<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
10p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A régi rossz tapasztalatok miatt a magyar kisbefektetők számára méginkább felértékelődött a biztonság fogalma - mind a szolgáltatók, mind pedig a befektetési lehetőségek kiválasztásánál ez az elsődleges szempont. A befektetői környezet nagyot változott, nincs biztos nyereség - változott a megtakarítások szerkezete, szépen bővül a befalapok vagyona, de rengeteg pénz áramlik ki az ingatlanpiacra is. Interjú Schuszter Péterrel, a Generali Alapkezelő elnök-vezérigazgatójával.
Schuszter Péter, a Generali Alapkezelő elnök-vezérigazgatója

Privátbankár.hu: Az utóbbi időben alaposan megváltozott a befektetői környezet: nincsenek kamatok, a kockázatmentes hozam a padlóra került – hogyan alkalmazkodnak ehhez a kisbefektetők? Hajlandóak nagyobb kockázatokat vállalni?

Schuszter Péter: Az elmúlt években a kisbefektetők sok helyen, sokszor megégették magukat: irreálisan magas hozamokat ígértek nekik kockázatmentesen, amelyekről persze később kiderült, hogy korántsem voltak azok. Ennek megfelelően a kisbefektetők ma sokkal inkább a biztonságot keresik, mintsem a kockázatot.

PB: Ez miben nyilvánul meg?

SP: Ezt két irányból is lehet látni: egyrészt abból, hogy milyen instrumentumot választanak, másrészt abból, hogy milyen szolgáltatóra bízzák rá a pénzüket.

A termékeket illetően Magyarországon egyébként is ritka a kockázatos befektetés a kisbefektetőknél, nem igazán jellemző, hogy közvetlenül részvényeket vagy részvényalapokat vásárolnak. Ez az alacsony kamatkörnyezet hatására sem igazán változott, de az azért tény: jellemzően ma már nem bankbetétben tartják az emberek a pénzüket. Ehelyett olyan befektetési alapokat igyekeznek választani, amelyek képesek magasabb hozamot előállítani, de mégsem annyira kockázatosak, mint az említett részvénybefektetések. Három ilyen jellemző alapcsalád van: az abszolút hozamú alapok, a vegyes alapok és az ingatlanalapok családja. Persze ezeknek az alapoknak is megvannak a maguk kockázatai, de ezeket egyelőre nem feltétlenül látják a kisbefektetők.

Ami pedig a szolgáltatókat illeti: a biztonságot a komoly háttérrel, nagy tőkével rendelkező szolgáltatóknál keresik az ügyfelek. Ma sokkal jobban elviselik az alacsony hozamot, mint annak kockázatát, hogy a szolgáltatójuk esetleg csődbe megy. A kiszámíthatóság és a megbízhatóság fontosabb, mint mondjuk a 7-10 százalékos hozamígéret.

PB: A kisbefektetőkre ömlik az információ arról, hogy rekordokat döntenek a részvénypiacok, egyre drágábbak az ingatlanok – közben pedig arra biztatjuk őket, hogy ne a múltbeli hozamok alapján döntsenek, amikor befektetést választanak. Mi alapján választanak?

SP: Alapvetően azért a múltbeli hozamokból indulnak ki, nem az a jellemző, hogy a várható jövőbeli hozamokat próbálják meglovagolni. A lakosságot kiszolgáló tanácsadók is első sorban abból indulnak ki, milyenek voltak a hozamok korábban – úgy látjuk, hogy a döntésben ez játssza a főszerepet, akkor is, ha ez nem jelent garanciát a jövőre nézve. Az ingatlanalapok értékesítésének felfutása is akkor kezdődött, amikor nagyon jó hozamokról érkeztek jelentések. Az abszolút hozamú alapok közül is azt választják szívesen, amelyiknek korábban magas volt a hozama – ahogy most a részvények iránti érdeklődés is most kezd valamelyest megélénkülni. Ez persze veszélyes dolog: amikor már a háziasszonyok is elkezdenek beszállni a tőzsdézésbe, a profi befektetők ott kezdenek majd eladni…

PB: Hogyan alkalmazkodtak a mostani piaci környezethez a portfóliómenedzserek?

SP: Az biztos, hogy jelentősen át kellett alakítaniuk a gondolkodásukat. Amíg korábban volt egy magas hozamkörnyezet és ehhez társult egy markáns kötvénypiaci felértékelődés, ami a bázisát adhatta egy abszolút hozam szemléletű alapnak – addig mára ez megszűnt, nem létezik. Úgy kell kalkulálniuk a portfóliómenedzsereknek, hogy a jelenlegi kamatkörnyezetben 0 százalékról indulnak – sőt, mivel költségek is vannak, inkább mínusz 1-2 százalék körül van a bázis. A Generali Alapkezelőnél érdekes módon ez inkább egy kedvező folyamatot jelent, mert mi alapvetően korábban sem a kötvényekkel akartunk jó hozamot elérni, hanem az éppen adott lehetőségeket lovagoljuk meg. Persze emögött is ott volt egy tudatos kötvénystratégia, de sokkal inkább a momentumot figyeljük.

Az biztos, hogy ma sokkal nagyobb jelentősége van annak, hogy ki tud jó lehetőségeket felkutatni, jó ötleteket, stratégiákat kitalálni – tudni kell kiválasztani a jó piacokat és jó beszállási pontokat, meg kell találni a jó részvényeket. Emellett sokkal nagyobb jelentősége van a kockázatkezelésnek is, mint korábban –a stop/loss-okat, kiszállási pontokat nagyon alaposan meg kell határozni. Összességében a fundamentumoknak, a trendek felismerésének lett óriási szerepe.

A magyar piacon eljött az az idő, amikor nincs biztos nyereség, azok az alapkezelők tudnak jó eredményeket elérni, akiknek van rövid-, közép- és hosszú távú elképzelésük, akik tényleg széles skálán tudnak mozogni az egyes eszközök és eszközosztályok között, vannak valós választási lehetőségeik. Mi erre készültünk az elmúlt évek során, így ez a piaci környezet nekünk messze nem idegen – ez meg is látszik az abszolút hozamú alapjaink idei, nagyon jó teljesítményén. Egy konzervatív befektetési filozófiát követünk: nem 10-20 százalékos hozamokat célzunk meg, alapjaink szórása nagyon alacsony, folyamatosan építkezünk. Ez a 6-8 százalékos hozamokat ígérő kamatkörnyezetben még nem feltétlenül volt kifizetődő, ma viszont nagyon is igazolt.

PB: Az abszolút hozamú alapok kezelői valóban széles termékskáláról válogathatnak – ezt szeretik bennük az ügyfelek?

SP: Kínától Japánon át Amerikán keresztül Európáig valóban minden piac elérhető ezeknek az alapoknak, de ezt nem feltétlenül látják át az ügyfelek, még ha minden információ rendelkezésükre is áll. Nekik ez sokkal inkább egy fekete doboz – az alapkezelőnek kell megmutatnia az ő professzionalitását. Ha ezt jó teljesítménnyel tudja igazolni, akkor a befektetők díjazzák, ha nem, akkor pedig büntetik és kiszállnak.

PB: Az abszolút hozamú alapok mögött álló menedzsereket akkor meg is kell mutatni a befektetőknek, hiszen rajtuk múlik minden…

SP: Az alapkezelési szakma az emberekről szól. Jó, ha ott vannak mögöttük a nagy és erős cégek, de a portfóliómenedzser saját munkájának hozzáadott értéke óriási. Nem véletlen, hogy ők szerepelnek a médiában – világszerte jellemző, hogy az alapok kezelői az előtérben vannak, ők adják az arcát a befektetési alapnak. Persze az elemzői háttér, a back office, a compliance nélkül nem tudnának dolgozni, de ők viszik sikerre a történetet. Egyelőre azért főleg külföldön látszik, hogy a sztár-portfóliómenedzserek valóban komoly vonzerőt jelentenek a befektetők számára.

PB: A hazai befektetési alapok vagyona viszonylag nagy tempóban emelkedett, mígnem elérte a mostani 6 ezer milliárd forint fölötti szintet. Hogyan alakulhat az összvagyon a közeljövőben?

SP: Ez nagyban azon múlik, hogyan alakulnak a kamatszintek a világban. Rövidtávon nem látjuk, hogy drámai kamatemelkedésre kerülne sor, a lakossági állampapírok hozama is csökken – ha ez így marad, akkor biztosan tovább emelkedik majd a befektetési alapok vagyona.

A pénzpiaci alapoknál persze jelentős pénzkiáramlás zajlik, ezek most a költségeket sem tudják kitermelni; a kötvényalapoknál ez a helyzet még nem áll fenn. A következő fél-háromnegyed évben még nem számítunk arra, hogy a hozamok emelkedni kezdenének, de ha ez a folyamat beindul, akkor lehet némi visszarendeződés a kötvények, bankbetétek irányába. A másik rizikót a tőzsdék jelentik, kérdés, hogy lesz-e itt valamiféle korrekció – ha már 10 éve emelkednek a tőzsdék, sorra döntik a csúcsokat, akkor azért indokolt az óvatosság, mert ennek a korrekciója valamikor biztosan be fog következni. Ez pedig szintén el fogja mozdítani a befektetői pénzeket a biztonságos eszközök felé. Hosszú távon azonban egyértelmű a befektetési alapok létjogosultsága, az állományok, a kezelt vagyon biztosan nőni fognak.

Ma az MNB statisztikái szerint Magyarországon több mint 25 ezer milliárd forint értékű lakossági megtakarítás van (részesedések nélkül), amiből 12 ezer milliárd forint, tehát a megtakarítások közel fele még mindig bankbetétben, bankszámlán van. Ezek innen szép lassan el fognak mozdulni más megtakarítási formákba, amikor az emberek rájönnek, hogy ezek nulla vagy negatív hozamot hoznak.

PB: A KSH folyamatosan kétszámjegyű reálbér-emelkedésről ad ki jelentéseket – jó eséllyel a többlet-jövedelem egy részét nem elfogyasztják, hanem megtakarítják a háztartások. Ezekből mennyi látszik az alapoknál?

SP: Ezekből a pluszpénzekből is nőhet az alapok vagyona. Van azonban egy fontos megjegyzés ehhez: ingatlanvásárlásra rengeteg pénz megy ki a megtakarítási rendszerből. Az ingatlanvagyon ráadásul az MNB statisztikáiban nem szerepel a megtakarítások között. Nagyon sok ügyfélnél látjuk a privát vagyonkezelési üzletágunkban, hogy nem azért viszik el a pénzüket, mert rossz a hozam, hanem azért, mert ingatlant akarnak belőle venni. Sokan döntenek az ingatlanbefektetés mellett, mert itt most komoly hozamokat lehet elérni – így bár érkeznek be új megtakarítások akár a jövedelemnövekedésből is, jelentős tételek az ingatlanok felé el is hagyják a rendszert.

PB: A vagyon növekedésében nem csak a beáramló pénznek, hanem az alapkezeléssel elért eredménynek is van szerepe – hogyan alakulnak ezek?

SP: Nyilván ez az adott befektetési alap kategóriájától is függ. Részvényalapokkal idén is el lehetett érni kétszámjegyű hozamokat, a vegyes és abszolút hozamú alapok teljesítménye visszafogottabb, a kötvény és pénzpiaci alapok pedig már nem játszanak olyan markáns szerepet a vagyon növekedésében, mint a korábbi években.

PB: Magyarországon jelenleg több tízezer családi vállalkozásnak okoz komoly fejtörést a cégutódlás vagy cégértékesítés kérdése. Nemrég a Privátbankár.hu konferenciáján azt a szituációt jártuk körül alaposabban, amikor valaki eladja a cégét és „ölébe hull” egy élet munkájának gyümölcse. Mihez kezdjen ilyenkor a nyugalmazott cégtulajdonos?

SP: Ami a legfontosabb: diverzifikálni kell, minden tekintetben – abban is, hogy kire bízzák a pénzt, abban is, hogy mibe fektetik és hogy mire költsék el. Azt látjuk, hogy az ilyen helyzetben lévő ügyfeleinknek az a fontos, hogy biztonságban legyen a vagyonuk, megőrizze reálértékét és egy kicsit még gyarapodjon is.  Az elsődleges szempont egy olyan portfólió kialakítása, amiben az ügyfél biztonságban érzi magát.  Alapvetően ez ugyanaz a helyzet, mint mondjuk egy abszolút hozamú alapnál – azzal a különbséggel, hogy itt egyetlen ügyfél adja össze a kezelt vagyontömeget, nem pedig számos kisbefektető.

A biztonság mellett az is fontos, hogy ne kelljen folyamatosan a pénz sorsával foglalkozni, befektetési döntéseket hozni. A vagyon reálértékét egyébként már csak azért is meg kell őrizni, mert sokan járnak úgy, hogy kiszállnak, eladják a cégüket, aztán két-három év múlva rájönnek, hogy mégiscsak csinálnának valamit és belevágnak valami újba.

PB: Miben különbözik ez a portfóliókezelés a klasszikus privátbankári tevékenységtől?

SP: A vagyonkezelés során a rendelkezésünkre bocsátott pénz sorsáról egy elfogadott befektetési politika alapján mi döntünk, míg a privátbanki szolgáltatás inkább tanácsadást jelent, amikor az ügyfél minden esetben maga dönt a tranzakciókról privátbankára tanácsa alapján. A portfóliókezelés során viszont alapesetben havonta-negyedévente informáljuk az ügyfelet – persze adott esetben hetente is egyeztethetünk, de nem napi szinten kell tanácskozni, a döntéseket pedig mi hozzuk meg. Vannak, akik napi szinten szeretik látni, pontosan mi történik a vagyonukkal, de sokan nem tudnak és nem is akarnak ezzel foglalkozni.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vételi ajánlat eladási ajánlat forgalom dátum idő
OTP 17300 17150 17595 -2,20% 0 0 9 302 673 880 Ft 2022-01-21 17:14:35
MOL 2684 2620 2684 +1,21% 0 0 2 304 340 886 Ft 2022-01-21 17:13:23
MTELEKOM 422 419 425 -0,59% 0 0 129 927 268 Ft 2022-01-21 17:05:00
RICHTER 8460 8275 8460 +1,38% 0 0 2 099 933 015 Ft 2022-01-21 17:08:02
OPUS 220 216 220 -0,90% 0 0 23 642 408 Ft 2022-01-21 17:05:22
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Befalap A jövő zenéi – mesterséges intelligenciával működő alapot kínálnak a bankárok
Eidenpenz József | 2021. szeptember 29. 18:29
Szeptember közepétől Magyarországon is kapható öntanuló mesterséges intelligencia segítségével kezelt dinamikus vegyes alap. A befektetési döntéseknél felhasználják azokat a modelleket, amelyeket egy algoritmus hatalmas mennyiségű adat feldolgozásával készít. Erre ember nem lenne képes. De nem iktatták ki teljesen az emberi tényezőt sem.
Befalap Részvényalapoktól várnak magasabb hozamot a magyarok
Privátbankár.hu / MTI | 2021. szeptember 15. 14:59
Augusztusban 0,6 százalékkal, 43 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége.  
Befalap Kockáztatni márpedig kell, ha rendes hozamot szeretnénk elérni
Eidenpenz József | 2021. július 14. 11:24
Az alapok portfóliójában legalább tíz és húsz százalék közötti részvényarányt kell tartani, enélkül a nulla közeli kötvényhozamok időszakában nem fognak tudni megfelelő hozamot felmutatni. Az ingatlanalapok a válság ellenére is hozhatják az elvárásokat. Interjú Borbély Miklóssal, a Diófa Alapkezelő befektetési igazgatójával.
Befalap Nagyon jók a lehetőségek mind a régióban, mind a magyar részvényekben
Csabai Károly | 2021. június 10. 13:35
Öt kategóriában is bekerültek az első háromba az MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt. által menedzselt alapok a Privátbankár.hu Klasszis-díjkiosztón. A legjobban az MKB Észak-Amerikai Részvény Alap szerepelt, amely az első lett a Legjobb Fejlett Piaci Részvény Alapok között, míg a három eurós és az abszolút hozamú nem származtatott konstrukciójuk a képzeletbeli dobogók alsóbb fokaira fért fel. Wéber Tamással, az MKB-Pannónia Alapkezelő befektetési igazgatójával beszélgettünk.
Befalap A jó befektetéseket a főnixek és az ESG-improverek körében érdemes keresni – de vajon mi lesz a kamatokkal?
Gáspár András | 2021. június 5. 13:10
A járvány alatt felhalmozott megtakarítások egy részét biztosan költeni kezdik a nyáron az emberek, de a korábban jellemző fogyasztási lázhoz talán nem térnek vissza, javulhat a megtakarítási hajlandóság. A befektetések között előtérbe kerülhetnek a megújulásra képes hagyományos cégek, az ESG-terén fejlődni képes vállalatok és a globális megatrendek. Interjú Vizkeleti Sándorral, az Amundi Alapkezelő elnök-vezérigazgatójával.
Befalap Aki MÁP Plusz helyett devizakötvényt tartott, az sem érzi úgy, hogy rossz döntést hozott
Eidenpenz József | 2021. május 17. 15:10
A rövid futamidejű kockázatmentes befektetések szinte nem adnak hozamot, így a rövidkötvény-alapok jó alternatívát nyújtanak ma is. A kötvényhozamok tetőzhetnek, a dollár új erőre kaphat, a forint gyengülése pedig a jövőben is megmaradhat. Érdemes lehet ma is devizakötvényeket, részvényeket vásárolni. Interjú.
Befalap Havi 5 ezer forintos megtakarítással is megkaphatjuk ugyanazt, amit 5 milliárddal
Gáspár András | 2021. május 15. 18:12
A Klasszis-díjak közül a legjobb ingatlanalapnak járó elismerést évek óta a Raiffeisen Alapkezelő nyeri el, de a társaság az értékpapír-alapok terén is erős. Idén már a rendszeres megtakarítóknak is kínálnak programot, az ESG-befektetésekkel pedig a hazai élmezőnyt célozták meg. Simon Péter vezérigazgatóval és Gyetvai Károly vezető értékesítés-támogatóval beszélgettünk.
Befalap A részvénypiacok felülsúlyozása továbbra is indokolt
Csabai Károly | 2021. május 14. 14:34
A Generali Alapkezelő két alapja is dobogós lett a Privátbankár.hu Klasszis-díjkiosztón: a Generali Triumph B sorozat a második a Legjobb Abszolút hozamú Származtatott Alap kategóriában, míg az Innováció Részvény Alap a harmadik a Legjobb Globális Részvény Alapok között. Az utóbbi alapot kezelő Munkácsi Dávid pedig az egyik feltörekvő portfoliómenedzseri díjban részesült. Varga Róberttel, a Generali Alapkezelő április 1-jén kinevezett vezérigazgatójával beszélgettünk.
Befalap Lehet úgy is részvénybe fektetni, hogy nem a beszállási ponton stresszelünk
Gáspár András | 2021. május 11. 15:04
A mostani időszak nem a kötvény-típusú befektetéseknek kedvez, a tőzsdéken pedig nagyobb volatilitásra kell felkészülni – csak az aktív befektetési stratégia működhet 2021-ben, de az is jó, ha találunk olyan befektetési alapot, ami leveszi a vállunkról a megfelelő beszállási pont megtalálásának terhét. A jövő pedig egyértelműen a zöld és a felelősségteljes befektetéseké. Interjú Varga Zalánnal, az Erste Alapkezelő értékesítési és termékfejlesztési igazgatójával.
Befalap Jön az infláció, több reáleszközt érdemes tartani, mint korábban
Eidenpenz József | 2021. május 3. 16:59
Nem tudjuk pontosan, hogy mikorra ér el zavaróan magas szintet, de számos tényező arra mutat, hogy a magasabb infláció korszaka felé haladunk. Emiatt főleg reáleszközöket érdemes vásárolni, részvényeket, árupiaci termékeket és ingatlanokat. A részvényeknek hosszabb távon azonban megárthat a pénzromlás, ha nagyon felgyorsul és nem mindegy, milyen papírt veszünk – mondja az Év Portfóliómenedzsere.
hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló