): A Budapesti Értéktőzsde 2016 végén aláírt egy együttműködési megállapodást a Londoni Értéktőzsde leányvállalatával, az ELITE-tel, melynek köszönhetően a londoni program a BÉT segítségével már elérhető a magyar vállalkozások számára is. Egy három pilléren nyugvó vállalkozásfejlesztési programról van szó, aminek egyik része ismeretek átadása, oktatás, másik lába a közösség, a harmadik pillér pedig a vizibilitás, azaz erős marketing- és PR-értéke van a részvételnek, mert ennek a programnak nemzetközi szinten nagy a presztízse.

A program egyébként olyan cégeket céloz meg, amelyek növekedni akarnak, fejleszteni kívánják a szervezetüket, a cégkultúrát, vagy a menedzsmentet szeretnék fejleszteni, és mindemellett erőteljesen gondolkodnak külső források bevonásában is.

P.: Olyanoknak is ajánlják, akik nem akarnak tőzsdére menni?

M. M.: Az ELITE program segíti a vállalatokat a tőzsdére lépés felé vezető úton, de nem ez az elsődleges célja; a tőzsdei finanszírozás mellett forrás lehet még hitel, kockázati tőke vagy magántőke is. Ennek az elit közösségnek már több mint 500 cég a tagja, ebből csak 6 van tőzsdén, de további 15 már jelezte, hogy középtávon tőzsdére szeretne menni.

P.: Milyen előnyei származhatnak a vállalkozásoknak az említett három pillérből?

M. M.: A program arra készíti fel a vállalkozókat, hogy a céget tekintsék terméknek, és azt el tudják adni a külső finanszírozók számára, illetve a megnövekedett cég szervezeti kultúráját, vállalatirányítási rendszereit is ehhez igazodóan alakítsák át. A felkészítés két éves képzést jelent, a tíz modulból álló oktatás részben Londonban, részben Budapesten, részben online történik. A modulok között van például stratégiaalkotás, nemzetközi üzletfejlesztés, üzleti terv összeállítása, vagy a végén egy befektetői prezentáció készítése. Általános vállalkozás-vezetési ismeretekről beszélünk tehát, de mindvégig a finanszírozásra fókuszálva.

P.: Milyen vezetőknek, milyen szintű menedzsereknek szól?

M. M.: Maga a vállalkozás iratkozik be és vesz részt a képzésben, nem kell ugyanazon személynek részt venni az egyes modulokon, de az fontos, hogy döntéshozók legyenek. Lehet pénzügyi vezető (CFO), vezérigazgató (CEO), tulajdonos egyaránt. Például az üzleti tervre valószínűleg érdemes elküldeni a CFO-t, a stratégiára a CEO-t, a szervezetfejlesztési és corporate governance modulra pedig az emberi erőforrások területének vezetőjét (a HR-est).

P.: Lehet fluktuáció is, lehet, hogy érdemes mindjárt két-három főt küldeni?

M. M.: Elmehet egy-egy modulra két, esetleg három fő is. A fontos az, hogy aki elmegy erre, az átadja az ismereteket a többieknek, megtanítsa őket az alkalmazásukra, így profitál belőle a vállalkozás a legtöbbet.

P.: Kik oktatnak? Vannak közöttük finanszírozók, befektetők is?

M. M.: Úgy indul, mint egy MBA-képzés, neves nemzetközi oktatók oktatnak, majd egyre inkább személyre szabott lesz. A második évben inkább mentoring, coaching tevékenységgé alakul át. (Mentorok, személyes szakmai tanácsadók által segített tanulás – a szerk.). Ezen kívül tanácsadóktól, befektetőktől is tanulnak, sőt, az a tapasztalat, hogy a társaságok legtöbbet egymástól, egymás problémáiból, tapasztalataiból tudnak tanulni.

Ráadásul üzletfejlesztésre is sor kerülhet, új vevőkre, új beszállítókra találhatnak a közösségben, illetve együttműködhetnek a kiegészítő szolgáltatást vagy terméket nyújtó partnerekkel.

P.: A program marketingértéke miből áll?

M. M.: A program ambiciózus, jó növekedési lehetőséggel rendelkező vállalkozásokat keres, az említett 500 cég is ilyen. Ehhez a közösséghez tartozni önmagában is rangot jelent, de e mögé beáll a Londoni Értéktőzsde és a Budapesti Értéktőzsde is. Minden alkalmat megragadunk arra, hogy bemutassuk, milyen jók ezek a cégek.

P.: Mióta működik ez a program és milyen országokban?

M. M.: A program 2012-ben indult Milánóban, ezt vette át a londoni tőzsde. Elsősorban olasz és angolszász cégek vannak a képzésben, de nemrég nyitottak Európa többi része, így Kelet-Közép-Európa felé is.

Michaletzky Márton
Michaletzky Márton

P.: Hányan vannak egy csoportban, évfolyamban?

M. M.: A képzés 15-20 vállalatot tartalmazó csoportonként indul.

P.: Az első magyar cégek mikortól vesznek részt? Mikor lesz a következő?

M. M.: Április 10-én indult hét magyar társaság részvételével és azt tervezzük, hogy ősszel indítjuk a következő csoportot.

P.: Mennyiben segít ez a program a generációváltás előtt, alatt álló cégeknek? Ez ma Magyarországon aktuális probléma a rendszerváltás utáni első vállalkozó-nemzedéknél.

M. M.: A képzés a növekedni szándékozó vállalatoknak szól, de nagyon fontos a külső finanszírozás szempontjából, hogy a vállalkozás valóban vállalatszerűen működjön. A generációváltás előtt álló vállalkozásokban ezt a problémát kezelni kell, a családi működésű vállalkozásokat úgy kell átalakítani, hogy egyrészt megőrizzék a családi vállalkozásokban jelen lévő értékeket, másrészt kialakuljanak olyan folyamatok, illetve szervezet, amik biztonságot jelentenek a külső befektetőknek is.

A képzésben vannak olyan részek, amelyek kifejezetten erre fókuszálnak. Ez pont a családi vállalkozásoknak nyújt sokat, azoknak, ahol a tulajdonos háttérbe szeretne vonulni.

P.: Bármely cég jelentkezhet? Milyen költségekkel kell számolniuk?

M. M.: Vannak bizonyos bekerülési kritériumok, melyeknek meg kell felelni a jelentkezéskor. A társaságok egy évben 6-7 napot Londonban töltenek, ennek a költségeit kell fizetni, illetve a program legnagyobb költsége a menedzsment-kapacitás. A helyszíni és az online képzések is jelentős elkötelezettséget jelentenek, ami a mindennapi tevékenységektől von el erőforrást, ugyanakkor lehetőséget teremtenek arra, hogy egy lépéssel távolabbról, stratégiai szemmel nézzenek a társaságra a vezetők. Ezen felül van egy évi tízezer eurós tagdíj is.

P.: Miért érdemes a tőzsdéknek olyan vállalatokat képezni, amelyek valószínűleg sohasem fognak tőzsdére menni?

M. M.: A hazai vállalkozások finanszírozási szerkezete igen konzervatív, főleg saját forrásokat, európai uniós forrásokat, esetleg hitelt használnak. Pedig léteznek más források is az érettebb szakaszban levő cégek számára, amiket vagy nem ismernek, vagy nem mernek használni, ilyen a kockázati tőke, a magántőke vagy akár a kötvénykibocsátás. Biztosak vagyunk benne, hogy a társaságok a program segítségével megalapozottabb döntést tudnak majd hozni arról, hogy a további növekedésüket hogyan finanszírozzák.

Ha ez a tőzsde, akkor jöjjön a tőzsdére, ha valami más, akkor más. Célunk, hogy minél több cég jöjjön a tőzsdére, de az is fontos, hogy olyanok jöjjenek, akiknek tényleg való a börze.

P.: Ha nem lesz annyi olcsó forrás, támogatás, olcsó hitel, mint most, akkor majd több cég jön a tőzsdére?

Szabó Ákos (Sz. Á.): A legjobb cégek előre gondolkodnak, már most törik a fejüket a lehetőségeken, amikor még sok választási lehetőségük van. Sok céget ismerek, amely méretéből adódóan még esélytelen egy tőzsdei tranzakcióra, de már foglalkozik vele. A mi cégünknél, a Tranzit-Food Kft-nél sem aktuális, még legalább egy 5-6 éves folyamat lehet, amíg oda jutunk. De úgy gondoljuk, hogy már most érdemes rá felkészülni, és nem akkor kapkodni. Ha megszerezzük a szükséges ismereteket, akkor tudni fogjuk, milyen változtatásokat kell tennünk, hogy tőzsdeéretté váljunk.

P.: Mi a vonzó a tőzsdei jelenlétben?

Sz. Á.: A program számunkra azért volt vonzó, mert a növekedést finanszírozni kell, a megtermelt és a jövőbeli eredményből. Jelenleg ugyan forrástöbbletben vagyunk, nincs gond a banki forrásokkal. De ez egyben gátja is a növekedésnek, mert a bankok kockázatkerülők a tekintetben, hogy komoly fedezetelvárásuk van, másként néznek ránk, mint a tőzsdei befektetők.

Másrészt a tőzsdei jelenlét a high endet, a csúcsot jelenti jelenleg a vállalatok finanszírozási struktúrájában, szeretnénk tudni, hogy ez hogyan is néz ki. Megismerni, mik a feltételei a tőzsdei megjelenésnek, mi az a méret, milyen az a vállalati kultúra. Lehet, hogy jogilag mi már nagyvállalatnak minősülünk, a világgazdaságban azonban a hazai vállalatok többsége inkább a kkv-szektort erősíti.

Nagyon vonzó számunkra a transzparencia, a tőzsdei cégek nagyon átláthatóan működnek. Mi is nagyon transzparensek vagyunk, de szeretnénk ezt tovább növelni. Mert valahol a mi cégünk is egy termékké válik, még ha nem is szeretnénk eladni, értékesebbé tehetjük. Tudjuk, hogy kell előállítani a kacsát, a libát, de nem tudjuk, hogyan kell a cégünket jó, vonzó termékké tenni, ha bármikor a jövőben például tőkét, tulajdonostársakat szeretnénk bevonni.

P.: Mitől vonzó a transzparencia? Sok magyar vállalkozó inkább titkolózik, például a konkurensek, az irigyek, esetleg a hatóságok előtt, nem szereti, ha belelátnak a cégébe.

Sz. Á.: A transzparencia nem jelent egyet az üzleti titkok kiadásával. Szerintem pont attól jó az átláthatóság, hogy jelzi, az embernek nincsen titkolnivalója. A beszámolókat el lehet úgy készíteni, hogy transzparensek legyenek, de a konkurensek ne tudják felhasználni a versenyben.

A transzparencia azt jelenti, hogy nyugodtan alszik a tulajdonos, mert jó a kapcsolata az üzleti partnerekkel, hatóságokkal. Például nem mindegy, hogy az áruhitel-biztosító mennyire biztosítja a szerződéseinket. Egy vevőnek, például áruházláncnak is fontos, hogy mennyire stabil a beszállítója, számíthat-e rá hosszú távon, és ezt láthatja-e a beszámolójából is. Magának a tulajdonosnak is fontos, mert könnyedén átlátja a saját cégét, ha az transzparens.

P.: Jó hasonló vállalkozókkal találkozni?

Sz. Á.: Nagyon fontos a program kapcsolatépítési része, jó, ha hozzánk hasonló helyzetben levő, hasonló problémákkal szembesülő cégekkel találkozunk. Minden vállalkozónál kialakulhat egyfajta vakság, amikor túl közelről látja a dolgokat, és meg van győződve arról, hogy ahogy ő csinálja, az jó. Lehet, hogy menedzsment-szakon végzett, de itt viszont meghallgathat nagyon sokféle érvet, véleményt például arról, hogyan lehet céget irányítani.

Szabó Ákos
Szabó Ákos

P.: Ha jól sejtem, az Önök cége generációváltás alatt áll.

Sz. Á.: Igen, ez egy tipikus családi vállalkozás, 1991-ben édesapám és a testvére megalapították a Tranzit-Ker Zrt-t, nagyon alacsony indulótőkével, privatizációs segítség nélkül, évről évre megmérettetve a piacon.

Én a cégnél kezdtem, vonzott az élelmiszeripar és kereskedelem. Minden szinten bizonyítanom kellett, a legalján kezdtem, végigjártam a ranglétrát, bár gyorsított ütemben. Édesapánk 2013-ban visszavonult a napi munkától, ma csak a nagyobb vezetői gyűléseken vesz részt, kvázi megfigyelőként. Operatív téren már én vezetem a céget. Ma már a testvérem, Dóra is itt dolgozik, pedig az egyetem után évekig másutt, multinacionális cégeknél helyezkedett el.

P.: Mivel foglalkoznak?

Sz. Á.: Baromfitartással, neveléssel, feldolgozással és kereskedelemmel, csirkét, libát és kacsát értékesítünk. A Tranzit-Ker Zrt. a mezőgazdasággal foglalkozó anyavállalat, a Tranzit-Food Kft. az élelmiszer-feldolgozással és kereskedelemmel foglalkozik. A tavalyi árbevétel körülbelül 25 milliárd forint volt, az idén egy jelentős fúzión vagyunk túl, ezért várhatóan 35 milliárd forintra fog növekedni. A saját tőke mintegy 20 milliárd forint és  1600 alkalmazottunk van a cégcsoportnál. A világon szinte mindenhová exportálunk, Európa mellett például Kelet-Ázsiába, Észak-Amerikába és Afrikába is.

P.: Miért nem tartják magukat tőzsdeérettnek? Szerepelnek a tőzsdén ennél jóval kisebb társaságok is, igaz, általában nem túl nagy sikerrel.

Sz. Á.: Pont ezért, tőzsdére menni lehet bármikor, legfeljebb ki lehet utána esni. A tőzsdére menetelt szeretném egyszer majd sikerként megélni. De nem tudom pontosan megítélni, hogy méretben alkalmasak vagyunk-e ebben az ágazatban, pont erről szól ez a program. Forrásbőség van, a hitelkihelyezéseket tekintve most még eléggé kockázatkedvelők a bankok, de nem tudom, mi lesz például öt év múlva, ha megszűnik a pénznyomtatás.

Keveset tudunk a tőzsdéről, mi, kisebb és közepes vállalkozások. A mi cégünknél még nincsen döntés arról, hogy tőzsdére megyünk-e, vagy sem. De ha befejezzük ezt a két éves programot, akkor lehet, hogy már tudni fogjuk, mikorra tervezzük ezt a lépést.

P.: Nagy érvágás volt az oroszországi embargó?

Sz. Á.: Kezelhető probléma volt, bár rosszul esett, mert akkor már évek óta dolgoztunk az orosz piacon, amelyben nagy növekedési potenciál rejlett. Meg kellett találni a termék helyét máshol.

P.: Sok lábon állnak, mert sok országba szállítanak, sokfelé lehetne még terjeszkedni?

Sz. Á.: A csirke napi fogyasztási cikk, az eltarthatósága is korlátoz bennünket, így főleg Magyarország a felvevőpiaca. Itt a versenyképesség jelenti a fő korlátot; ha olcsón tudjuk előállítani más cégekhez képest, akkor szinte bármeddig lehet növekedni. A kacsánál szép növekedés figyelhető meg az utóbbi időben Európában, Ázsiában pedig alapvető élelmiszer, tehát korlátlan a piac.

A liba rendhagyó termék, hagyományosan a német ajkú területeken eszik, és szezonálisan, Márton napkor és Karácsonykor. Prémium termék, látszik az árán is, kínálata nem növelhető nagy mértékben.

P.: Magyarországon bér- és fogyasztásnövekedés van, érzik ezt az értékesítésben?

Sz. Á.: A baromfinál ezt nehéz megmondani az ÁFA csökkentése miatt, aminek egyébként nagyon örülünk, hiszen helyreállította a baromfihús versenyképességét a sertéshússal szemben. A baromfifogyasztás nőtt, becslések szerint 2016 januárja és 2017 januárja között 25-30 százalékos is lehetett a bővülés, de nem tudni, mennyiben a béreknek és mennyiben az ÁFÁ-nak köszönhetően.

P.: A biotermékek előállítása is terjeszkedési lehetőség?

Sz. Á.: Mindig is foglalkoztunk biotermékekkel, bár nem a magyar piacon várjuk ebben az áttörést. Van potenciál ezekben, illetve a GMO-mentes termékekben, ahogy az emberek egyre tudatosabban fogyasztanak. Mi teljes egészében hazai termékekből állítjuk elő a takarmányt, így teljes GMO-mentességet tudunk garantálni. Kanadában is tudtunk már ezzel piacot szerezni. Kutatás-fejlesztési programokban együttműködünk a debreceni és a gödöllői egyetemekkel.

P.: Találkoznak a fogyasztók a Golden Food márkanevükkel?

Sz. Á.: Nem igazán, Magyarországon jellemzően saját márkás termékeket árulnak a hipermarketek. Pedig néhány nagy áruházláncnál már megtalálják a víziszárnyas-termékeinket, a csirkét pedig szinte minden áruházban.

P.: A béremelkedés mennyire befolyásolja a költségeket?

Sz. Á.: A béremelkedés érthető módon nagy teher, de azért kaptunk is, nemcsak elvettek, hiszen a társasági adó csökkentése kifejezetten kedvező, az eredményes cégeknek nagy kompenzáció. Ráadásul a béremelés elkerülhetetlen volt, nem volt normális az eddigi helyzet. Meg kellett lépni a minimálbér-emelést, mert különben nem akadt volna már munkaerő.

P.: Még Kelet-Magyarországon sem?

Sz. Á.: Nem, abszolút nem. Nem volt már olyan csücske Magyarországnak, ahol akadt volna valóban munkát kereső munkanélküli. Az persze előfordul, hogy valaki nem ott dolgozik, ahol szeretne. Nem beszéltem olyan cégvezetővel, aki azt mondta volna, hogy ez a lépés nem volt szükséges. Az mondjuk jobb lett volna, ha előbb tudjuk, és már tavaly nyáron fel tudunk rá készülni.

P.: A forintárfolyam hogyan érinti a céget?

Sz. Á.: Még emlékszem a 229 forintos, 2008-as euró/forint árfolyamra, akkor is megéltünk, a jelenlegi viszont nagy versenyelőnyt jelent.

Azért is tudtunk Japánban nagy piaci részt kihasítani, mert Ázsia alapvetően dollárelszámolású, mi pedig euróban gondolkodunk, amely sokat gyengült a dollárral szemben, ez is előnyös volt. Tajvanban olcsó a munkaerő, közelebb is van Japánhoz, mégis a mi árunkat veszik.

Szerintem tehát, amelyik exportőr 300 forint feletti euró árfolyamnál sírdogál, annak másutt kell keresnie a hibát, nem az árfolyamban. Exportőrként azt kell mondjam, hogy ez az aranykor az életünkben.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Óriási bakot lőttek a kurdok

Óriási bakot lőttek a kurdok

Az elmúlt 3 év legsikeresebb népe a kurd volt, akik egy darabig egyedül tartották fel, sőt verték vissza az Iszlám Államot. Iraki részük ki is harcolta az önálló haza lehetőségét így, de elkövetett két hibát: az általuk felszabadított, korábban nem hozzájuk tartozó területeket bekebelezték, és nem akkor kiáltották ki az önálló országot, amikor ezt senki nem tudta volna megakadályozni.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX39081.77+0.44%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • október 16
    Fogyasztói árindex (év/év) - szeptember
    Netflix - 2017 Q3
    október 17
    KSH: Építőipar - augusztus
    MNB: Havi fizetési mérleg -- augusztus
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 15 mrdFt
    ZEW index - október
    ZEW index - október
    Fogyasztói árindex (végleges) - szeptember
    Morgan Stanley - 2017 Q3
    Goldman Sachs - 2017 Q3
    IBM - 2017 Q3
    október 18
    Munkanélküli segélykérelmek számának változása - szeptember
    ILO munkanélküliségi ráta - augusztus
    Fed Bézs Könyv
    eBay - 2017 Q3
    American Express - 2017 Q3
    október 19
    KSH: Keresetek - január–augusztus
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2017. szeptember végi helyzetéről
    GDP (év/év) - 2017 Q3
    GDP (negyedév/negyedév) - 2017 Q3
    SAP - 2017 Q3
    Philadelphiai Fed index - október
    Friss és tartós munkanélküli-segélykérelmek alakulása
    PayPal - 2017 Q3
    Philip Morris International - 2017 Q3
    Verizon Communications - 2017 Q3
    október 20
    Daimler - 2017 Q3
    General Electric - 2017 Q3

Szavazás

Ön szerint létezik globális felmelegedés?