Hirdetés
Hirdetés

Miből lehet pénzt csinálni a következő pár évben?

Eidenpenz József, 2018. május 29., 06:06

A legnagyobb hazai abszolút hozamú alap kezelője szerint a részvénypiacban van még fantázia, és a kötvénypiacot sem kell teljesen temetni, bár nagyon meg kell válogatni a célpontokat. A fundamentális gazdasági mutatók a forint erősödését támogatják, az OTP Supra mégis a forint gyengülésére játszó pozíciókat tart. Interjú Szalma Csaba befektetési igazgatóval.

Szalma Csaba
Szalma Csaba

Privátbankár (P.): Sok olyan vélemény van a tőzsdék körül, hogy a részvénypiac is túl magasan áll, a kötvénypiacon is negatív fordulat várható. Mégis, várhatóan miből lehet akkor nyereséget csinálni az értékpapírpiacon a következő egy-két, esetleg három évben?

Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója (Sz. Cs.): Én még nem látom úgy, hogy a részvénypiac kilátásai rosszak lennének, továbbra is egy szélesen kiterjedt, szinkronizált növekedés jeleit látom a világban. A potenciális recesszió jelei távoliak, a következő 1-2 évben nem várnék ilyet az USA-ban. Három-négy éves távlatban viszont már alaposan megnő a valószínűsége.

A profitok továbbra is emelkednek az USA-ban és globálisan is, ez szerintem azt jelenti, hogy a részvénypiacok a következő negyedévekben is jól tudnak majd teljesíteni.

Kötvényfronton azt látjuk, hogy ez a szinkronizált mozgás már nincsen meg, az USA jóval előrébb jár a kamatciklusban, mint mások. Ott már megkezdődött a kamatemelési ciklus, az amerikai tíz éves hozam átvitte a három százalékot. Európa ettől még jóval le van maradva, még folyik a QE, a pénznyomtatás, és várhatóan csak az év végén fog véget érni. Csak a 2019-es év elejére várható, hogy a világ jegybankjai nettó szigorításba fordulnak.

P.: Ha két-három év múlva várható egy recesszió, akkor nem lehet, hogy a részvénypiacoknak, amelyek mindig a jövőt árazzák, erre készülve már most kéne esniük?

Sz. Cs.: Nem, ennyivel nem szokta megelőzni a részvénypiac esése a recessziókat, hiszen ilyen távon még nagy a bizonytalanság, hogy egyáltalán bekövetkezik-e. Persze semmi sem lehetetlen, de nem jellemző, hogy 2-3 évre előre jeleznének.

P.: Mi más okozhat még visszaesést a piacokon?

Sz. Cs.: A geopolitikai kockázatok nagyon magasak, lehet említeni a Közel-Keletet, Koreát, Szíriát, Iránt. Bekövetkezhetnek olyan események, amelyek a kockázatvállalás újragondolására késztethetik a befektetőket.

Az első tíz év

Az OTP Alapkezelő lett az Év Alapkezelője a Privátbankár.hu Klasszis 2018 díjkiosztón. Szalma Csaba Az Év Portfóliómenedzsere lett 2018-ban. Az OTP Supra Alap működésének első 10 évében évi 16,15 százalékos átlagos hozamot ért el. (Az alapról itt írtunk részletesebben.)

Nagyon büszkék vagyunk az alap első tíz éves teljesítményére, és bár a múltbeli teljesítmény nem garantálja a jövőbeli hozamot, ezentúl is arra törekszünk, hogy a befektetők elégedettek legyenek – mondta Szalma Csaba.

P.: Mikor jön el a sokak által várt kötvénypiaci fordulat, amely a nyolcvanas évek óta trendszerűen tartó hozamcsökkenést megfordítja?

Sz. Cs.: A fordulat már tart, több piacon is azt látjuk, hogy az elmúlt közel egy évben nagyon rosszul teljesítettek a hosszú kötvények. Például az USA-ban, Csehországban vagy Romániában. Olyan helyeken, ahol már normalizálni kell a monetáris politikát, ahol az inflációs veszély már megjelent. De azt gondolom, hogy az USA-ban az emelkedés nagy része már lezajlott.

Recesszió előtt ki szokott laposodni a hozamgörbe, azaz a hosszú és a rövid hozamok hasonló szintre kerülnek. Ez még nem következett be. A tíz éves hozamok várhatóan most alacsonyabb szinten fognak tetőzni az USA-ban, nem 4,5-5,0 százalék körül, mint számos esetben a múltban, hanem inkább 3 és 4 százalék között. Az utóbbi napokban már jellemzően ebben a sávban volt a hozam.

P.: Itt is felmerül a kérdés, recesszió előtt mennyivel laposodik ki a hozamgörbe.

Sz. Cs.: Jellemzően pár negyedévvel előtte, de ez még odébb van. A kamatemelés üteme várhatóan nem lesz nagyobb évi négyszer egynegyed százaléknál, azaz csak a jövő év végére érkezhetünk meg az évi három százalék közelébe.

P.: Sokan várják a hozamemelkedést, a piacon sokan állnak egy irányba, nem következhet be az ellenkezője annak, amit várnak? Egy nagy hozamesés?

Sz. Cs.: Elvileg lehet, ha valami váratlan esemény következik be, de a gazdasági mutatók alakulása, a növekedés is eléggé egyenletes, és a jegybankok is alapvetően jól menedzselik a gazdaságokat. Túlzott buborékok kialakulását sem figyelhettük meg.

P.: Ami a buborékokat illeti, a részvénypiacon például még nem volt mániákus szakasz, amikor napi több százalékkal emelkednek az indexek, amikor szinte mindenki, a háziasszonyok is részvényt vásárolnak…

Sz. Cs.: Valóban, nincs jele annak, hogy kezelhetetlen, például hitelből táplálkozó részvénypiacok alakulnának ki. Így azt sem gondolom, hogy óriási kipukkadásban végződhetne most az emelkedés.

P.: A legismertebb részvénypiaci értékelési mutatók viszonylag magasan vannak, de legalábbis átlag felettiek. Erre magyarázat lehet az, hogy a kötvényhozamok viszonylag még alacsonyak?

Sz. Cs.: Igen, ez részben annak tudható be, hogy historikusan alacsonyak a hozamok, de kicsi a kockázati prémium is, amivel a befektetők megelégszenek.

P.: Akkor a jelenlegi árazás normálisnak tekinthető?

Sz. Cs.: Igen, nem vagyunk még a korábbi csúcsok, rekordszintek  közelében, nem gondolom, hogy nagyon feszített lenne az értékeltség globálisan.

P.: Akkor most még a részvényekben és a kötvényekben egyaránt van fantázia?

Sz. Cs.: a kötvényekben jóval kevésbé, ott indokolt az óvatosság, nagyon meg kell vizsgálni, szelektálni kell. Meg kell vizsgálni a kibocsátókat, a devizakockázatokat, a hozamgörbék alakját.

P.: Mi a vonzó most tulajdonképpen a kötvénypiacban?

Sz. Cs.: A meredek hozamgörbe. Ez kifejezi azt a várakozást, hogy a befektetők a hozamok emelkedésére számítanak. A kötvénypiaci befektetőknek nem akkor keletkezik veszteségük, ha a hozamok emelkednek, hanem akkor, ha jobban emelkednek, mint amit a piac beárazott.

P.: Földrajzilag, devizálisan mi a vonzó kötvényfajta, illetve állam- vagy vállalati kötvény?

Sz. Cs.: A meredekebb hozamgörbe kifejezi a kockázatokat is, a befektetők magasabb hozamemelkedést várnak el a kockázatosabb kibocsátóktól. A legkedvezőbb persze egy kötvénypiaci összeomlás végén befektetni a kötvényekbe is.

P.: Itt tart most Argentína, Törökország?

Sz. Cs.: Lehetséges, az emelkedő amerikai hozamokkal, az emelkedő inflációval a leggyengébbek most elhullani látszanak.

P.: Okozhat ez valamilyen lavina-effektust?

Sz. Cs.: Ha nincsenek jól menedzselve, akkor ezek a folyamatok bizony fertőzőek lehetnek,. Ha a befektetők kiszeretnek a feltörekvő piaci eszközökből, az Magyarországra is negatívan hat. Jellemzően nálunk is azok az alapok fektetnek be, amelyek Argentínában, Törökországban is. Így a kivonulásuk nálunk is eladásokat indukálhat.

P.: A Supra Alapnak szoktak ilyen kockázatosabb feltörekvő piaci kötvényei lenni?

Sz. Cs.: Igen, előfordul. Nincs korlátozás, hogy csak befektetési minősítésű papírokat vehetünk, vannak is magas hozamú, high yield papírjaink is.

P.: Merre megy a forint? – hangzik a kisbefektetők egyik kedvenc kérdése.

Sz. Cs.: Az MNB számára jól láthatóan fontos, hogy a piaci szereplők nagy ingadozások nélküli, kiszámítható árfolyam mellett tudjanak gazdálkodni. Ez meglátszik a monetáris politikában, az abban használt eszközök megválogatásában is.

El akarják kerülni, hogy a forint túlságosan megerősödjön, és visszavesse a növekedést, ezért nálunk az egyik legalacsonyabb a reálkamat a régióban. Több likviditás-növelő intézkedést hoztak, ami a rövid kamatok csökkenéséhez vezetett, és áttételesen gyengítette a forintot is.

P.: Áteshetünk-e a ló másik oldalára? Jöhet emiatt egy hirtelen nagyobb forintgyengülés? Jelentős a külkereskedelmi mérleg többlete, áramlanak be az uniós pénzek…

Sz. Cs.: Egyelőre nem látjuk ennek jeleit. A számok alapján a külső sérülékenysége az országnak egyértelműen csökkent. Jóval kisebb a portfólió-tőke mennyisége az országban, mint korábban. Csökkent a magánszféra és a kormányzat külső eladósodása egyaránt, a mérlegeink egészségesebb képet mutatnak.

Kisebb a hiány és az államadósság, bőven a Maastrichti Kritériumokon belül vagyunk. A külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg szufficites, tehát a forintot támogatja.

P.: Az euró/forint euró árfolyam alapvetően az utóbbi években a 300-320 forintos sávban mozgott, igaz, most annak a teteje körül áll. Kiléphet ebből tartósan?

Sz. Cs.: Az utóbbi napokban a forint jelentősen gyengült, bár nem extrém mértékben, elsősorban a külpiaci feszültségek hatására. Kevésbé gyengült, mint más régiós devizák, így nem mondanám, hogy extrém mértékben. A lengyel zlotyhoz képest például erősödött. Biztos vagyok benne, hogy a Magyar Nemzeti Bank éberen figyeli a folyamatokat, és ha szükséges, meg tudja akadályozni a forint extrém gyengülését.

P.: Melyik lehet az a szint, amely már az MNB-t is zavarhatná?

Sz. Cs.: Szerintem nem szint lehet, hanem sebesség, ha túl gyorsan gyengül. A mostani körülmények között a 320 forint feletti euró szerintem kényelmetlen lenne a jegybank számára.

P.: A Supra Alap havi hírleveleiben folyamatosan látni forint shortot. Ez egy állandó stratégia, vagy csak véletlen, hó végi pillanatfelvételek?

Sz. Cs.: Egyrészt ezt az alacsony hozamkörnyezet indokolja, olcsó a forintot shortolni, mert alacsonyak a kamatok. Másrészt egyfajta biztosíték is, az egyéb risk on (kockázatkedvelő üzemmódú – a szerk.) eszközeink felé. Ha risk off (kockázatkerülő – a szerk.) üzemmódba kapcsolnának a piacok, akkor ezen a pozíción nyerhetünk úgy, hogy közben alacsony a pozíció tartásának költsége. A kockázatos eszközök fedezésére ez jó pozíció, jól kiegészítik egymást.

P.: Várható, hogy nagyon sokan fognak forintgyengülésre játszani?

Sz. Cs.: Nem, mert a fundamentális folyamatok az ellenkező irányú ármozgást, tehát a forinterősödést támogatják.

P.: Az euró/dollár iránya kardinális kérdés szokott lenni a tőkepiacokon.

Sz. Cs.: Kisebb mértékű dollár long pozíciót tartunk, a kamatkülönbözet szerintem támogatja azt, hogy a dollár ne gyengüljön tovább. Amikor az 1,25-ös szintet megérintette az árfolyam, akkor azt gondoltam, nem indokolt a további dollárgyengülés, de itt 1,20 alatt már különösen aktívan figyelem a piacot, kutatom, mikor érdemes lezárni. Szerintem az egyensúlyi szint valahol 1,20 körül lehet a következő negyedévekben.

P.: A dollár erősödik, vagy az euró gyengül? Olaszország például nagy fejfájást okoz.

Sz. Cs.: Ez egy új fejlemény, még mi sem tudjuk pontosan, az új kormány felállása mit eredményez. Hogyan viszonyulnak majd az Európai Bizottsághoz vagy az EKB-hez. De ez kétségtelenül jelentős kockázat az euró piacán.

P.: Az olaj magasan van, az alapnak pedig sok olajrészvénye szokott lenni, például Mol. Aminek azonban nem feltétlenül jó a magas olajár, mert csökkentheti a finomítói marzsot.

Sz. Cs.: Igen, jelentős olajkitettségünk van olajrészvényeken keresztül. A Molnál nem egyértelmű az olajár hatása, a kitermelési üzletágnak, az upstream-nak kedvező. A downstream üzletágban viszont csökkennek a finomítói marzsok, amikor emelkedik az olajár. A kettő egyenlege kérdéses, de az elmúlt években jól ki volt egyensúlyozva a cég, és azt várom, hogy a következő években ezt az évi 2,0-2,5 milliárd dollárnyi tisztított EBITDA-eredményt a Mol tudja majd hozni. Akár magasabb olajárak mellett is.

P.: Milyen portfóliót javasolna egy átlaghoz közeli kisbefektetőnek, aki néhány millió forinttal, néhány évre fektetne be, és a kamatozó eszközöknél kockázatosabb befektetéseket is hajlandó felvállalni?

Sz. Cs.: A portfólió kockázatmentes részére az ÁKK által kibocsátott kiváló lakossági állampapírok állnak rendelkezésre, mint az Egy Éves Állampapír vagy a Prémium Állampapír. A maradék, kockázatos részre pedig azt javaslom, hogy mindenképpen diverzifikálják azt.

Szerintem jó döntés abszolút hozamú alapokat venni belőle, de akár azt, akár részvényeket vásárolnak, mindenképpen osszák meg többféle termék között. Akár egy alapkezelő több alapja között is, de ne tegyenek fel mindent egy lapra.

P.: Egy ilyen portfólióban mekkora súllyal kéne az OTP Suprának szerepelnie?

Sz. Cs.: Öt-tíz százalék fölé szerintem nem kellene növelni az arányát. De ezt is úgy, hogy ne csak ez az egy abszolút hozamú alapja legyen senkinek, tartson többet is.

P.: Mennyire jó ötlet most osztalékrészvényeket venni? Vannak magas, évi 3-5 százalékos osztalékrátájú cégek, például olajtársaságok, de az ilyen, hosszú kötvényekhez, örökjáradékhoz hasonlító befektetések nagyon érzékenyek a kamatszint változására.

Sz. Cs.: Ezek egyfajta átmenetet képeznek a részvények és a kötvények között. Annyiban eltérnek az örökjáradéktól, hogy többnyire a társaságok bevételei és költségei is emelkednek az inflációval. A hosszú hozamok emelkedése viszont negatívan hat rájuk, ennyiben kötvényként viselkednek.

P.: Azért kisbefektetőknek kedvezőbbnek tűnnek, mint a kockázatosabb növekedési részvények.

Sz. Cs.: Igen, ha az osztalékrészvények megfelelően vannak értékelve, megfelelő a kockázati prémium a cégek árfolyamában, akkor ezek kedvezőek a kisbefektetőknek.

P.: Egy ilyen szakmában, mivel majdnem mindig nyitva vannak valahol a tőzsdék, 24 órás ügyeletet kell tartani?

Sz. Cs.: Ha nem is 24 órában, de a jelentősebb pozíciókat folyamatosan figyelem. Nem napi nyolc órás munka, az biztos, reggel ezzel kezdem, este ezzel fekszem le. Folyamatosan figyelni kell a híreket, amelyek befolyásolhatják az egyes eszközök értékeltségét, vagy a globális befektetési hangulatot.

P.: Van éjszakai ügyelet a cégnél, amely megkongatja a vészharangot, ha valami rendkívüli történik, például felrobban egy atomerőmű?

Sz. Cs.: Nem, szerencsére erre még nem volt szükség, éjszaka jellemzően a fontos piacok is zárva tartanak.

P.: Mi fér még bele a napba, mi lehet kikapcsolódás egy ilyen munka mellett?

Sz. Cs.: Bele kell férjen egy kis sport, attól függően, hogy éppen van-e sérülés, vagy nincsen sérülés. A lélek, az ész mellett a testet is karban kell tartani, hogy hosszú távon bírja az ember. Fontos, hogy az ember elmenjen biciklizni, vitorlázni, crossfit -edzésre vagy jógára…

P.: Ezek szerint nincs egy kitüntetett sport az életében. De mi okozza a sérüléseket?

Sz. Cs.: Elsősorban a monitor előtti sok ülés  vezet hosszú távon problémákhoz. Olyan sportot kell választani, ami ezeket tudja kezelni.

P.: Mit üzenne a kisbefektetőknek?

Sz. Cs.: Nagyon fontos az, hogy számoljon a saját kockázati profiljával, azaz gondolja meg, mekkora kockázatot képes vállalni, és mindig ennek megfelelő befektetéseket válasszon. Csak olyan messzire merészkedjen, ahol még jól érzi magát, ahol még együtt tud élni a kockázatokkal.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Hogyan adózunk jövőre? A cafeteriát beszántják, adóemelés és áfacsökkentés is lesz

Hogyan adózunk jövőre? A cafeteriát beszántják, adóemelés és áfacsökkentés is lesz

Az szja nem csökken, de a kétgyerekesek adókedvezménye nő - csökken az UHT-tejek áfája, de nő a chipsadó, a cafeteria-rendszert pedig gyakorlatilag beszántják, a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású elem. A kormány szerint túl bonyolult volt a rendszer, adjanak inkább rendes fizetést a cégek.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Powered by Saxo Bank

Utánajártunk

Tipp

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Heti várható események, adatok

  • június 18
    Import és export
    június 19
    MNB kamatdöntés
    FedEx (2018 Q4)
    június 20
    PM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének május végi helyzetéről
    Termelői árindex
    Jelzáloghitel-igénylések
    Folyó fizetési mérleg

    június 21
    KSH Keresetek (január–április)
    MNB: Negyedéves fizetési mérleg és külfölddel szembeni állományok
    Gépipari rendelésállomány
    BoE kamatdöntés
    Philadelphiai Fed index
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    Fogyasztói bizalom
    június 22
    KSH: Kiskereskedelem (április)
    Fogyasztói árindex
    Feldolgozóipari BMI

Szavazás

Ön szeretné, hogy elmélyítsék az Európai Unió integrációját?