Virág Ferenc, a Random Capital vezérigazgatója szerint téves az a felfogás, hogy a kisbefektetők tudják, mi van a piacokon, őket okítani kell. Meg kell előzni, hogy olyasmibe fektessék a pénzüket, amiről nem is tudják, mi az. Az emberek nem tudják, hogy van kockázat és nem értik hogy mi az, a banki ügyintézők sem igazán beszélnek erről, amikor az ügyfélnek betét helyett befektetési jegyet ajánlanak.
Tulajdonképpen mit is vettem?
Hasonlóan gondolja Konkoly Miklós, a Budapest Alapkezelő frissen kinevezett vezérigazgatója is, aki szerint a befektetési piacon fontos,hogy a lakosság megértse, mennyiben változott a helyzet a nulla közeli kamatokkal, mi váltotta ezt ki. Ne csak azokról az időszakokról beszéljünk, amikor egy alap plusz nyolc százalékot hozott, hanem arról is, amikor mínusz hármat - tette hozzá.
Először azt kell tisztázni, hogy egyáltalán a kötvényalap működését érti-e az ügyfél. Tudja-e, mi van az ilyen alapokban, és például mi történik, ha a kamatszint változik, például felmegy háromról öt százalékra.
A csalódások elkerülése végett
Nagyon sok pénz áramlik az abszolút hozamú alapokba, bár mások szerint pedig a vegyes alapok lesznek felkapottak, az abszolút hozamúak felfutása leállhat. A vegyes alapok Konkoly Miklós szerint régen klasszikusan kötvényekből és részvényekből álltak, viszonylag statikus arányok mellett. Ma az alapkezelő menedzserei szabad kezet kapnak és szabadon dönthetnek az arányokról, kicsit hasonlóan az abszolút hozamú alapokhoz.
A következő legérdekesebb kihívás a befektetési alapok előtt az, amikor az ügyfelek szembesülnek azzal, hogy az eddig 5-6 százalékot hozó pénzpiaci alapok már csak 1-2 százalékot érnek el. Ez a folyamat már megindult, próbálják terelni az ügyfeleket más alapfajták felé – mondta el Konkoly.
Ők hárman voltak a legjobbak
Szabó László, a Concorde Alapkezelő elnöke, a Platina Pí abszolút hozamú alap kezelője. Szalma Csaba, az OTP Supra kezelője, amely a befektetők kedvence, a legnagyobb abszolút hozamú alap. Zsiday Viktor, a Citadella Alap és a tőzsdei Plotinus Nyrt. vagyonának kezelője. Ők hárman ültek egy asztalhoz, mint a három, a Forbes által legsikeresebbnek mondott alapkezelő.
Szabó László azt mondja, a céljuk a kockázatmentes hozam felett mintegy 500 bázispont (öt százalékpont) hozam elérése, tehát jelenleg mintegy hét százalék. Arra a kérdésre, hogy mit tesznek, ha a befektetők elégedetlenek az egy számjegyű hozamokkal, azt mondta, ez végső soron egyéni szociális probléma. Attól, hogy a befektetők magasabb hozamot szeretnének, attól még az nem válik lehetségessé.
Van, amikor nem lehet pénzt keresni
Szalma Csaba másképp lövi be a célt, ott a hozamingadozással egyenértékű felárat szeretnének a kockázatmentes hozam felett elérni, azaz legalább egy körüli Sharpe-rátát. Korábban nagyobb kockázatot vállaltak, de ezt az ügyfelek nem tolerálták, ezért csökkentették a kockázatvállalást. Így persze a várható hozam is csökkent. Az alapba ezután közel 120 milliárd forint áramlott be. A napokban megjelent interjúnk az alapkezelővel itt olvasható.)
A Citadella Alapban Zsiday Viktor viszont éppen növelte a kockázatot. (Erről itt beszélt a Privátbankárnak.) Szerinte vannak időszakok, amikor lehet pénzt keresni, máskor pedig nem. Másrészt a befektetők korábban valóban nem díjazták a kockázatot, de ebben változás van és lesz. Ha valaki esélyt szeretne arra, hogy kétszámjegyű hozama legyen, akkor igenis több kockázatot kell vállalnia.
Nem minden arany, ami abszolút hozamú
Lehet-e jövőre olyan abszolút hozamú alap, amely mínusz húsz százalékos hozamot ér el? – kérdezte Virág Ferenc. Szabó László szerint lehetséges, hogy lesz ilyen alap. Az alapok célja, hogy félreárazásokat keressenek, de lehetnek olyan időszakok, amikor nem lehet jó hozamot elérni, ebben az esetben sokszor célszerű jobb időkre várni.
Ha nincsenek rendben az ár-érték arányok, akkor nem jó csak a befektetési kényszer miatt cselekedni. „Mindig jön új vonat, a türelem kifizetődő szokott lenni, merni kell türelmesnek lenni” – mondja Szabó. Az alapok teljesítménye is nagyon különböző, az átlaghozam szerény, a legrosszabbak rendszeresen rosszul teljesítenek.
Nagy gáz lehet kis piacunkon
A legérdekesebb sztori a piacokon most Zsiday Viktor szerint az, hogy nagyon lelassult az európai gazdaság, és nagyon valószínű, hogy több éven keresztül alacsonyan tartják majd az európai kamatokat. Eközben az amerikai kamatok emelkedni fognak, az ottani gazdaság az egyetlen, ahol jók a kilátások. Ez okozta a dollárerősödést.
Ez 2015-ben is meghatározó történet lehet, akkor is, ha az idén még bekövetkezik egy korrekció. Az árupiacok emiatt gyengék lehetnek, és a feltörekvő országok kötvénypiacán, devizapiacaink nagy problémák lehetnek, köztük nálunk is.
Lefelé tartó spirálban a világ
Szalma Csaba is egyetért ezzel, a nagy kérdés szerinte, hogy ez a dollárerősödési folyamat meddig fog menni. Minden ország a többi kárára próbál növekedést elérni, kamatcsökkentéssel, deviza-leértékeléssel, ami egy spirálba taszítja a világot. Nem tudni, ennek mikor lesz vége, bár most Amerikában halasztódni látszik a kamatemelés. Az alacsony kamatszint ráadásul buborékokat okozhat a piacokon, amik nem tudni, mikor fognak majd kipukkadni.
Ami a magyar eszközöket illeti, Zsiday szerint a magyar részvények az abszolút hozamú alapok jelenlegi mérete miatt már nemigen jöhetnek számításba. Hosszú távra lehet beléjük gyűjtögetni, de az alacsony likviditás miatt jelentősebb mennyiség beszerzése vagy értékesítése nehézségbe ütközhet.
Romolhat az egyensúlyunk
A forint is gyengülhet, a dollár is tovább erősödhet, Zsiday szerint 2016-ban ismét lehet 300 forint egy dollár. Rövidebb távon Varga Mihály megmondta, hová kell mennie év végére a forint/eurónak, de utána jön egy másik év is – mondta. Az euró/dollár annyira erősödhet, hogy a szakember szerint még a paritás (egy dollár=egy euró) sem zárható ki.
Szalma Csaba is forintgyengülő pozíciót tart és a dollár gyengülése is „sanszos” szerinte. Egyelőre a fejünket süti a nap, a piacokon optimizmus van, de mi lesz, ha esik majd az eső? Akkor is lehet-e ilyen kamatszintet fenntartani? Ha beindul a fogyasztás és a beruházás, romlani fog a külső egyensúlyunk is, így a forinttal szemben óvatosság indokolt. Viszont ma 25 bázisponttal esett a 15 éves kötvényünk árfolyama a Fed előző napi bejelentése miatt, így a hazai kötvényeket valószínűleg nem érdemes még shortolni, a külföldiek még tovább vásárolnak.
Nehéz lesz itt kamatot emelni
A kamatemelés nehezen lesz végrehajtható a jövőben, mert sok kamatot, például lakossági hitelekét az alapkamathoz kötik. Emiatt a jegybank várhatóan a végsőkig kitart majd az alacsony kamat mellett, és nehezen szánja el magát emelésre, inkább végignézi a forint gyengülését – mondta Szabó László.
Egyik évben jól teljesítesz, akkor sztár vagy, a következő évben rosszabb a hozam, akkor a főnököd ki akar rúgni – jellemezte az abszolút hozamú alapok kezelőinek életét Szalma Csaba. Az önmagát foglalkoztató Szabó László ettől érthető módon nem fél, szereti ezt csinálni. Olyannak látja magát, mint egy miniszoknya, amelyet tíz évente elővesznek a szekrényből és akkor sztár lesz, máskor meg elfelejtik és a szekrényben eszik a molyok, de ez sem zavarja.
Zsiday Viktor nagyon élvezi a változó világot, hogy mindig vannak új kihívások, mindig változik a piac. Ha nem alapkezelőként csinálná ezt, akkor magának csinálná, akkor meg miért ne kezeljen egyúttal alapot? – mondta el.
Szerinte a NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség 
