Hirdetés

Nem látszik, mi fordítaná meg a gyengülő forintot – interjú

2014. október 09., 06:09

A legnagyobb hazai abszolút hozamú alapnak mostanában sok a devizás befektetése, kezelője inkább a forintot gyengítő, mint erősítő hatásokat lát. Az országban többes kamatrendszer alakult ki, az alapkamat már nem orientálja a piaci szereplőket. Szalma Csaba, az OTP Supra kezelője elmondja azt is, mit üzen befektetőinek.

Privátbankár: Az éves, féléves jelentés és a havi hírlevél szerint is nagyon sok devizás befektetés van az alapban, főleg a devizabetét, a devizában kibocsátott magyar államkötvény, de vannak külföldi részvények is szép számmal.  Teljesen hátat fordított az alap a forinteszközöknek, vagy ez csak egy időleges állapot?

Szalma Csaba: Ez a mindenkori várakozásainktól függ, attól, mit gondolunk arról, hogy merre megy az euró/forint keresztárfolyam. Most azt gondoljuk, hogy tartós gyengülést látunk, nem látszanak olyan hajtóerők, amelyek ezt megfordítanák, ezért van az, hogy az eszközök többsége deviza. Ez persze függ attól is, hogy éppen miben előnyösebb elhelyezni egy betétet, forintban vagy devizában, előfordul ugyanis, hogy a devizabetét-kamatok magasabbak.

Hirdetés

De ha ez átfordulna, és a forintkamatok magasabbak lennének visszafedezve devizára, akkor a féléves jelentésben forintbetét látszana, a visszafedezéssel együtt.

P.: Az eszközöket jellemzően lejáratig tartják? Egyes értékpapírok, feltételezem, nem értékesíthetők jól nagyobb mennyiségben.

Sz. Cs.: Igen, az eszközök jegyzésekor végig kell gondolni, milyen az alap likviditási helyzete, milyen folyamatok várhatók később, bővülni vagy csökkenni fog-e a vagyona. Meg tudja-e tartani a teljes futamidő alatt az alap az adott eszközt? Ha meg tudja tartani, akkor megvehető az nagyobb volumenben is.

P.: Hasonló biztonsági, likviditási okokból volt mostanában az alap tőkéjének több mint fele bankbetétben?

Sz. Cs.: Egy abszolút hozamú alapnál nem sokat mond, hogy a tőke likvid része miben is van pontosan, ez csalóka, a valós kockázatot nem mutatja meg. Lehet, hogy száz százalék cash-ben ül, ugyanakkor derivatív pozíciókon keresztül bármilyen más pozíciót fel tud venni.

A legjobb mérőszám a kockázat mérésére a hozamingadozás, avagy volatilitás. Ez ugyan változhat időben, de nagyobb kilengések hosszabb távon nem fogadhatók el, valamilyen szórástartományba kell essen egy adott alapnál.

P.: Hogyan próbálják ezt a kockázatot kordában tartani?

Sz. Cs.: Az alap életében két időszakot lehet megkülönböztetni, 2008 májusában indult, és 2011 szeptemberéig egészen magas kockázatvállalás jellemezte és magas volt a hozamszórás. Ezután a cégnél összedugtuk a fejünket, és azon tanakodtunk, miért nem jön be friss tőke az alapba. Hiába volt magas a hozama, az a befektetői érdeklődésben nem látszott.

Arra jutottunk, hogy valószínűleg túl magas volt a hozamingadozás, így hiába volt jó a hozam, ez elriasztotta a befektetőket. Ezért azt a döntést hoztuk, hogy kisebb hozamingadozást fogunk felvállalni a jövőben. Ez vissza is köszönt a számokban, azóta jelentős tőkebeáramlást láthattunk.

P.: Azonban a hozam is visszaesett, az utóbbi egy évben, szeptember 26-ig 6,2 százalék volt, míg korábban sokszor két számjegyű. Sőt volt, hogy a húsz, harminc százalékot is meghaladta éves szinten.

Sz. Cs.: Igen, ez várható is volt, amikor így döntöttünk, tudtuk, hogy a kockázattal a hozam is vissza fog esni. A mi célunk hosszú távon az, hogy egy körüli sharpe-rátát tudjunk elérni. Ez azt jelenti, hogy a kockázatmentes hozam feletti hozammal összemérhető legyen a szórás. (A kockázat mérésére ugyanis leggyakrabban a hozamok szórását használják – a szerk.) Tehát ha vállalunk egy öt százalékos szórást, akkor a kockázatmentes hozam felett öt százalékos hozamot le tudjunk tenni az asztalra. A szórás itt a napi hozamok szórása évesítve.

P.: Annak ellenére, hogy már 2011-ben döntöttek az alacsonyabb kockázatról, még 2012-ben és 2013-ban is két számjegyű volt a hozam. Ez minek köszönhető, jó szerencsének, vagy a korábbi pozíciók még futottak tovább?

 

Sz. Cs.: Igen, 2011-ben csökkent a szórás és 2012-ben is nagyon jó hozamot tudtunk elérni, három feletti sharpe-rátát produkált az alap. Tudtuk, hogy ez nem lesz tartósan biztosítható, ez egy kivételesen jó év volt.

P.: Milyen befektetéseknek volt ez köszönhető?

Sz. Cs.: Annak volt köszönhető, hogy az év elején jól betankoltunk régiós állampapírokból, főleg hazaiakból. Ha visszaemlékszünk, 2011 szeptemberében jött a végtörlesztéses történet, majd a hitelminősítők leminősítései, majd hogy az IMF-hez fordul az ország. Januárban jött az utolsó leminősítés, ami azt jelentette, hogy a magyar devizakötvényeket már nem lehetett az EKB-nál fedezetként elhelyezni.

Nagyon sok kényszerértékesítést hozott ez az időszak, felszaladtak a devizás államkötvényeink hozamai tíz százalék fölé, mi meg örömmel zsákoltuk, mert úgy gondoltuk, hogy csődkockázat az nincsen, csak átmeneti hatások miatt szaladt fel ennyire a hozam. Sok kötvényt vásároltunk, és a papírok többségét azóta is tartjuk. A hozamcsökkenés azután már 2012-ben meg is jött.

P.: Érdemes még ezeket a papírokat tartani? Hiszen nagyon alacsonyra estek vissza a hozamok.

Sz. Cs.: Attól függ. Ha devizában nézzük ezeket az államkötvényeket, akkor az elmúlt hónapokban is többször előfordult az, hogy a hosszú lejáratú dolláros papírok hozama a forintos papírok fölé ment. Ilyen esetben érdemes a forintos papírok helyett a devizásat tartani. Ha a helyzet normalizálódik, és a devizás papír hozama a forintosé alá süllyed, akkor többletteljesítmény érhető el.

P.: Plusz a forintgyengülésen is lehet keresni hozzá.

Sz. Cs.: Igen. Az még egy plusz döntés ilyenkor, hogy nyitva hagyja-e az ember a devizakockázatot, vagy fedezi. Vagy játszik vele, és hol nyitva hagyja, hol fedezi.

P.: És az alap szokott így játszani vele?

Sz. Cs.: Igen, az alap játszik vele, aktívan alakítjuk a devizakitettséget. Az elmúlt időszakban egy szűk sávban mozgott annak az értéke.

P.: Miért gyenge a forint, illetve miért várják, hogy tartósan az marad?

Sz. Cs.: Azt gondoljuk, hogy a forint támaszai gyengék. Nem védi egy magas kamat, például, ami egy deviza legfőbb támasza. Azután gyenge a gazdasági növekedés. Bár az utolsó két negyedév számai éppen jobbak lettek, de ezeket inkább egyszeri hatásoknak tudjuk be. A potenciális növekedés üteme elmarad a régiós társakétól.

A gazdaságpolitika számára ráadásul a növekedés serkentésének egyik eszköze lehet a gyengülő forintárfolyam, így a gazdaságpolitikának sem érdeke az erős forint.

P.: A jó fizetési mérlegünk, a beáramló EU-transzferek, a kordában tartott költségvetési hiány, a jó finanszírozási, fizetési képességünk viszont egy erős forintfelértékelési hatással bírhat, nem?

Sz. Cs.: Ez igaz, ezek nagyon szép számok, de látni kell, hogy emellett nagyon gyenge a fogyasztás. Ahogy ez normalizálódik majd, aminek az első jelei már megvannak, úgy a fogyasztási termékek importja is be fog indulni, és rontani fogja a fizetési mérlegünket. A beruházások szintjének növekedése szintén hatással lesz majd a beruházási importra.

A másik oldalon pedig a devizaadósság után nagyon jelentős a törlesztési teher, ami folyamatos devizakonverzióval jár. Így a szufficitet részben ellensúlyozza a devizahitelek törlesztése. Összességében indokolt, hogy magas devizatartalékot tartson az MNB, ne váltsa át az összes szuffficitet forintra. Másrészt, ahogy említettem, a gazdaságpolitika számára nem káros egy gyengébb forintárfolyam.

Felmerül a kérdés, hogy év végén hogyan tudjuk a GDP-arányos adósságot csökkenő pályán tartani. Ehhez többek között az is kell, hogy egy erősebb forint legyen. Árgus szemekkel figyeljük, hogy az állami szereplő hogyan viselkedik majd év végén.

P.: Tavaly év végén valóban volt valamiféle mesterséges beavatkozás a forint árfolyamába, ahogy azt sokan feltételezik?

Sz. Cs.: Aki a piacon volt, az azt láthatta, hogy nagyon erős devizaeladás volt. Nem tudjuk, hogy honnan jött, de minden ajánlatot megütött, mintha csak az lett volna a cél, hogy az árfolyamot lejjebb tolja év végén. Azután amikor az év végi fixing megvolt, már nem is volt fontos az árfolyam. (Fixing=napi elszámolóár, illetve a hivatalos árfolyam – a szerk.)

P.: El lehet ezt még egyszer játszani? Vagy annyi piaci szereplő fog rá várni, annyi lesz a devizavételi ajánlat, hogy csak iszonyú költségek árán lehetne megismételni?

Sz. Cs.: Hát erre mi is kíváncsiak vagyunk, mert ezzel számolni fognak a piaci szereplők, emiatt esetleg nem fog tudni megvalósulni a történet.

P.: A kamatpálya vajon hogyan alakul majd, most, hogy megállt a jegybanki kamatcsökkentés?

Sz. Cs.: Az egész kamat-transzmisszió problémás lett, úgy tűnik, hogy többes kamatrendszer alakult ki Magyarországon. Korábban az alapkamat, a kéthetes jegybanki kamat iránytű volt mindenki számára. Az volt az a kamat, amely minden piaci szereplő számára hozzáférhető volt. Most már nem így van.

Van az MNB alapkamata, amely a bankok számára korlátlan hozzáférést jelent egy kéthetes betéti instrumentumhoz. Számukra ez az iránytű. Sok más szereplő ehhez nem fér hozzá közvetlenül, vagy nem jelent számukra lehetőséget, mert például kötelezően állampapírokat kell tartaniuk. Ezért az éven belüli állampapír-hozamok mélyen az MNB kamata alatt vannak. A három hónapos kincstárjegy-hozamok például 1,4 százalék körül stabilizálódtak.

A deviza forward ügyletekből kiszámolható jövőbeli kamatok ugyanakkor csak 70-80 bázispont körül vannak. Ez azt jelenti, hogy az MNB-nek sikerült komoly zavarokat kelteni a pénzügyi rendszerben, és az irányadó kamata nem irányadó minden piaci szereplő számára.

A lakosság nemhogy kisebb, hanem magasabb kamat mellett fér hozzá állampapírokhoz, 2,5 százalékos kamat mellett tud Kamatozó Kincstárjegyet venni. Tehát fel van szalámizva a piac, mindenki más kamat mellett tud befektetni rövid távon. Felmerül a kérdés, hogy ez volt a cél, vagy ez csak egy mellékhatás.

P.: A különböző kamatlábak különbözőképpen tudnak változni is?

Sz. Cs.: A bankokat leszámítva az effektív kamatláb 1,4 százalék körül van. Ennek a változása nem vagy csak részben az MNB kezében van, attól függ, mennyi felesleges likviditás kering a rendszerben és azzal szemben menyi eszköz áll.

A cikk az alábbi oldalakon folytatódik

Kereskedjen az mfor trader rendszerével!

Esést vár a piacokon? Nálunk akkor is kereshet! Apple részvényeket venne, esetleg a Google és a Microsoft érdekli? Bízik az elektromos autókban: a Teslában vagy inkább a Mercedesben? Vagy inkább hazai pályán maradna? Ha a világ legnagyobb tőzsdéin, vagy 120 devizapárral kereskedne, adott a lehetőség. Tesztelje rendszerünket kockázatmentesen!

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hirdetés

Címlapon

Mellbevágó, mennyire elszakadt a forint a környékbeli devizáktól

Mellbevágó, mennyire elszakadt a forint a környékbeli devizáktól

Történelmi csúcson volt tegnap az euró/forint árfolyam, ami várható volt, hiszen már napok óta ostromolta a 337-as szintet az euró. Mégis furcsa, mert a többi térségbeli deviza még erősödött is az utóbbi időben. A forint teljesen elválni látszik társaitól. A fő magyarázat az alacsony kamatszint, a világ egyik legmélyebb negatív reálkamata.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Videók

Powered by Saxo Bank
Hirdetés

Utánajártunk

Mi mozgatja a befektetők fantáziáját

További cikkek

Tipp

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Heti várható események, adatok

  • március 4
    KSH: Külkereskedelmi mérleg
    március 5
    KSH: Kiskereskedelmi forgalom
    Szolgáltatóipari BMI
    Szolgáltatóipari BMI
    GDP
    Kiskereskedelmi forgalom
    ISM szolgáltatóipari index
    március 6
    Bézs könyv
    március 7
    KSH: Ipari termelés
    Deutsche Post (2018 Q4)
    GDP
    EKB kamatdöntés
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    március 8
    KSH: Fogyasztói árindex
    Államháztartási egyenleg
    Munkanélküliségi ráta

Szavazás

Mennyi lesz a nyugdíjkorhatár 20 év múlva?