Lehet, hogy ön is privátbanki ügyfél, csak nem tud róla?
Privátbankár (P.): Lejárnak év végével az első, öt éve, 2010-ben nyitott tartós befektetési számlák (tbsz), sikeres termék volt, sokan választották?
Nagy Bertalan (N. B.): Az elmúlt 4-5 év azt mutatja, hogy egyértelműen sikeres volt. A befektetők végre elkezdtek hosszabb távon gondolkozni, egyébként a tapasztalatok szerint sokan vannak, akik csak egy éves, legfeljebb egy-három éves távra terveztek.
Azért is van ennek nagy sikere, mert nincsen semmilyen hátránya. Ha az ügyfél tbsz-en tartja a befektetéseit, de mégis előbb van szüksége a pénzre, akkor csak azt az adót kell kifizetnie, amit eleve ki kellett volna, ha normál számlán tartja a pénzét. Nincs büntetőadó vagy egyéb hátrány, ha változik az elképzelése.
Megtanulták a befektetők, hogy osszák meg a kockázatot, és ne csak befektetési termékek között, hanem időtávok között is csoportosítsák befektetésüket. Legyen olyan befektetésük, amely kellően likvid, de olyan is, amit 3-5 évre el lehet tenni. Úgy látom, ezt elsajátították, ami abból is látszik, hogy alig van tbsz-megszüntetés. Akik tbsz-re teszik a pénzt, azok általában meg is tartják az 5 éves futamidő végéig.
P.: Hányan nyitottak ilyet, vagy milyen arányban?
N. B.: Nincsen ilyen statisztika, de egyre többen vannak, akik több tbsz-el is rendelkeznek, évente nyitják az újabbakat.
P.: Mit kell tennie annak, aki 2010-ben ilyet nyitott, és most lejár neki?
N. B.: Azt kell eldönteni, hogy meg szeretné-e hosszabbítani a számlát, vagy pedig nem. Ha hosszabbít, arról nyilatkoznia kell a befektetési szolgáltatónál, ekkor nem gyűjtőév, hanem már az öt naptári éves periódus indul el január 1-től. Egy gyűjtőévet ezzel meg lehet spórolni.
Ha pedig a pénzre vagy csak egy részére van szükség, akkor automatikusan lejár a számla, és a teljes egyenleg átkerül a normál értékpapír-számlára. A befektető adóigazolást kap, hogy ezzel kapcsolatban nem keletkezett adózási kötelezettsége, és bekerülésiár-igazolást a jövőbeli árfolyam-nyereségek és veszteségek elszámolásához. Nem kell ezt a tételt feltüntetni majd a májusi szja-bevallásban sem.
P.: Év végi záróár lesz a bekerülési ár?
N. B.: Vagy az év végi záróár, vagy a bekerülési ár, ami az ügyfélnek kedvezőbb.
P.: Nem túl bonyolult és merev ez a rendszer? Nem életszerű, hogy mindig fix öt évekre takarítunk meg. Ráadásul sokféle kiegészítő szabály van.
N. B.: Nagyon rugalmas ez a rendszer. Egyrészt már nemcsak forintban, hanem devizában is tudnak megtakarítani az ügyfelek, külföldi termékeket is tehetnek a számlára. Bármikor megszüntethető a számla, és már három év után is 16 százalék helyett 10 százalék az árfolyamnyereség adó.
P.: Menet közben is bármikor át lehet strukturálni a tbsz-portfóliót, de ilyenkor, fordulópontokon általában az is felmerül, nem kellene-e átrendezni. Hogyan érdemes átstrukturálni most, mibe érdemes fektetni jövőre?
N. B.: A diverzifikáció, azaz a portfólió megosztása a lényeg. A jövő évre várható trendeket nézve még mindig jó befektetést jelenthet a kötvénypiac. Bár alacsonyak a hozamok, de még vannak olyan papírok, amelyek jól teljesíthetnek, például az OTP Opus és a Mol Magnolia kötvénye is, amelyeket 2016-ban visszahívhatnak jó áron.
Még mindig vannak 4-6 százalékos hozamot fizető európai kötvények, viszonylag jó besorolással. A hosszabb magyar állampapírokat is érdemes lehet vásárolni, a 10-15 éves futamidejűeknél még lehet egy kis hozamcsökkenés.
A technológiai részvények is tartogatnak még szerintem lehetőségeket, de inkább egyes egyedi részvények. Ilyen lehet a Panasonic, amely akkumulátorokat is gyárt mobiltelefonokhoz, autókhoz, de igen szerteágazó a tevékenysége. Vagy a drónok gyártói, ez az üzletág ugyanis forradalmasíthatja a szállítást.
A bankszektor is jó lehet, de inkább csak Európában. Például az osztrák Raiffeisen és az Erste, amelyek a legnagyobb veszteségleírásokon már túl vannak, és amelyeket a következő években átértékelhetnek.
P.: Ezek a legnagyobb leírások a magyar és a lengyel devizahiteles mentőakciókat jelentik?
N. B.: Igen, illetve az orosz és román piacon is voltak bőven leírások, mivel az orosz-ukrán kitettségük is sok veszteséget okozott. Harmadikként ide sorolnám az OTP-t is. A hazai piacon a Richter is ígéretes, bár most nagy emelkedésen van túl, de ha visszaesne 5000 Ft körüli szintekre, látnék további potenciált benne.
Ami az egzotikusabb befektetéseket illeti, az aranyban nem látok igazi potenciált, jelenleg 1060 dollárhoz közelít, de az ezer dollárt is megnézheti az árfolyama. A WTI típusú kőolaj viszont valahol 40 dollár alatt lassan stabilizálódhat, 2016-ban erről a szintről jöhet egy ugrás.
P.: Devizában, vagy forintban érdemes manapság befektetni, vagy megosztani a kettőt?
|
| Nagy Bertalan, az Equilor Private Banking-igazgatója. |
N. B.: Ma már nem az a kérdés, hogy deviza vagy forint, inkább az, milyen arányban osszuk meg ezeket. A forintnak jó kiegészítője az euró, és még mindig jó lehet a dollár is. Egy egészséges portfólióban a forint alapú befektetéseket 50-70 százalékban érdemes tartani.
Sokan japán jenben, svájci frankban, sőt norvég koronában is gondolkodtak az utóbbi években, de ilyenkor mindig azt vetem fel, nézzük meg, mit lehet vásárolni az adott devizáért? Dollárért vagy euróért nagyon könnyű vonzó befektetéseket találni, svájci frankban vagy norvég koronában sokkal nehezebb. Sok esetben ráadásul minimum százezer svájci frankot kell egyféle értékpapírba fektetni.
P.: A Mol Magnolia és az OTP Opus egy darabja is százezer eurós nagyságrendű befektetés, van erre valamilyen más megoldás?
N. B.: Igen, van egy alapunk, az Equilor Fregatt kötvényalap, amely ilyen vállalati kötvényeket és devizás államkötvényeket vásárol, így ezen keresztül a befektető kisebb megtakarítás esetén is részesülhet a haszonból.
P.: Mi várható az év végével a részvénypiacokon?
N. B.: A Mikulás-rali szerintem lényegében novemberben meg volt, december 6-ig véget érhet, de az év végéig kitartanak a jelenlegi szintek és pluszban zárjuk ezt az évet. Most úgy tűnik, hogy jövőre egyértelmű emelkedő trendet nem fogunk látni a piacokon. Szegmentálni kell, szelektálni a részvények és a piacok között.
P.: Ki lesz vajon a Volkswagen-botrány nyertese?
N. B.: A Volkswagen-botrány a kirobbanásakor negatívan hatott a BMW-re és a Mercedesre, azaz a Daimlerre is, de azóta magukhoz tértek az árfolyamok és az értékesítési számok is javultak. A Mercedes éves szinten 20 százalékkal tudta növelni az eladásait, Kínában szárnyalnak az értékesítések. A jelenlegi rendszerben az eddigi károsanyag-kibocsátási normák nem teljesíthetők. Az autógyártók is készek változtatni, a hibrid technológiák nagy előrelépést jelenthetnek, bár ott is kevesebb az elektromotor szerepe, mint ahogy a statisztikák mutatják. Közúton, autópályán például háttérbe szorul. A BMW-nek, Mercedesnek is megvan a technológiája a hibrid és az elektromos meghajtáshoz, bármikor elkezdhetnék gyártani. Ezért van lemaradóban a Tesla árfolyama, mert nincs kész a Modell 3, amellyel a vékonyabb pénztárcájú lakosok számára is tudna autókat gyártani.
P.: Az európai gyártók nem állnak át a botrány hatására az elektromos autókra?
N. B.: Meggyőződésem, hogy öt év múlva a hibrid lesz az uralkodó. A dízel elterjedéséhez is kellett öt-tíz év.
P.: Az önjáró, automata sofőrrel közlekedő autók is elterjednek?
N. B.: Ez jelenleg is csak a szabályozáson múlik, a technológia teljesen készen van. Ugyanúgy, ahogy egy hétköznapi autó, például egy Volkswagen Golf is önállóan tud parkolni. A Mecedesnek készen van a technológiája a vezető nélküli kamionokra is. Exponenciálisan csökkenthetők lennének a balesetek, nem is csak a hétköznapi autósoknál, a rengeteg kilométert futó teherjárműveknél is.
P.: Hogyan lehet valaki privátbanki, azaz private banking-ügyfél?
N. B.: Nálunk azok az ügyfelek lehetnek, akik legalább 50 millió forint megtakarítással rendelkeznek. Ennek mérethatékonysági okai vannak, azt szeretnénk, ha egy-egy privátbanki tanácsadó kezelhető számú ügyféllel foglalkozna csak. Jelenleg 60-70 ügyfelet tudnak a tanácsadók megfelelő szinten, proaktívan kiszolgálni. Vannak továbbá olyan befektetések, amelyek csak egy bizonyos összeghatártól, 50 vagy 100 ezer eurótól vásárolhatók meg, ezeket csak egy bizonyos vagyon felett érdemes választani.
P.: Mi változik a privátbanki üzletágban, mik a trendek?
N. B.: A private banking egyre ismertebb a piacon, és a befektetők elkezdtek nyitni a vagyonkezelés, portfólió-kezelés felé, mert egy részük nem szeretné maga meghozni a befektetési döntéseket, inkább rábízná szakemberre. De van egy olyan kör is, aki kifejezetten ragaszkodik ahhoz, hogy maga hozhassa meg a döntéseket.
P.: Miben áll a különbség privátbank és vagyonkezelés között?
N. B.: A mandátumban, hogy ki hozza meg a befektetési döntéseket. A privátbanknál az ügyfél meghallgatja a tanácsadó javaslatait, de ő maga dönt arról, mit vásárol és mikor értékesíti majd. A vagyonkezelésnél csak azt határozza meg, milyen devizában, milyen időtávra, milyen kockázati szint mellett szeretne befektetni, de ettől kezdve a portfólió-kezelő hozza meg a döntéseket.
Nálunk a privátbanki szolgáltatás és a vagyonkezelés egyaránt elérhető. A befektetési alap is egy hasonló vagyonkezelési termék, csak tömegtermék. Az egyéni portfólió-kezelés vagy vagyonkezelés pedig az egyedi igényekre épül, nagyobb tőkével rendelkező ügyfeleknek szól.
P.: A cél pedig a magasabb hozam elérése.
P.: Mennyi privátbanki ügyfél lehet az országban, és növekszik-e a számuk?
N. B.: Körülbelül 40-50 ezer, de sok ügyfélnek 2-3 számlája is van. Ez a kör egyre kisebb mértékben tud csak bővülni, egy 10-15 éves folyamat volt, amíg az ügyfelek használni kezdték ezt a szolgáltatást. Ami érdekes, hogy jönnek lassan a második generációs privátbanki ügyfelek, az eddigi ügyfelek gyerekei, akik örökölnek, vagy átveszik a visszavonuló szülők cégét, vagyonát. Sokan már a gyerekeikkel járnak tárgyalásra, készítik fel őket az önálló döntéshozatalra, a privátbankároknál is.
P.: Vannak tipikus privátbanki ügyfelek, ügyféltípusok?
N. B.: Nehéz tipizálni. Míg külföldön, Németországban például, nagyon sokan rendelkeznek hasonló, ötven millió forint feletti vagyonnal, addig Magyarországon jóval kevesebben. De sokan nem is tudnak róla, hogy ebbe a kategóriába tatoznak, pedig egy több tízmilliós házban laknak, ezzel már megvan a megfelelő vagyonuk. Magyarországon a legtöbben először befektetésnek egy ingatlant vesznek, később esetleg ebből lépnek tovább egy még nagyobba. De ez egy nem termelő érték lesz számukra. Nyugaton inkább bérelnek egy nagyobb lakást az emberek, és a pénzüket befektetik. Még ingatlanpiaci boom esetén is lehet, hogy érdemesebb lakást bérelni, és ezen felül tartani pár kisebb lakást, amelyeket kiadunk, mint venni egy hatalmas ingatlant és abban lakni.
