|
| Szalma Csaba |
Tíz éves lett az OTP Supra Alap, Magyarország legnagyobb abszolút hozamú alapja, egyben az OTP Alapkezelő zászlóshajója – mondta el Gáti László, a cég marketing és értékesítési igazgatója. Szalma Csaba, az alap kezelője pedig 2014 után 2018-ban is elnyerte az év portfólió-menedzsere díjat a Privátbankár Klasszis díjkiosztón.
Az alapkezelő is megkapta a Privátbankár Klasszis 2018 Év Alapkezelője díját, és több más alapja is díjazott lett – hangzott el. Az alapkezelő egyébként ősszel lesz 25 éves.
A Supra április 30-ai, az indulástól számított, két hét híján tíz éves hozama 16,19 százalék volt éves szinten, az öt éves pedig 4,93 százalék. Eközben a ZMAX rövid futamidejű kötvényindex éves szinten tíz év alatt 4,3, öt év alatt pedig 1,5 százalékot hozott.
Növelték a kockázatvállalást
A korábbi években a magas reálkamatok miatt könnyű volt pozitív reálhozamot elérni, kötvényekkel is, de ez mára megváltozott. Az alapkezelő időben elkezdett stratégiát váltani, és főleg az abszolút hozamú alapok terén fejlesztette kínálatát.
Köves Benedek vezérigazgató szerint az alapkezelő a vegyes, részvény, tőkevédett és abszolút hozamú alapok arányát 37,1 százalékról 58,6 százalékra növelte az alapjai között. Eközben a versenytársaknál ez az arány mintegy 50-ről 55 százalékra nőtt.
Minden idők legnagyobb nyeresége
Az abszolút hozamú alapok 475 milliárd forintos növekményéből 247 milliárd az OTP-csoport alapjaira jutott. Tavaly az alapkezelő minden idők legjobb, 8,256 milliárd forintos adózott eredményét érte el. A befektetésialap-piacon 23 százalékos részesedéssel piacvezető. Eközben a hazai befektetési alapok vagyona az utóbbi pár évben inkább stagnált vagy kissé esett.
A mindenevő
A 2008 májusában létrejött OTP Supra úgy indult, hogy “mindenevő”, kötvény, részvény, short, long, minden lehet benne, globálisan. Lehet olyan időszaka, amikor jelentősebb kockázatot vállal, ha az alapkezelő meggyőződése erős valamiről, máskor pedig esetleg alacsony a kockázata – mondta el Szalma Csaba. Az alap elmondása szerint fennállása alatt jelentősen túlteljesítette a főbb részvény– és kötvényindexeket, de a konkurens alapokat is.
Kockázatkerülő magyarok
Eközben voltak izgalmas pillanatok, nem sokkal az indulás után jött a Lehman-válság, 2011-2012-ben görög válság, aztán az USA leminősítése, ciprusi válság 2013-ban, svájcifrank-elengedés 2015-ben.
Hiába vannak magas hozamok, mégsem jönnek a befektetők – vették azonban észre az alap működésének elején. Kiderült, hogy túl kockázatosnak tartják a befektetők, túl nagy volt a hozamok szórása. Ezért 2011 közepén lejjebb vitték a megcélzott volatilitást, csökkentették tehát a kockázatot, de ezzel a potenciálisan elérhető hozamot is.
A Mol nagy részvényese
Ez után a kezelt vagyon trendszerűen emelkedni kezdett, amit a 2015 elején a svájci frankon elszenvedett veszteség sem tudott megingatni. A bankfiókokban csak olyan befektetőknek igyekeznek eladni a terméket, akik jól tűrik, tudják vállalni az ezzel járó kockázatot.
Jelenleg a Mol-részvény a legnagyobb befektetésük tíz százalékkal, az Unicredit-Pekao lengyel pénzintézet mintegy öt százalékot tesz ki. Az euró súlya 33, a dolláré 25 százalék, a forintot shortolják (forintgyengülésre játszanak). A kezelt vagyon pedig összesen 231 milliárd forint.
A legjobb és legrosszabb dobások
Az alap legrosszabb befektetése a svájci frank volt ugyan, de nem ez volt a legrosszabb negyedéve, a Lehman-válság rosszabb volt (a kötvények leértékelődése miatt). De 2011-ben is volt egy hasonlóan rossz negyedévük, az akkori hitelválság következtében.
A “legjobb dobás” az alap életének elején, 2008 végén az volt, amikor mindenki temette Magyarországot, de az alap még növelte is hazai kötvénypozícióit. A 2011 végi adósságválság során, amikor vissza kellett hívni az IMF-et, szintén nagy tételben vásároltak devizás és forintos magyar állampapírokat. Mindkét esetben évi tíz százalék feletti hozammal. A következő években ezek árfolyama hatalmasat emelkedett. (A hozamok utána sok évig csökkentek.)
Dolláros részvény ötszörös áron
De Szalma Csaba sikeresnek tartja a devizabefektetéseket is, “az euró/forintot szinte mindig jól játszottuk meg” – mondja. Bejött a régóta tartott Mol-befektetés is, különösen, ha az osztalékkal is számolnak. A Micron amerikai chipgyártó részvényét pedig mintegy két éve 9,5 dolláros árfolyamon vették, a múlt hónapban pedig 50 dollár körüli áron szálltak ki belőle.
A meccs nagy része
Az USA-ban már sok év telt el recesszió nélkül. Ha ez ismét bekövetkezik, akkor a kötvénypiaci görbe kiegyenesedhet, a hosszú állampapírok hozama ismét csökkenhet vagy stagnálhat. “A meccs nagy része már le van játszva, a hozamemelkedés zöme valószínűleg már lezajlott” – mondta Szalma a jelenlegi, tőkepiaci turbulenciákat okozó hozam-emelkedésről. (Az amerikai tíz éves államkötvények hozama nemrég átlépte az évi három százalékot, ami a részvénypiacot is aggasztja – a szerk.)
Telefonbeszélgetést folytatott Donald Trump amerikai elnök kínai hivatali partnerével, Hszi Csin-pinggel csütörtökön. 
