Ha a számítógépek már képesek megverni a sakknagymestereket, miért ne tehetnék meg ezt a legjobb tőzsdei szakemberekkel is? – ez az alapgondolata a számítógépes modelleken és matematikai kiértékelésen (quantitative analysis, röviden quant) alapuló kereskedésnek az Investopedia szerint. A szoftverek nagy előnye, hogy az emberekkel ellentétben nem hagyják magukat érzelmek által befolyásolni, és az embernél összehasonlíthatatlanul gyorsabban reagálnak.
Ha szemét megy be, szemét is fog kijönni
A Morningstar befektetésialap-minősítő és adatbázis-fenntartó társaság német rendszere 81 quant típusú befektetésijegy-sorozatot tart nyilván, amelyek befektetési politikájukat számítógépes szoftverek, algoritmusok alapján hajtják végre. (Ez valószínűleg csak a Németországban is forgalmazott alapok köre, a link mindig a legújabb adatokra mutat.) Ezek mintegy 27 különböző alap részalapjai vagy befektetésijegy-sorozatai, különböző devizákban, régiókra vagy piacokra specializálódva, vagy különböző tulajdonosi csoportok számára kialakítva. Eredményük a január 18-ig eltelt egy évben nagyon vegyes volt, az értékpapírok több mint felének, 45-nek a hozama volt mínuszos.
Nem sikerült csodát tenniük a számítógépeknek
Csak húsz eredménye volt pozitív, a többinek nem volt egy éves hozama (feltehetően azért, mert ennél rövidebb ideje indultak). A veszteséges sorozatok közül soknak volt mínusz 10-15 százalék az eredménye, a csúcstartó 24,4 százalékos veszteséget ért el (Quantex Nucleus). A pluszosak közül a legjobb is csak 9,9 százalékot hozott (Dexia Quant USA Network), a szektor átlaga tehát biztosan mínuszos, ami persze nem túl meglepő annak fényében, hogy tavaly a részvénypiacok átlagos teljesítménye is negatív volt, és az árupiacokon is sok termék ára esett.
Az amerikai Morningstar január eleji cikke a quant-típusú alapok lassú visszatéréséről ír, az ilyen konstrukciók ugyanis annak idején rosszul tűrték a már 2007 óta tapasztalható megnövekedett turbulenciákat a piacokon. A cég szerint 2010 nyarán megvizsgáltak 60 ilyen alapot, és körülbelül kétharmaduk három éves visszatekintő teljesítménye elmaradt az adott iparágban, részpiacokon fellelhető, összehasonlítható alapok teljesítményétől. Ennek következtében a befektetők dollár-milliárdokat vontak ki ezekből az alapokból. Azóta sokat változott a helyzet, 2011-ben már a quant-alapok kétharmada túlteljesítette a konkurenciát, ami 2005 óra a legjobb éves teljesítményük – írják.
A válság mélyéről minden másképp néz ki
A jelenséget azzal magyarázzák, hogy az ilyen alapok modelljeikben gyakran használnak olyan gazdasági mutatókat az értékeléshez, mint a nyereségesség, értékeltség (P/E, P/BV), és 2007-2009-ben, a medvepiacon ezek becsapták az algoritmusokat, különösen olcsónak tüntetve fel sok részvényt, különösen a bankokat. Később azonban az algoritmusok erős, jövedelmező vállalatok részvényeit választották ki, amelyek a recesszióban is helytálltak. Az algoritmusok így utolérték a piacokat.
Egy másik magyarázat, hogy a pénzügyi válság előtt, amikor a quant alapok nagyon népszerűek voltak és nagy összegeket kezeltek, sok pénz áramlott olyan részvényekbe, amelyeket az egymáshoz sokszor hasonló algoritmusaik egyaránt kiválasztottak. Vagyis egyes részvényeknek éppen ezek az alapok verték fel az árát, ami később, az alapokból való pénzkivonással megszűnt. Ma már ez a hatás nem érvényesül, az alapok nem licitálnak egymásra a jó részvényeknél.
Az algoritmusokat folyton csiszolják és faragják
Jelenleg a quant-alapok tovább küzdenek a nem-quant konkurenciával, az utóbbi három évben 53 százalékuk tudta felülteljesíteni ezeket a versenytársakat a Morningstar szerint. A jövő bizonytalan, a módszereket, az algoritmusokat folyamatosan fejlesztik, új változókat vesznek figyelembe, a Goldman Sachs quant-csapata például szöveges változókat épít be, és vizsgálja azt, hogy különböző vállalatok gazdálkodása hogyan fonódik egymással össze.
A tőkekiáramlás egyelőre folytatódott az utóbbi időben ebből az alapfajtából. Az alapszektor talán legismertebb elemző cége azt javasolja a befektetőknek, hogy kipróbált, az utóbbi évek brutális piaci viszonyait is jól álló alapokra, alapkezelői csapatokra bízzák a pénzüket. (A Magyarországon működő három hasonló alapról itt írtunk.) Az Etfdb.com oldal pedig nemrég kvantitatív módszerekkel dolgozó ETF-eket gyűjtött össze cikkében.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
