Bilibók Botond Fotó: Vémi Zoltán |
– Egy korábbi interjúban a Concorde Alapkezelő említette, hogy a külföldi vagyonkezelési lehetőségeket vizsgálja, mivel befektetési, portfóliókezelési tevékenysége ma már túlnyomó részben globális.
– Igen, és közben jelentős előrelépés történt. A két évvel ezelőtti tulajdonosi átrendeződést követően, amikor a munkatársaimmal 50 százalék fölötti tulajdonrészhez jutottunk, már körvonalazódott, hogy megpróbáljuk. Elkezdtünk ezen dolgozni és a közelmúltban Máltán létrehoztunk négy hedge fundot, hasonlóan abban a multi-menedzseri struktúrában, mint amiben itthon is működünk. Van közismerten négy abszolút hozamú stratégiánk, ezeket képezzük le az új alapokban is. A befektetési jegyek euróban és dollárban vannak denominálva, és célunk egyértelműen az, hogy külföldiek fektessenek be és Nyugat-Európában próbáljunk meg vagyonkezelési mandátumokhoz jutni.
Az indulás annyit jelent, hogy elkezdtünk tehát track recordot építeni. (Azaz a múltbeli teljesítményekre vonatkozó idősort – a szerk.) Úgy gondolom, ha az eredmények is igazolják, három-öt év múlva lehet ebből valami.
– A magyarországi vagyonkezelési eredményeket nem fogadják el külföldön?
– De igen, elfogadják. A máltai alapok inkább az európai piacnak szólnak, de foglalkoztat bennünket az is, hogy esetleg amerikai ügyfeleknek dolgozzunk. Néhány helyen bemutatkoztunk már és nyitottsággal találkoztunk. Mindennek még nagyon az elején járunk, számos akadály van előttünk. Tisztában vagyunk azzal, hogy egy nagyon erős versenypiacon kellene eredményt elérni és azzal is, hogy borzasztóan nehéz feladat.
– Miért pont Málta?
– Vizsgáltuk Luxemburgot és Írországot is. Málta mellett két dolog játszott hangsúlyos szerepet, egyrészt olcsóbb, másrészt a máltai alapoknak nem kell máltai letétkezelőnél tartani az értékpapírokat. Így az alapok letétkezelője a Morgan Stanley lett Londonban. Azt hiszem, ezt nem kell magyarázni.
– Miért nem hoztak létre inkább újabb magyar alapokat?
– Magyarországon is elvileg létre lehetett volna hozni ezeket, de az európai piac – amit most tanulunk – másképp működik. Luxemburgban azért koncentrálódik a nyugat-európai befektetésialap-piac kb. hetven százaléka, mert amikor a külföldi forgalmazók felvesznek egy újabb alapot a kínálatba értékesítésre, akkor az nekik egy sok részletre kiterjedő átvilágítási folyamattal jár, és ha az alap luxemburgi, akkor ez sokkal gyorsabban van meg, mert ismerik a luxemburgi jog szerint létrehozott alapokat, az ottani előírásokat, az alapok szerkezetét, a folyamatok résztvevőit, jogi kockázatokat, stb. Ha egy magyar alapot visznek oda, akkor az át kell, menjen a részletes átvilágításon. Egyszerűen nem éri meg nekik vele foglalkozni. Néhány alap miatt, minek? Hosszú az út, amíg az egységes európai szabályozás e tekintetben működni fog.
Málta törekedik arra, hogy Luxemburghoz hasonlóan egy befektetésialap-központtá váljon. Amikor Angliában bevezették az 50 százalékos bankadót, akkor sok hedge fund és alapkezelő vitte oda az alapját. Érdekesség, hogy a máltai szabályozás kísértetiesen hasonlít a luxemburgira.
– Az alapok létrehozásához be kellett valakinek egyáltalán Magyarországról tennie Máltára a lábát?
– Igen, kollegáim jártak ott. Móricz Dániel a portfóliókezelési csapat vezetője és Cser Tamás, Dani helyettese igazgatósági tagok kint.
– Hogyan reagálnak mostanában a hazai kisbefektetők az alacsony kamatokra, vannak-e különböző befektetői típusok?
– Kisbefektetőkkel közvetlenül, gyakorlatilag, nem találkozunk. Van körülbelül négyszázegynéhány privát vagyonkezelési ügyfelünk, de ők olyan élethelyzetben levő emberek, akiknek a reakciói talán nem általánosíthatóak. A bankok, befektetési szolgáltatók privátbanki üzletágaival állunk még kapcsolatban, onnan közvetve kapunk információkat.
De érzékeljük természetesen a befektetők azon viselkedését, hogy a csökkenő kamatkörnyezetben más alternatívákat keresnek. A bankok pedig a betét mellett más befektetési termékek felé is erőteljesebben fordulnak, így a befektetési alapok kínálata megélénkült. Az alapkezelői szektor nagyon jó évet fog zárni az idén, köztük vagyunk ugye mi is.
– A privátbanki üzletágakban mennyire befolyásolhatók, orientálhatók a magánbefektetők?
– Még mielőtt válaszolnék, fontos megemlíteni, hogy az utóbbi időben számos bank felemelte a privátbanki részvétel értékhatárát, és bevezette a „prémium” szegmenst a kisebb ügyfelek számára. Ez logikus, jó döntés volt. Korábban említettem, hogy kisbefektetőkkel ritkán találkozunk, nagy ügyfelekkel gyakrabban, de nem vagyunk könnyen hasonlíthatók a bankok sok ügyfelet kiszolgáló és nagy állományokat kezelő PB piaci szereplőihez. Véleményem szerint a kisbefektető kevéssé döntésképes és nagyon nagy szerepe van azoknak, akik kiszolgálják őket, tanácsokkal látják el.
De jó időszak lehet a mostani arra, hogy minél többféle új terméket ismerjenek meg a kisbefektetők, önállóbbak legyenek. Sokkal többen érdeklődnek nálunk most alapok után, mint korábban. Régen havi 1-2 közvetlen megkeresés érkezett, most hetente akár több is. Többnyire olyanok, akik már valahonnét tájékozódtak, nézik, értékelik a hozamokat, majd arról érdeklődnek, hol lehet egy terméket megvásárolni.
Mindez nyilván összefügg a csökkenő hozamkörnyezettel, de nem jelenti azt, hogy az ügyfelek tömegesen döntenének önállóan, lehet, hogy nem is lesz olyan sohasem. Segítséget viszont várnak, nehéz nekik eligazodni a befektetési termékek rengetegében.
– Honnét jönnek új ügyfelek?
– A vagyonnövekedés nagyobb része a befektetési alapjaink értékesítéséből származott. Itt bankok, befektetési szolgáltatók, biztosítók ügyfelei a befektetési jegy tulajdonosok. A privát ügyfélkörünkben az átlagos befektetés magas, 190 millió forint fölötti, ebből következően tömegről új ügyfelek esetében nem beszélhetünk, inkább egy speciális nagyobb vagyonnal rendelkező szegmensről.. Kiemelkedő a növekedés itt is, a csökkenő hozamkörnyezet érezteti hatását. A korábban betétekben, rövid állampapírokban levő vagyonok elindultak a magasabb várható hozamok irányába, de a kockázatok irányába is.
– A kis- és középvállalati szektor is megmozdult a befektetési alapok irányába?
– Igen, azok a kis- és középvállalatok, amelyek jelentősebb eredménytartalékkal rendelkeznek, érzékelik, hogy nincsenek most a pénzpiacon megfelelő hozamok, kezdeniük kellene valamit ezzel a pénzzel.
– Mit keresnek az ügyfelek és mit kínálnak nekik?
– Az ügyfelek a hozamot keresik a biztonság mellett. Az eddigi magas hozamkörnyezetben kényelmes helyzetben voltak a szolgáltatók. Az ügyfelek megtakarításainak nagyobb része állampapírokban és betétekben volt. Kis kockázat mellett jó nominális és akár reálhozamot értek el. Ha a bankbetétek kamatait vagy a rövid állampapír hozamokat némileg meghaladta az ügyfél hozama, akkor többnyire elégedett volt.
Ez a helyzet a jelek szerint jelentősen megváltozik… A lényegesen alacsonyabb hozamkörnyezetben az egy-kétszázalékos túlteljesítés nem okoz majd akkora elégedettséget mint korábban…
Az átlagos magyar megtakarítók borzasztó óvatosak, miért is lettek volna kockázatvállalók? Az lesz a kérdés, mennyit mernek kockázatos eszközökre fordítani. A közvetítő rendszer, a tanácsadók felelőssége óriási lesz..
– Egy privátbanki tanácsadó megengedheti magának, hogy a múltbeli hozamok alapján ajánljon befektetést az ügyfeleknek?
– Kisebb-nagyobb túlzással így adnak el mindent! De nem meglepő ez és nem is égbekiáltó gond. Nagyon kevés idő jut egy ügyfélre, és ha jól össze szeretné valaki foglalni, hogy mit is ajánl, akkor ez egy nagyon fontos információ, főleg ha e mellett még számos nem részletezett más tényező is erősíti azt. Az érthetőség kedvéért gondoljunk csak bele, ha valaki azt tanácsolná az ügyfélnek, hogy fektessen egy olyan alapba, ami az elmúlt két-három évben bukott… Szinte lehetetlen helyzet, nem? De mindenhol így van ez. Bill Miller az USA korábbi sztár alapkezelője, aki 15 éven keresztül fantasztikus hozamokat ért el, szinte folyamatosan verte az S&P 500-at, 2008 után nagyon megégette magát – bukott egy isteneset. Sokan elpártoltak tőle. Most újra nagyon jó eredményei vannak. El is indult a pénz befele az alapjába.
Pozitív változás is van. A privátbanki részlegek ma már nemcsak a hozamokat nézik, vizsgálják, hogy a hozamokat milyen körülmények között mekkora szórás mellett érték el, sőt egyre inkább igyekszenek a tanácsadókkal, a befektetőkkel megismertetni a portfóliómenedzsereket.
Az értékesítésre visszatérve van még egy említésre méltó tényező is: mindig kell valami újat mondani, újdonságot tálalni, azaz sztori kell a befektetőknek. A nagy népszerűségnek örvendő befektetési alapok bármennyire is jók, egy idő után elkezd mérséklődni irántuk az érdeklődés, csökken a beáramló tőke, sőt kiáramlik. Egészen egyszerűen egy idő után elvész az újdonság varázsa. A Concorde 2000 alapunk – amely nagyon hosszú magyar teljesítménnyel rendelkezik (már 16 éves!) – az eredményei alapján nagyon-nagyon jó termék a mai napig. Volt már, hogy volt benne közel 15 milliárd forint is, aztán ez harmadolódott. Most újra elindult a beáramlás, de hogy tartós lesz-e, azt kíváncsian várjuk.
– Lehetséges, hogy a magyarországi abszolút hozamú alapok akkorára fognak nőni, hogy komoly piacbefolyásoló tényezőt jelentenek majd?
– Tény az, hogy most ez a sláger termék, köszönhetően az elmúlt évek jó eredményeinek. Ehhez volt is némi közünk. Az idén a piaci méretükhöz képest erőteljes volt a növekedés, de bőven lenne még tér rá. Ennek eredményeképpen sok abszolút hozamú alap indult és indul. Egyszer ennek a divatnak is vége lesz szerintem, de hogy mikor, fogalmam sincs. Ami a piacbefolyásoló tényezőt illeti, egy saját példával élek. A Concorde Columbus Alap stratégiája folytán sok régiós pozíciót tart. Dani (Móricz Dániel) és Tomi (Cser Tamás) a kisebb kapitalizációjú vállalatokba történő befektetések specialistáinak tekinthetőek.
Ebben a szegmensben már adódhatnak nehézségek egy nagyobb alap kezelésekor. Ezt lehet értelmezni úgy is, hogy piacbefolyásoló tényezővé tud válni egy alap, alaptípus, stb. Daniék válasza azonban az, hogy próbálják a forró pénzeket távol tartani és ezáltal megóvni a befjegy tulajdonosokat az erőteljesebb be- vagy kiáramlástól akár annak árán is, hogy az alap nagyobb legyen. A hozam fontosabb, mint az alap mérete…
Azt a szituációt szeretnénk tehát elkerülni, hogy azért kelljen pozíciókat likvidálni, mert áramlik ki a tőke. Számos olyan alap van külföldön is, amely ha elér egy nagyobb méretet, akkor ideiglenesen korlátozza a beáramlást vagy akár be is zárja az alapot. Látok arra vonatkozó jeleket, hogy mi is elérhetünk egy olyan pontot, amikor a beáramlást ideiglenesen szüneteltetjük majd.
– Már lehetséges, hogy egy alapkezelő maga is közvetlenül forgalmazza a termékeit. Ezzel nem próbálkoznak?
– Foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, de a forgalmazók kiváló munkát végeznek, mi pedig olyasmivel, amivel még eddig nem foglalkoztunk és nem alaptevékenységünk, nagyon óvatosak vagyunk. Számunkra jó ez a rendszer úgy, ahogyan van.