A Fidelity szerint lesz itt még fellendülés – interjú

Privátbankár: A Fed 2015 közepi kamatemelésére vonatkozó várakozások befolyásolják az alap befektetési stratégiáját?

Eugene Philialithis: Miután a piac igyekszik a kamatemeléseket beárazni, mielőtt azok megtörténnének, már pozicionáltuk az alapot a kamatemeléssel szembeni defenzívebb hozzáállással. Csökkentettük az olyan futamidő-érzékeny eszközök mennyiségét, mint a befektetési kategóriájú vállalati kötvényekét, és ehelyett a súlypontot változó kamatozású eszközökre helyeztük.

A kamatok változása két tényező következménye. Egyrészt a gazdasági növekedésé, ami miatt túlsúlyozzuk a növekedési és hibrid (vegyes) eszközöket a jövedelem-típusú eszközökkel szemben. (Például a részvényeket és magas hozamú kötvényeket a befektetési kategóriájú kötvényekkel szemben.) Másrészt az infláció élénküléséé, ezért előnyben részesítjük az inflációhoz kötött hozamú befektetéseket és az infrastruktúrába történő befektetéseket.

Megvan az a lehetőségünk is, hogy származékos kamatláb-ügyletek segítségével a portfólió kamatláb-érzékenységét lefedezzük.

PB: A QE-programok az USA-ban vagy Japánban eddig nem generáltak érdemi inflációt, mikor lehet ebből komolyabb infláció, ha lesz egyáltalán?

E. P.: Szorosan követjük az amerikai és brit inflációs adatokat, ez a két legfőbb mutató a kamatemelések szempontjából. Erősen hiszünk abban, hogy ha és amikor az infláció meglódul, az valós és tartós inflációt eredményez majd.

Eugene Philialithis

Jelenleg a bérinfláció jótékony hatású lenne, több mutató jelzi, hogy még alapvetően pangás van a munkaerőpiacon, de ez talán a legfontosabb mutató a jegybankok számára.

PB: Mik az inflációs kilátások Önök szerint a különböző régiókban?

E. P.: Az USA-ban a lakhatási költségek inflációs mutatója fontos indikátor, akárcsak más szolgáltatási szektoroké. Ám a bérek adják messze a legjobb előrejelzést a fogyasztói árak növekedésére. A magas bérek lehetővé teszik a fogyasztóknak, hogy elfogadják az áremeléseket, de a bérnyomás csak akkor tud megjelenni, ha többen találnak munkát. Más szóval, a munkanélküliségi rátának vissza kell esnie ahhoz, hogy többet kereshessenek a dolgozók és felverhessék a munka árát.

A rövid távú, vagyis 27 hétnél nem hosszabb munkanélküliség jobban jelzi a bérnövekedést, mert a nemrég munkanélkülivé vált dolgozóknak több használható tudásuk van a jelenlegi munkahelyekhez és ezért jobban befolyásolják a béreket. Ez még jobban esett, mint a munkanélküliségi ráta, ezért mi látunk teret arra, hogy fundamentális bérnyomás alakuljon ki az USA-ban, ami megalapozza a fogyasztói árak növekedését. Bár az erős dollár ezt átmenetileg ellensúlyozhatja.

Az Egyesült Királyságban az inflációs sztori nagyon hasonlít az USA-hoz. A legutóbbi jelentések nagyon pozitív képet festettek az ottani munkaerőpiacról, bővülő foglalkoztatásról és a bérnövekedés jeleiről szóltak. Bár a magasabb bérek lehetősé teszik a fogyasztók számára, hogy elfogadják a magasabb árakat, nem garantált ugyanakkor, hogy a magasabb bérek növelik az áruk, szolgáltatások árszintjét.

A vállalatok ugyanis le is nyelhetik a magasabb munkaerő-költséget, és csökkenthetik nyereségszintjüket, főleg, hogy ez a nyereségszint ciklikusan csúcson van. A munkanélküliségi ráta is csökken, ami a gazdasági pangás mérséklődésére utal.

Európa azonban nagyon eltérő ösvényen halad, az Eurozóna deflációs félelmei fókuszpontban maradnak a középpontban. Az Eurozóna kiegyensúlyozását célzó törekvések középpontjában a periféria deflálása és a centrum inflálása áll. Összességében ez lefelé irányuló nyomást helyez az inflációra, és a 12 százalék közelében levő munkanélküliség mellett jelentős a gyengeség a munkaerőpiacon is.

PB: Európában deflációs környezetben vagyunk? Gondolják, hogy az EKB az alacsony inflációt még veszélyként érzékeli és megváltoztatja a retorikáját, intézkedéseit?

Sok oka van az alacsony inflációs rátának Európában, de a két fő tényező a strukturális kereslethiány és az erős euró. A kereslet gyengesége részben a viszonylag magas munkanélküliségi rátának tulajdonítható, valamint az európai periféria-gazdaságok megszorító politikájának.

Az Eurozóna munkanélküliségi rátája esni kezdett ugyan, de a kulcskérdés továbbra is az, hogy a térség alacsony növekedési potenciálja elegendő-e a munkaerő-utánpótlás növekedésének felszívásához. Ennél fogva az alulfoglalkoztatottakat segítő strukturális reformokra van szükség.

Az EKB az utóbbi időben jóval beszédesebb volt a nagyon alacsony inflációval kapcsolatos kétségeivel kapcsolatban, így a retorika szintjén valami megváltozott. Ám az inflációval kapcsolatos problémák legyőzéséhez az EKB és a helyi kormányok összehangolt erőfeszítéseire van szükség. Kevesebb megszorító intézkedés és több fiskális stimulus (költségvetési élénkítés) formájában. Ez még mindig ellenállásba ütközik az észak-európai országokban.---- Jön-e az európai QE? ----

PB: Gondolja, hogy az európai mennyiségi lazítás, a QE itt van az ajtóban?

E. P.: Rövid távon az EKB elkötelezte magát a hosszú távú célzott refinanszírozási műveletek mellett, hogy leküzdje a dezinflációt Európában. Ezzel elismerte, hogy a gyenge láncszem a transzmissziós mechanizmusban rejlik, amely során a bankok hitelt nyújtanak a gazdasági szereplőknek. Teljes értékű QE (állampapírok vásárlása, mint az USA-ban vagy Nagy-Britanniában) valószínűtlen rövid távon, mert megakadályoznák az észak-európai alkotmánybíróságok.

Valamiféle, a banki hitelezést célzó stimulust várunk – mint az ABS-programok –, mielőtt bármiféle államkötvény-vásárlás lenne. Ezért kötelező szemünket a vállalati hitelezésen és a hitelkeresletre vonatkozó várakozásokon tartani, akkor is, ha ezek nem mindig válnak valósággá.

PB: A globális gazdaság most lépett be a túlfűtöttség fázisába, mit gondol, ez meddig folytatódhat?

E. P.: A túlfűtöttség fázisát pozitív növekedés és jótékony infláció jellemzi. A növekedési és inflációs adataink alapján pozitív kilátásokat érzékelünk a folytatódó növekedés irányába, miközben az infláció mérsékelt marad (lásd eső nyersanyagárak). Mindez azt sugallja, valamivel tovább maradhatunk a túlfűtöttség vagy a fellendülés fázisában, és ennek a fázisnak a végét valószínűleg a jegybankok jelölik majd ki a megszorítások politikájának elvetésével.

PB: A Fidelity Global Multi Asset Income Alap (GMAI) sokféle befektetésieszköz-fajtára épül, gondolja, hogy jól tud majd teljesíteni akkor is, ha lesz egy részvénypiaci visszaesés a következő egy évben?

E. P.: Az alap 9 eszközosztályból épül fel és meglehetősen rugalmasan kezeljük.

Egyelőre fenntartjuk a felülsúlyozást részvényekből az irányadó portfólió-összetételünkhöz képest, jól kell pozícionálnunk magunkat, hogy kihasználhassuk a részvénypiaci rallyt. A részvények és a magas hozamú kötvények teljesítménye történelmileg nagymértékben korrelálnak egymással, és jelenleg a GMAI nagyjából nettó eszközértékének 30 százalékát tartja magas hozamú kötvényekben szerte az USA-ban, Európában és Ázsiában. Természetesen ha a csapat véleménye változik, akkor rugalmasan átalakítjuk a befektetéseket.

PB: Hány forintban kibocsátott vagy HUF-hedged alapjuk van eddig és hol forgalmazzák ezeket?

Al-Hilal István: Jelenleg négy forintra fedezett, azaz HUF-hedged alapunkkal vagyunk jelen a piacon, ez a külföldi nagy alapkezelők között igencsak soknak számít. Ezekből három részvényalap – egy amerikai, egy európai és egy globális részvény –, és az előbb említett rugalmas vegyes alap.

PB: A forint gyengülő trendben van, nem érdemesebb devizában takarékoskodni?

A-H. I.: A devizák árfolyamai folyamatosan változnak, természetesen mindenkinek megvannak az erre vonatkozó várakozásai, épp ezért érhető el sok alapunk különböző sorozatokban. Például az amerikai részvény alapunk, a FF–America Fund elérhető dollárban, euróban, euróra fedezve és forintra fedezve, vagy az új globális rugalmas vegyes alapunk a FF–Global Multi Asset Income Fund dollárban, dollárra fedezve, euróra fedezve és forintra fedezve is elérhető, sőt a befektető akár kifizető vagy újra befektető sorozatba is fektethet.

A forintra fedezett osztályokat a partnereink kérésére hoztuk létre, hiszen egyrészt nagyon kevés ilyen sorozat volt található Magyarországon – tehát így egy piaci rést is igyekszünk lefedni –, másrészt a befektető így nagyságrendileg az eredeti piac teljesítményét kapja meg forintban. Még mindig nagyon sokan csak a hazai devizában gondolkodnak, amikor megtakarításokról van szó.

PB: Miben látják a fő indokát, előnyét annak, hogy egy magyar befektető külföldön bejegyzett befektetési alap jegyeiből vásároljon?

A-H. I.: Fontos megjegyezni, hogy amikor egy magyar befektető egy bizonyos nagy presztízsű külföldi alap mellett teszi le a voksát, ugyanazt a terméket kapja, amit egy spanyol, francia, olasz, német, svájci, osztrák vagy akár egy szingapúri befektető. Míg bizonyos termékek, fogyasztási cikkek esetén a magyarok csak egy szűk rétege engedhet meg magának magas szintű luxust, addig befektetési alapok terén a magyar befektetők számára is elérhető egy sor világszínvonalú termék.

A globális háttér nagyon sok előnyt rejt, ha befektetési képességekről van szó. A saját példánkon keresztül bemutatva: a Fidelity Worldwide Investment berkein belül körülbelül 400 befektetési szakember foglalkozik világszerte a legjobb befektetési lehetőségek felkutatásával. Ez a szám magában foglal több mint 100 portfólió menedzsert, több mint 200 befektetési elemzőt, valamint ezen kívül kereskedőket, termékspecialistákat.

PB: A Global Multi Asset Income június 30-i egy éves teljesítménye dollárban12,2 százalék volt, legjobban a részvények teljesítettek. Van esély ezt megismételni a következő egy évben? Ha nem lesz további jelentős részvénypiaci emelkedés, akkor is?

A-H. I.: Engedje meg, hogy előbb röviden arról beszéljek, hogy hogyan is működik ez a befektetés! Az alap „income” típusú, megközelítésű, a globális, rugalmas vegyes befektetéseink zászlóshajója. Az „income” típusú befektetésnél a portfólió alapvető célja, hogy bevételt vagy úgynevezett jövedelmet (angolul income) termeljen a befektetőknek – ezt az alap sorozattól függően kifizetheti vagy újra be is fektetheti.

Úgy, hogy hosszú távú növekedési potenciálja is legyen, valamint közben a tőkét a lehetőségekhez mérten védje. Az alap a globális piacokon fektet be kilenc különböző eszközosztályba, ezért a multi-asset elnevezés is, az egyes befektetések pedig nagyon aktívan és rugalmasan történnek az alap eredeti célkitűzéseinek figyelembevételével.

Épp az alap lehetőségeinek széles tárháza az, ami miatt nem csak a részvénypiacok teljesítménye meghatározó, hiszen az alap még ezen kívül nyolc másik befektetési kategóriába is fektet. A részvényeken kívül a magas hozamú kötvény, az infrastruktúra befektetések és a múlt év vége óta a megemelt feltörekvő kötvénypiaci súlyunk is szép eredményekkel segített. Negatív piaci hangulat esetén pedig az alap defenzívebb stratégiára rendezkedhet be és élvezi a sok befektetési osztály közti és az azokon belüli széles diverzifikációt is.

Így természetesen van esély a további jó teljesítményre, ebben nagyon bízunk, azonban garancia nincsen rá.

E. P.: A rugalmasság volt a kulcsa annak, hogy az alap létrehozása óta eredményesen tudjunk navigálni a piaci viharok között. Reméljük, hogy ez a rugalmasság, kombinálva tapasztalatainkkal a megfelelő portfólió-építési stratégiák kidolgozásában, továbbra is jól fogják szolgálni a GMAI befektetőinek érdekeit.

PB: Ha külföldön meglódul az infláció,  az begyűrűzik-e Magyarországra is?

A-H. I.: Természetesen egy kis nyitott gazdaság még jobban függ a legfontosabb partnerek gazdasági paramétereitől. Fontos megjegyezni azonban, hogy az elmúlt időszakban a magyar infláció belső okok miatt is nagyon alacsony volt, elég, ha csak a rezsicsökkentések hullámára, vagy az alacsony fogyasztási szintekre gondolunk. Amennyiben a hazai gazdasági teljesítmény tartósan erősödni tud, és a fogyasztás hosszabb időre is felpörögne, akkor egy egészséges inflációs ráta alakulhat ki.

PB: Az alapra terhelt és a forgalmazás költségei melyek?

A-H. I.: Az alap alapkezelési díja 1,25 százalék, a folyó költségek, amelyben az alapkezelési díj is benne van, 1,73 százalék. Ez nagyon versenyképessé teszi a terméket más hasonló termékkel szemben, fontos kiemelni, hogy az alapkezelési díj nem magasabb attól még, hogy forintra fedezve elérhetővé tesszük a terméket. A forgalmazás költségeiből a vételi jutalékot az adott partnerünk, a forgalmazó döntheti el a tájékoztatónkban szereplő maximum 3,5 százalékos mértékig, visszaváltási jutalék pedig nincs az alapnál.