A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról beterjesztett jogszabály zárószavazása jövő héten esedékes, azonban a pénteki napon még egy zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtottak be. Ez a javaslat több jogtechnikai pontosítást mellett három érdemi módosítást is tartalmaz, amelyekre érdemes kitérni - írja Kalocsai Zsolt. Ilyen az egymillió forintos számlalimit, az adóelőleg adóalapjával kapcsolatos rendelkezés, valamint egy “turbulencia” a számviteli törvény hatálya alá tartozás témakörében.
Az adóalap csökken a tételes kisadózók esetében, egymillió forint felett azonban már kíváncsi a NAV
A nyáron benyújtott törvényjavaslat szerint a kisadózó vállalkozások (KIVA) tételes adóját választó adóalanytól befogadott számla a befogadó társasági adóalanynál nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek minősült. Ez a rendelkezés több problémát is felvetett, többek között például azt, hogy a tételes kisadózó vállalkozótól igénybe vett szolgáltatás 10 százalékkal „drágább”, mint az egyéb adóalanyoktól igénybe vett szolgáltatás. Ezt a rendelkezést a múlt heti módosító javaslatok bizonyos értelemben felpuhították - írja a blog.
A módosító javaslat értelmében a számlát befogadó vállalkozások részére a korábbi „büntető” rendelkezést a jogalkotó megszüntette, ugyanakkor a visszaéléseket korlátozó fékként két új rendelkezés is bekerült a jogszabályba. Ennek megfelelően mind a tételes kisadózónak – a számlakibocsátónak -, mind pedig a számlát befogadó adóalanynak adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő a jogalkotó az adóhatóság felé, amennyiben a számla szerinti bevétel a naptári évben az 1 millió forintot meghaladja.
Ezen kívül ismét visszaköszönt a korábban már megismert „büntető” szabály, amely szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek minősül az adóévben elszámolt költség, ráfordítás 5 százalékát meghaladó összegből az a költség, ráfordítás, amelyet a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozás részére fizetnek ki. A rendelkezés a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó adóalanyok részére is vonatkozott. Sokáig azonban nem kellett azon gondolkozni, hogy a rendelkezés mit is jelent, hiszen a mai módosító javaslat ezt a szabályt törölte a jogszabályból.
Kisvállalati adózó: adó és adóelőleg fizetés minden esetben!
A módosító javaslat alapján egyértelművé vált, hogy a kisvállalati adózást választó adóalany adóelőleg alapja sem lehet kevesebb, mint a személyi jellegű kifizetések összege. A korábbi módosítások alapján a jelenlegi jogszabályban egyébként visszaköszön a társasági adóztatásból már ismert minimumadóztatási rendelkezés is, ennek megfelelően az adóalanynak a személyi jellegű kifizetések után a 16 százalékos adót minden esetben meg kell fizetni. Ezzel rendelkezéssel bezárult az a kiskapu, hogy a kisvállalati adózó a pénzügyi vagyonban bekövetkezett esetleges negatív változás miatt egyáltalán ne fizessen adót.
Turbulencia a módosító indoklásában
A korábbi tervezetnek megfelelően a kisvállalati adózást választó adóalanyok bizonyos köre kikerült a számviteli törvény hatálya alól. Ennek megfelelően a közkereseti társaságok, betéti társaságok és a korlátlan felelősséggel működő egyéni cégek adminisztrációs terhei jelentősen csökkentek. Ugyanakkor a mai zárószavazás előtti módosító javaslat indoklása szerint a kisvállalati adó alanya a számvitelről szóló törvény alapján vezeti könyveit, készíti el beszámolóját. Az indoklás ellentmond a törvény rendelkezéseinek, amely szerint a fentiekben említett társaságok továbbra sem esnek a hivatkozott törvény hatálya alá, így várhatóan szükség lesz a zárószavazás előtti módosító javaslat pontosítására.
Meghibásodás lépett fel hétfőn a Finnországot Németországgal összekötő, tengerfenéken futó Cinia C-Lion1 nevű vezetéken. 
